Könyvajánló - Kocsik András: Sávok és csillagok között
"Mi visz rá egy fiatal srácot, hogy kirepüljön Szegedről Amerikába, hogy aztán ott körbestoppolja az egész országot? Keletről nyugatra, északról délre, délről nyugatra, majd nyugatról északra. Milyen túlélési trükkök kellenek ehhez, illetve miket tanul az ember másokról és nem utolsósorban önmagáról?"

Van az a fajta könyv, amitől az embernek azonnal viszketni kezd a talpa. Kocsik András Sávok és csillagok között című könyve pontosan ilyen: az utak, a végtelen autópályák, az idegen városok és a váratlan találkozások iránti rajongás süt minden oldaláról. Ez nem egyszerű útleírás, hanem egy szabadságvágytól fűtött utazás története, ahol a cél legalább annyira fontos, mint az oda vezető út.
1993-at írtak, amikor Kocsik András megérkezett Amerikába stopposként, nyitott szemmel és tele kíváncsisággal. Szegedről indulva jutott el az Egyesült Államokba, ahol keresztül-kasul bejárja az országot. Nem félt a bizonytalanságtól, a hosszú várakozásoktól vagy a kiszámíthatatlanságtól (oké, voltak pillanatok, amikor nagyon is félt) – sőt, ezekből a helyzetekből születnek a könyv legizgalmasabb pillanatai. Minden nap végén leírta naplójába az eseményeket és ezeknek a bejegyzéseknek köszönhetően született meg ma ez a könyv.
"Normális, otthoni körülmények között egy év leforgása alatt alig ismerünk meg új embert. Stoppolás alatt viszont naponta többel találkozunk, mind más fajták, de azért vannak visszatérő típusok: a hittérítő, az őrült vietnámi veterán, a macsó cowboy és a hippi."
A Sávok és csillagok között lapjain Amerika nem képeslapként jelenik meg, hanem élő, lélegző térként. Az utak mentén felbukkanó emberek – sofőrök, stopposok, különc figurák – mind hozzátesznek valamit a történethez. Minden beszélgetés egy új nézőpont, minden megtett kilométer egy új tapasztalat. Az utazás itt nem fogyasztás, hanem kapcsolat: emberekkel, tájakkal és önmagunkkal.
"Balra mellettem egy „keresztapa” kinézetű öreg aludt, jobbról egy elég fiatal maffiózó pofa bőrkabátban."
A könyv egyik legnagyobb ereje a lendület. Érezni rajta azt a fajta lelkesedést, amikor az ember egyszerűen megy előre, mert menni jó. Kocsik nem idealizálja az utazást – vannak fárasztó, kényelmetlen, sőt veszélyes pillanatok is –, mégis végig ott van a sorok között az az öröm, amit csak az ismeretlenbe való elindulás adhat.
"Az út mintha egy hatalmas teknőben vezetett volna. Kacskaringós, sziklába vájt, videójátéknak tűnt az egész."
Olvasás közben könnyű belefeledkezni ebbe a mozgásban: az utak ritmusába, a csillagos éjszakákba, az autópályák melletti beszélgetésekbe. Ez a könyv nem akar tanítani, mégis észrevétlenül hat: arra ösztönöz, hogy merjünk kilépni a megszokottból, merjünk bízni idegenekben, és néha engedjük el a túlzott tervezést.
"Ez a stoppolás hatalmas lendületet biztosított az életem további részére. [...] Az amerikai stoppolás alatt megtanultam minimál pénzből utazni, csakis a legszükségesebb holmikkal, nyitottnak lenni az emberek felé, hallgatni, és észrevenni a sorok közé rejtett információmorzsákat."
A Sávok és csillagok között ideális olvasmány mindenkinek, akiben ott él az utazás iránti vágy – akár már sokat járta a világot, akár csak fejben készül elindulni. Egy könyv, amely emlékeztet arra, hogy az utak nemcsak helyek között vezetnek, hanem gondolatok és érzések között is. És néha pont erre van a legnagyobb szükségünk.
A kötet a Konkrét Könyvek Kiadó gondozásában jelent meg és kedvezményesen megvásárolható a borítóképre kattintva.
Kövess minket a Facebook-on is!
Megjegyzés küldése