A műben a történelem díszlet, a kaland a főszereplő, a humor pedig olyan fegyver, amelynek hatósugara messze túlnyúlik a nevetésen - Fehér Béla Balkán nagyoperett című regénye pedig mindhárom műfajból bőségesen merít. Az egész egyetlen hatalmas, színes, szertelen kavalkád, amelyben bérgyilkosok, szökött úrilányok, titkosszolgálati emberek, politikai kalandorok és automobilversenyzők igyekeznek boldogulni egy olyan Európában, amely már a háború felé sodródik. A regény miközben szórakoztat, egyáltalán nem feledkezik meg arról a világról, amelyben játszódik, a történelmi háttér valóságos, a szereplők többnyire a képzelet szülöttei, a kettő találkozásából pedig egészen sajátos, groteszk humor születik.
KÖNYVAJÁNLÓBALKÁN NAGYOPERETT
Szerző: Fehér BélaKiadó: Magvető KönyvkiadóKötés: puhatábla, 528 oldal
Fehér BélaBalkán nagyoperett
Egy autóverseny, ahol a történelem véresen komoly, az élet pedig képtelenül mulatságos.
A műben a történelem díszlet, a kaland a főszereplő, a humor pedig olyan fegyver, amelynek hatósugara messze túlnyúlik a nevetésen - Fehér Béla Balkán nagyoperett című regénye pedig mindhárom műfajból bőségesen merít. Az egész egyetlen hatalmas, színes, szertelen kavalkád, amelyben bérgyilkosok, szökött úrilányok, titkosszolgálati emberek, politikai kalandorok és automobilversenyzők igyekeznek boldogulni egy olyan Európában, amely már a háború felé sodródik. A regény miközben szórakoztat, egyáltalán nem feledkezik meg arról a világról, amelyben játszódik, a történelmi háttér valóságos, a szereplők többnyire a képzelet szülöttei, a kettő találkozásából pedig egészen sajátos, groteszk humor születik.
Történelmi háttér – 1912, a béke utolsó illúziói
Az események idején Európa már korántsem nyugodt hely, a nagyhatalmak vetélkedése, a nacionalizmus erősödése és a Balkánon zajló területi konfliktusok egyre feszültebbé teszik a politikai helyzetet. 1912-ben kitör az első Balkán-háború. Szerbia, Bulgária, Görögország és Montenegró szövetségben támadja meg az Oszmán Birodalmat, hogy kiszorítsa azt európai területeinek jelentős részéről. A térség határai, politikai érdekei és etnikai viszonyai folyamatosan változnak, a nagyhatalmak pedig saját érdekeik szerint próbálják befolyásolni az eseményeket.
Ebben a közegben indul a Budapestről rajtoló autós túraverseny. A tizenhét automobil Románián és Bulgárián keresztül, a stratégiai jelentőségű Sipka-szoroson át jut el az Isztambul melletti Fergadába. A helyszínek nem egyszerűen egzotikus állomások: ugyanannak a politikailag, gazdaságilag és kulturálisan összefonódó térségnek a részei. Budapest az Osztrák–Magyar Monarchia egyik fontos központja, Románia önálló királyság, Bulgária pedig a balkáni szövetség meghatározó szereplője. Isztambul az egyre gyengülő Oszmán Birodalom központja - a regény útvonala tehát egy politikai feszültségekkel terhelt, soknemzetiségű világon vezet keresztül. Az autóverseny látszólag sportesemény, valójában azonban remek alkalom a különböző érdekcsoportoknak arra, hogy saját terveiket megvalósítsák.
Idézetek a műből
Katinka büszkeséget érzett, amiért az ő emberének különleges szakma jutott. Nem mindenki alkalmas arra, hogy emberek torkát vágja el, mégpedig indulat nélkül. Skrabek nem a célszemélyt, nem a nyakat vagy a gégét látta, hanem a megoldandó feladatot. A legtöbben azt mondják, nincs az a pénz, amennyiért ilyesmire vállalkoznának, sőt közönséges gyilkosságnak tekintik, az elkövetőt pedig szörnyetegnek. Persze az irigység szüli az efféle gondolatokat. Az emberek hajlamosak lenézni azokat, akik képesek arra, amire ők nem. Katinka úgy gondolta, szürke és buta tömeg uralja a világot, ráadásul a szürke tömeg tele van szarháziakkal és félnótásokkal, ezek dörzsölt és számító szószólói mondják meg, mi helyes, mi nem. Az ostobákat bármivé fel lehet kenni.
Ha egyszer elfogynak a hősök, akik hajlandók kezet emelni ártatlan emberekre, azok ott fönt egytől egyig pofára esnek.
– Háború mindig lesz, barátom, legyen is, máskülönben elpuhul a nemzet.
A szereplők – különös figurák egy még különösebb világban
A regény egyik legérdekesebb alakja Skrabek, a hidegvérű bérgyilkos, aki nem indulatból öl, hanem szakmai feladatként tekint a gyilkosságra, ami világosan elárulja torzult személyiségét és rettenetes értékrendjét. Skrabek képes teljesen leválasztani az érzelmeit a tettéről: számára az áldozat nem ember, hanem megoldandó probléma. Az ilyen személyiség működéséhez érzelmi elszakadás, empátiahiány, az erkölcsi gátak leépülése, valamint a másik ember tárgyként kezelése szükséges. Hidegvére mögött nem feltétlenül bátorság, sokkal inkább a lelkiismeret és a felelősségérzet kikapcsolása áll. Különös ellentmondás, hogy a gyilkosnak van esztétikai érzéke, sőt Katinka kedvében is szeretne járni. A szépérzék azonban nem teszi emberibbé: a mű egyik legfontosabb groteszk felismerése éppen az, hogy a kulturáltság és az erkölcsösség nem feltétlenül jár együtt.
Katinka, a szökött úrilány, Skrabek társa és lelkes támogatója. Nem egyszerűen szerelmes: osztozik férfiának értékrendjében, sőt bizonyos értelemben fel is magasztalja annak foglalkozását. Gőgje, felsőbbrendűségi tudata és a tömegek megvetése veszélyes szellemi rokonságot mutat a kor szélsőséges ideológiáival. A gonoszságot nem elítéli, hanem különleges képességként ünnepli.
Fráter Böske és Olga Grovkova a regény két színes, önálló akaratú nőalakja. Szellemességük, vakmerőségük és helyzetfelismerésük gyakran a férfiak fölé emeli őket. Olga művészet iránti érdeklődése, Böske pedig csípős nyelve és kiváló rögtönzőképessége révén válik emlékezetessé. A Kunsthausban játszódó jelenet, amelyben szellemeknek adják ki magukat, remek példája annak, hogyan lehet a hiszékenységet és az okkultizmus divatját néhány szellemes hazugsággal nevetségessé tenni.
Lorenzo von Hadházi a háttérből mozgatja a szálakat. Magyarországon nevelkedett török szultáni leszármazott, aki politikai ambícióit üzleti tevékenység mögé rejti. Személyében a hatalomvágy, a manipuláció és a politikai opportunizmus találkozik. Mahmutlar, a török titkosszolgálat vezetője pedig a birodalmi érdekek és a titkos játszmák világát képviseli.
Humor, kaland és operett
Fehér Béla a legképtelenebb helyzeteket is természetes könnyedséggel kezeli, a humor nem pusztán díszítőelem, hanem a történet motorja. A molyok és döglegyek összetévesztése, Skrabek igyekezete, hogy kedvese kívánságait teljesítse, vagy Böske és Olga szellemtörténete mind-mind olyan jelenetek, amelyekben a szereplők komolyan veszik saját abszurditásukat. A szerző a kalandregény, a történelmi szatíra és a Rejtő Jenőre emlékeztető groteszk humor eszközeit ötvözi. Az automobilok műszaki hibái, az út során felbukkanó különös figurák, a politikai összeesküvések és a szerelmi bonyodalmak folyamatosan új helyzeteket teremtenek, a zene, a dalok, a kettősök és a kórusok pedig valódi operettkeretet adnak a történetnek. Csakhogy itt a színpadon nem mindig boldog végkifejlet várja a szereplőket: a nevetés mögött ott leselkedik a halál. A regény humorának mélyebb rétege, hogy a szerző nem bagatellizálja az erőszakot, hanem éppen a nevetséges emberi hiúságot, a hatalomvágyat és az ideológiai vakságot állítja pellengérre.
Fehér Béla – az író, aki szerette a történeteket
Összegzés – nevetés a történelem árnyékában
A Balkán nagyoperett nem egyszerű kalandregény, egyszerre történelmi panoráma, politikai szatíra, groteszk emberi komédia és tisztelgés a klasszikus kalandirodalom előtt. Fehér Béla kivételes nyelvi gazdagsággal teremti meg azt a világot, amelyben a legképtelenebb fordulatok is hihetővé válnak. Miközben az olvasó mosolyog a szereplők abszurd kalandjain, pontosan tudja: az 1912-es világ hamarosan összeomlik. A nemzeti önzés, a gyűlölet, a hatalmi játszmák és a gyilkos indulatok nem maradnak meg a regény lapjain, a történelem rövidesen sokkal kegyetlenebb forgatókönyvet ír.
Fehér Béla utolsó regénye ezért különösen szép és keserédes búcsú. Megmutatja, hogy az élet minden borzalma ellenére tele van színekkel, különös emberekkel, váratlan fordulatokkal és nevetésre ingerlő pillanatokkal, de arra is figyelmeztet, hogy a legnagyobb tragédiák olykor egészen nevetséges emberi tulajdonságokból indulnak. A nagyoperett végén talán nem mindenki találja meg a boldogságát, de az olvasó biztosan gazdagabban távozik: egy különleges írói világ élményével, rengeteg humorral és azzal a nyugtalanító felismeréssel, hogy a történelem komédiája bármikor tragédiába fordulhat.
Szerintem olvassátok!
Fülszöveg
Nem elég, hogy 1912-ben egész Európa forrong, de még egy rendkívüli autóverseny is lázban tartja a Balkánt! Itt tűnik fel Skrabek, a bérgyilkos, és kedvese, Katinka, a szökött úrilány, a magyar Fráter Böske és az orosz-indiai Olga Grovkova, Porcsin, a nádudvari szabó, továbbá Mahmutlar, a török titkosszolgálat egyik vezetője, és sokan mások… A háttérben pedig Lorenzo von Hadházi próbálja irányítani a szálakat – egy Magyarországon nevelkedett török szultáni leszármazott, aki svájci varrodájából készül a remélt hatalomátvételre.
A Budapestről startoló autós túraverseny mezőnye Románián és Bulgárián keresztül – a Sipka-szoroson átkelve – nyolc nap alatt jut el az Isztambul melletti Fergadába. Vérbeli kalandregényt olvasunk, amely végigkíséri a tizenhét automobilt a starttól a célig, valós eseményekbe és politikai történésekbe ágyazva a fikciós cselekményt. Az alcím is jelzi, hogy a regény operett is mindeközben: zene, dalok, kettősök, kórusok kísérik a történetet.
Fehér Béla utolsó regénye a szerző halála után jelenik meg, és minden mondatával ünnepli az életet.
a kiadó érdekeltségébe tartozó oldalon.
Megjegyzés küldése