Krusovszky Dénes verseskötete, az Életrajzi kísérletek, remek verses kötet, abszolút rendhagyó, érzékeny, intellektuálisan radikális, izgalmas és újszerű.
KÖNYVAJÁNLÓÉLETRAJZI KÍSÉRLETEK
Költő: Krusovszky DénesKiadó: Magvető Kiadó
Zaklatott, avantgard, ömlesztett versek, három cikluson keresztül, de hogy melyik melyikhez tartozó, csak a formák különbözősége jelzi - izgalmas kísérletezés ez a szavakkal és formákkal. Annyira ömlesztett, az olvasó elé borított költemények ezek, hogy az Előszó például a kötet végén található. Baj ez? Dehogyis. Könnyebben párbeszédet lehet kezdeni a versekkel így - persze, miután ellenpélda nincs rá, így nem tudhatjuk, mi lett volna, ha. Nem is kell ezzel foglalkoznia a művet kézbe vevőnek, egyszerűen csak engedje át magán a verseket. Csodálkozzon, gyönyörködjön a mondanivaló mellett a káoszban, a vízuális ingerekben. Lelje meg magának azt a verset / verseket, amelyekkel a legjobban megtalálja a hangot, amelyek ezért-azért-amazért megérintették a lelkét.
Emlékek és álmok keverednek ezekben a versekben, elmesélni mindazt, amit a mai technológiailag uralt világban elmesélni érdemes, és úgy, ahogy elregélni lehet. Káosz a köbön, ha elismerjük, ha nem, az elképzelhetetlenségek csimborasszója, amelyet azzal is érzékeltet a költő, hogy megbontja a lineáris felépítést és időértelmezést. Minden és mindenki elmúlik, mégis párhuzamba állítja a változatlansággal, hogy mire emlékszünk, az nagyon egyedi és már a pszichológiai tanulmányokból is köztudatba került, hogy az agy becsapja az egyént, képes elferdíteni a valóságot. A boldogság? Jaj, hagyjuk, hiszen csak egy paraszthajszál választja el néha a boldogtalanságtól.
Mégsem az a nap
Fölkaptattunk pedig mindannyian,
át a hűvös erdőn, a kopár sziklavölgyön,
egészen a fehéren izzó gleccserig,
ott voltunk mind, erősek, élők,
szinte lüktettek végtagjaink a napsütésben,
onnan indultunk, ahonnan akartunk,
és oda jutottunk, ahová vágytunk,
a ropogó jéggel talpunk alatt
épp azok voltunk,
akik szerettünk volna lenni,
odafent a zsúfolt ég súlya,
odalent egy kiürült völgy,
minden összejött, hogy végre sikerüljön,
de ez mégsem az a nap volt.
 |
| Fordítom, íme a szöveg: Régi versek (cím) Nincsen / semmi / baj / a régi / versekkel, / csak / ne / kelljen / folyton / újraírni/ őket. |
A másik ciklus az Életrajzi kísérletek, ahol Krusovszky Dénes a gyermekkorra fókuszál, erős atmoszférateremtéssel, éles bevésődéseket citálva. A vágyott focilabda, a szomszéd néni panasza a labdapattogtatás miatt, és egyéb gyermekkori emlékek, hétköznapi, közönséges szituációk emelkednek fel költészetté, miközben újra az idővel küzd a költő.
A harmadik ciklus a Korábbi formánk címet viseli. Itt aztán a versek rendhagyók, oldalukra dőlnek, visszafelé kell olvasni (elbíbelődtem azzal is, miközben kifolyt a szemem), kör vagy ék alakú formát kapnak a játékos kedvű Krusovszkytól. Mindezek azokat a kérdéseket boncolgatják, hogy mitől vers egy vers? Ha nem érthető, attól még vers? Jó, ha tetszik valakiknek, vagy ez sem érdekes? Mi a helyzet az online térrel? (Tátott szájjal lesegettem a Bináris ima című vers egyeseit és nulláit...)
Remek kis verses kötet, abszolút rendhagyó, érzékeny, intellektuálisan radikális, izgalmas és újszerű.
Fülszöveg
Emlékek és álmok elevenednek meg és keverednek össze Krusovszky Dénes verseiben. Hogyan mesélhetjük el az önéletrajzunkat egy olyan korban, amikor a személyes történeteink határai feloldódnak a digitális nyomok között? Hogyan beszélhetünk érvényesen a képek egyre nehezebben kontrollálható áradata közepette? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a kötet egyszerre érzékenyen finom és intellektuálisan radikális versei.
Krusovszky Dénes - József Attila-díjas költő, kritikus, szerkesztő, műfordító.
Megjegyzés küldése