A világ története 99 rögeszme tükrében alcímet viseli Kate Summerscale Fóbiák és mániák című könyve. A szerző tobzódik a témában, szó esik fürdésfóbiáról (a kosz egészséges!), de akár arról is, hogy miért simogatnak emberek bizonyos tárgyakat, és hogy miért nem akarnak az istennek sem leszokni róla. 

KÖNYVAJÁNLÓ

FÓBIÁK ÉS MÁNIÁK

Szerző: Kate Summerscale

Fordító: Molnár Csaba

Kiadó: Athenaeum Kiadó

"Mindannyiunkat félelmeink és vágyaink vezérelnek, amelyek néha úrrá is lesznek rajtunk" - fejtegeti Kate Summerscale a Fóbiák és mániák című könyvének első mondatában, amely A világ története 99 rögeszme tükrében alcímet viseli. Mielőtt bármibe is belekezdenénk, tudatosítani kell magunkban a címbeli két fogalom jelentését. A fóbia egyszerűen annyit tesz, hogy valamitől indokolatlanul félni, míg a mánia számos félelmen túl vágyat is sűríthet magába. Ezek szorongásos zavarok, egyszerre lehetnek a mélyben rejtőző állati ösztöneink és elnyomott vágyaink manifesztációja. A fóbiánál annyi mindentől félhetünk! Vértől, magasságtól, mélységtől, víztől, injekciós tűtől, hányástól, fulladástól, piszoktól, de akár zajoktól is - a felsorolás nem teljes, és nem is lehet az. A mánia rendszerint valami kényszeres cselekvés: valaminek a gyűjtögetése, összeesküvéselméletek megszállott hívője, döntésképtelenség is tartozhat ide vagy a lopás is lehet mánia (kleptománia) és a grafománia is ismert állapotjelző sok ember előtt, közös ismérvük a racionalitás teljes figyelmen kívül hagyása az adott tevékenységgel kapcsolatban. 

A kötet a 27. oldaltól kezdi részletesen kifejteni egy-egy mánia vagy fóbia jellemzőit, érdekes kultúrtörténeti citátumokkal ellátva az elvi tudást.

Tudtad-e például, hogy a mosakodástól, fürdéstől való félelem atavisztikus, ősi tulajdonság, gyakran csak időleges: a csecsemők általában rettegnek a fürdéstől, később hozzászoknak, de van, akinél nem múlik el az a rettegés és fóbiává válik. Más hiedelmek is elősegíthetik eme fóbia kialakulását, például a 19. századi francia emberek hittek abban, hogy a koszréteg pajzsként védi őket a betegségek ellen, míg az izzadtságszagot a jó egészség és a szexuális teljestőképesség zálogának hitték. Amikor a tudósok feltárták a kosz és a betegség közötti összefüggéseket, bizony, évtizedekig tartó edukálás után tudták csak meggyőzni az embereket, hogy nem kell félni a fürdéstől. Nehéz dolguk volt, hiszen sokan azzal dicsekedtek, hogy még életükben nem fürödtek, de olyan is volt, aki felháborodottan kérte ki magának a mosakodással való vegzálást: "Hatvannyolc éves vagyok és még SOHASEM mostam meg magam OTT!" Így bizony nehéz zöldágra vergődni velük.

A hafemánia leírásánál nem tudok nem gondolni a felsőoktatásban tanuló - vizsgázó diákokra, akik az egyetem területén található, elhíresült kabalához zarándokolnak, szertartásosan megérinteni az adott tárgy valamely részét, mintegy biztosítékául a sikeres vizsgának. Persze, az ő rítusuk híján van az ilyen betegségben szenvedők teljes kórképének, hiszen a hafemániások kényszeresen érintenek meg és helyeznek át tárgyakat, dobolnak rajta, mintákat rajzolnak rá, vagy egyszerűen csak ismétlődően megsimogatják más feje búbját. Az érintésekkel csak általuk látott - elképzelt veszélyhelyzeteket kívánnak megelőzni.

A nomofóbia egészen új, a no mobile (nincs mobil) szavakból származtatott, amely egy jelentős függőségre hívja fel a figyelmet ezzel a kütyüvel kapcsolatban. Nincs mese, korunkban a mobiltelefon egyszerűen a legnagyobb, nem kábítószer-jellegű addikcióvá nőtte ki magát. A készülék nyomkodása azon túl, hogy alvásproblémákat, csukló és nyaki panaszokat okoz, erősítheti a szorongásunkat és depressziónkat is. Ha nincs meg a telefon, akadozik internet rajta, ha ki van kapcsolva a készülék, ha lemerülőben az akku, akkor egyesek olyan szorongást éreznek, mintha fogorvosi rendelőben lennének.

Hosszan citálhatnám a többi mániát és fóbiát, amit a szerző összeterelt a könyvében, de inkább olvassátok el! Érdemes. 

Fülszöveg

A Fóbiák és mániák könyve 99 rögeszme izgalmas összefoglalója, amelyek végigkísérik az emberiség történetét, a ritkán előfordulóktól a megszokottakig, az ablutofóbiától (a mosakodás réme) a szillogománián (a felhalmozási kényszere) át a zoofóbiáig (az állatoktól való félelem).
A fóbiák és mániák mélyen személyes tapasztalatok, korunk leggyakoribb szorongásos zavarai közé tartoznak, de egyben közös múltunkra is utalnak. A tényirodalmi munkáiért számos díjat elnyert szerző, Kate Summerscale gazdag és lebilincselő esettanulmányok segítségével mutatja be megszállottságaink eredetét, feltárva a furcsábbnál furcsább emberi viselkedések mozgatórugóit a középkortól napjainkig, valamint magyarázattal szolgál idegenkedéseinkre és ellenérzéseinkre.

Kate Summerscale a The Suspicions of Mr Whicher című bestseller könyv szerzője; a 2008-as tényirodalmi Samuel Johnson-díj, illetve a Galaxy British Book of the Year díj nyertese; a könyvet a Richard & Judy könyvklub is kiválasztotta, és az ITV nagy formátumú drámát készített belőle. A szerző első könyve, a The Queen of Whale Cay elnyerte a Somerset Maugham-díjat, és a Whitbread életrajzi díj döntősei közé választották. A 2016-ban kiadott The Wicked Boy című könyve elnyerte az amerikai krimiírók legjobb valós bűnügyi történetért odaítélt Edgar-díját. Legutóbbi műve, a The Haunting of Alma Fielding a tényirodalmi Baillie Gifford-díj döntősei közé jutott. A szerző Észak-Londonban él.