Könyvajánló - Kristan Higgins: Várva vártalak

A General Press Kiadó gondozásában, a Romantikus Regények sorozatban megjelent Kristan Higgins Várva vártalak című könyve, amely a Kék Gém Pincészet harmadik kötete - valamennyi rész önállóan élvezhető történettel. 

A szerző tőle már megszokott kiváló humorral ágyaz meg a cselekménynek. Colleen O'Rourke - a főhős - igazi szakértő, ha szerelemről van szó, már úgy értem, ha valaki más szerelméről, ő köszöni szépen, de nem kér belőle. Tíz évvel ezelőtt rettenetesen megégette magát, azóta nagyon is óvakodik attól, hogy egy kapcsolatba a szívét is beletegye. Nála egy férfi csak fizikai vonatkozásban jöhet szóba, még a kutyája is magasabb polcra van pakolva értékrendben, mint a férfiak. Persze, ember tervez, isten végez: egy váratlan családi tragédia miatt egykori szerelme, Lucas, aki korábban összetörte őt lelkileg, visszatér a városba. Colleen minden ellenállása dacára kénytelen belátni, hiába telt el tíz év, a férfi még mindig hatással van rá. Hogy lesz-e közös jövőjük, abban nem csak az az akadály, hogy Colleent minden a 800 lakosú kisvároshoz köti, Lucast pedig a nagyvároshoz...

A történet lényege ennyi dióhéjban, a műben kedves, aranyos, szerethető figurák csetlenek-botlanak életszagú, mindennapos cselekedeteik során. Intrikák, ugratások és Colleen részéről a párok összeboronálása folyik gőzerővel. A helyszín nem változott a Kék Gém Pincészet sorozatban, most is a New York állambeli Maningsport kisvárosában zajlik az élet, amely a környéket körbeölelő szőlőskertek és pincészetek miatt kiváló terepet nyújt a pezsgéshez. Itt található a helység egyetlen olyan bárja, ami egész évben nyitva tart - ennek tulajdonosai pedig a két iker (O’Rourke), Colleen a bárpincér, Connor a séf, akinek állandóan kinn a füle a vendégtérben - olyan a hallása, mint egy denevéré. A bár - ahogy minden valamire való ilyen célú épület - a helyi szocializációs központ, ahol egy idő után mindenki megfordul egy stampedlire, miközben elmondja búját-baját, és meghallgatja más történeteit. Oké, ne szépítsük: szóval pletykálnak erősen. 

A szerző, Kristan Higgins

Ez a bár Colleen terepe szokásos házasságközvetítési ceremóniáihoz (amihez tökéletes aláfestést jelent testvére, Connor süvöltése a konyháról, miszerint Colleen, ne kavarj folyton, ne zaklasd a vendégeket), eddig már tizennégyet hozott tető alá. Jelenleg  Paulie-t, a helyi csirkehercegnőt próbálja összehozni Bryce Campbell-lel, amihez fel kell kötnie a gatyáját. Bryce anyuci szemefénye, kissé sekélyes gondolkodású, elköteleződni pedig esze ágában sincs. Paulie sem az a kifinomult lélek, hiányzik belőle minden női rafinéria és báj, viszont simán megemel egy kocsit, ha kerékcserénél mondjuk, hiányzik az emelő (wow, sőt WOW) - tehát elképzelhető, milyen helyzetkomikumok adódhatnak  a cselekmény során.

A szemet gyönyörködtető borító látványnak sem utolsó, sokat tesz hozzá a történethez, bár a szerkesztőnek nem ártott volna tüzetesebben átnézni a levonatot, mert akad benne néhány nagyon bántó hiba (nyelvtanilag értelmetlen mondatok, szereplők nevei néha összekeverve). Ezek persze nem jelentik azt, hogy a 31 éves főhős vagy visszatért exszerelme útját ne tudná követni az olvasó, pláne, hogy Lucas karaktere nagyon is szimpatikus, a műnek pedig a szórakoztatáson túl van mélyebb mondanivalója is. A félreértéseket például érdemes azon melegében kitárgyalni, nem tíz évet várni a tisztázásra: a kommunikáció akár csodákra is képes. Colleen önteltségbe hajló magabiztossága alatt pedig egészen mély sebek húzódnak, amelyek az idősíkok váltakozása közben könyörtelenül napfényre kerülnek. Szóval, bármilyen idegesítő is néha kívülálló szemmel a lány karaktere, azért ne ássuk el idő előtt, ahogy szeretnénk néha. 

Összességében Kristin Higgins Várva vártalak (azért a cím árulkodó ám!) című könyve akár nyári pihenéshez, akár téli bekuckózáshoz simán megfelel egy laza kikapcsolódásra, rötyögésre szánt könnyed olvasmánynak.  Tényleg. 

Köszönöm a lehetőséget a General Press Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.

Kövess minket Facebookon!

Fordította: Ács Eleonóra