Politika, intrikák, kemény harcok, kereskedők és kalózok a 19. századi Keleten, manipuláció és a nyugati kultúra összecsapása ősi Kína gondolataival: századokra ható következmények, pikáns ágycsaták és halálos kimenetelű valódi harcok, ez James Clavell Ázsia-sagája második darabjának egy mondatos meghatározása. Szerintem letehetetlen olvasmány és ahogy a szerző minden műve mestermunka, ez is az.
KÖNYVAJÁNLÓA TAJPAN
Szerző: James ClavellFordító: Szentgyörgyi JózsefKiadó: Európa Kiadó
1841. január 26. - vége a Kínával vívott ópiumháborúnak, az angolok egy kopár kis szigetet szakítottak ki a Kínai Császárság fennhatósága alól: Hongkongot. Dirk Struan győztesként teszi lábát a látszólag értéktelen földre - mire kellhet ez a hely, amely zord, terméketlen és elsőként szenvedi meg a Csendes-óceánról menetrendszerűen betörő, rettenetes erejű viharokat? Bármilyen mostohán bánik is a sziget a jövendőbeli lakosokkal, stratégiailag nagyon fontos helyen fekszik: ugródeszka Kína felé, ilyen szempontból a föld legfontosabb kikötője létesíthető a területen - és ezzel Dirk Struan nagyon is tisztában van.
A férfi a kínai tengerek legendás hírű kereskedőfejedelme, aki nemcsak a Nemes Ház első számú embere és irányítója, hanem Ázsiáé is. 43 évesen férfiereje teljében, vörös üstökével, smaragdzöld szemével tipikus képviselője a skótoknak. Ő a Tajpan, ami státuszelnevezést a kínai nyelvből kölcsönözték, jelentése A Legmagasztosabb Férfi. Egy cégnek, hadseregnek, flottának vagy nemzetnek csak egy ilyen embere lehet – az, akié a tényleges hatalom. Dirk Stran rászolgált erre a titulusra. Karaktere szerint ő az alfahím, aki kellően okos, mértéktelenül ravasz, intelligens, megfontolt, ugyanakkor kockázatvállaló is - Struan képes 19-re lapot húzni, akkor is, ha családja és vállalkozása a tét. Nem mellesleg "kalóz, ópiumcsempész, a manipuláció mestere, férfi a férfiak között, könyörtelen intrikus, a nők bálványa" is a fülszöveg szerint. Mindenesetre a kínaiak „Öreg Zöldszemű Patkánydémon”-ként emlegetik és vérdíjat tűztek ki a fejére. "A Tajpan százezer ezsüttaelt ér. Holtan. Élve úgysem fogja el őt senki."
A másik két jelentős karakter Mejmej és Zsin-kua alakja, akik hozzák a tipikus és elvárt kínai gondolkodásmódot. A nő (Mejmej) Struanhoz tartozik testileg, javarészt lelkileg is, de mindenekelőtt és mindenekfelett kínai és sajátjaihoz is hűséges. Nyugati ember csak elképed Mejmej alakításán, könyörtelen és gyakorlatias észjárásán. Amikor a tengernek kell áldozni menekülés közben, egyszerűen felkacagtam, amikor a megoldását olvastam. Számos mulatságos helyzet apropóján kedveltem meg kedves, de hajlíthatatlan karakterét, ajiiijje és sebaj. Zsin-kua pedig... méltó intrikusa a Nemes Ház Tajpanjának, ő nemcsak jelenben gondolkodik, tervei akár évszázadokat is átfoghatnak. Struan főellenfelei Brockék, ők sem mennek a szomszédba intrikákért, versengésért, megoldásaikban pedig könyörtelenek, bosszúvágyók (ahogy a Nemes ház első embere sem válogat az eszközökben, ha róluk van szó). Gordon Csen (Struan természetes fia korábbi kínai szeretőjétől) és Mary Sinclair karakterei érdekes, cizelláltan okos, üdén pikáns színt visznek pluszban a történetbe.
Örömmel olvastam újra, talán két évtizede is lehet, hogy utoljára kezemben volt a kötet. Olyan ez, mint az Ázsia-saga másik könyve, A sógun, azt is képes vagyok szinte bármikor újra elővenni és élvezettel beleolvasni. Olyan szerencsés dramaturgiával és témaválasztással rendelkeznek a saga önállóan olvasható részei, hogy az embereket rajongóikká képesek tenni. Izgalmas a két egymástól gyökeresen eltérő kultúra találkozási pontjain óhatatlanul felmerülő ellentétek felbukkanása, a félreértések komikus bonmotokat teremnek, a fekete-fehér megítélések kikacagtatódnak, a látszatmegoldások könnyű feledésre ítélődnek a műben. Ázsiában nem lehet félig élni, egész embert kívánnak a folyamatos konfliktus és krízishelyzetek kényszerítette megoldások kitalálása, az ember gyarlóságai felett pedig nem érdemes pálcát törni. A regényfolyam sokszáz oldalán a jó és rossz harca dúl, miközben senki sem teljesen jó és senki sem teljesen rossz. A rivális kereskedőcsaládok húzásai, a Rómeó-Júlia-szerű szerelem, az intrikák, izgalmak és a végsőkig kiélezett élethelyzetek mind letehetetlenné teszik a történetet. Hogy kinek drukkoljunk? Akinek csak akarunk - mindenesetre engem lúdbőrössé tett Dirk Struan meggyújtott keresztje, amivel kétségtelenné tette, hogy utolsó leheletéig küzdeni fog az elért eredményeiért és nem hátrál, ha ott hal bele, akkor sem.
Az Európa Kiadó elegáns formában újra kiadta James Clavell Ázsia-saga sorozat második darabját, amit nem is bánok: az első magyarra fordított kiadások valamelyike volt meg nekem, amely a sok használattól már darabokra esett szét. Most újra egy gyönyörű kötetnek vagyok gazdája belőle.
Szerintem olvassátok!
Fülszöveg
Ám Struanra és családjára halálos veszedelmek leselkednek. Ellenségei – nyugatiak és keletiek – semmitől sem riadnak vissza. Igaz, ő sem válogat az eszközökben. Pénzzel, fortéllyal vagy éppen korbáccsal juttatja érvényre akaratát és becsvágyát. Csak így lehet belőle Tajpan, kínaiak, amerikaiak és európaiak megkérdőjelezhetetlen főnöke, az üzlet és az emberek ura, egy virágzó település vezetője. Kalózok és titkos társaságok, ópiumháborúk és politikai intrikák, tengeri kalandok és viharos szerelmek…
Az olvasó A sógun világhírű szerzőjének e „hongkongi regényében” sem fog csalódni.
Megjegyzés küldése