A háború fordulópontja: 1942. November

400 oldal a II. világháború sorsdöntő hónapjáról az egyének szemszögéből, 1942. novemberéről. A visszaemlékezések szempontjából a történtekről változatos személyek tesznek tanúvallomást: gyalogsági őrmester, teherautó-sofőr, doktorandusz, író, menekült, haláltábor foglya, újságíró, háziasszony, katonaorvos, és sokan mások. Vallanak arról, amit túléltek - beszámolóikat pedig történész szemmel foglalja össze Peter Englund, a témában legelismertebb svéd akadémikus. 


Könyvajánló
Peter Englund: 1942 November

Az 1942 November című kötet író általi előszava 2022-es dátumozású, így azonnal felmerül a kérdés: honnan származnak a vallomások, ami alapján Peter Englund megalkotta a könyvét. A fenti részben a szerző nem is tagadja, hogy nem volt egyszerű a forrásmunkát elvégezni, hiszen ezek a személyes élményeket tartalmazó jegyzetek, naplók, leírások helyének felkutatása is számos időt vesz igénybe az ember részéről, hát még az áttanulmányozásuk! Aztán nem árt óvatosan bánni a megosztott emlékekkel sem, pszichológiai alaptétel az észlelés, érzékelés témakörében agyunk átverőképessége, de ezentúl is olyan mély titkokat rejthet a psziché, amin csak elfojtással, elhallgatással tud úrrá lenni az egyén. Ahogy Primo Lévi fogalmaz: "akik látták a Gorgó arcát, vagy ottmaradtak, vagy megnémulva tértek vissza". Feltételezhető tehát, hogy sok titok sírba szállt az átélőjével együtt. 


Mindenesetre azok is éppen elég borzalmasak, amikre hajlandók voltak emlékezni a túlélők: 

- lövészárok gyalogsági szempontból (kicsi kályha, állandó sár, étkezés esetleges, mosdás lehetetlen, halál mindennapos
- Berlin, ahol megjelennek az utcákon a háború sérültjei, fél lábbal, fél karral, a bulikra pedig a háziasszony már csak a poharakat tudja adni, belevalót a résztvevők biztosítják
- csata utáni "szuvenírvadászat", ahol magas rangú tisztel cserkelnek, fényképezőgépekkel felszerelve
- katonai kupleráj közömbössé vált férfiakat kiszolgálója
- senkiföldje kegyetlenségei
- irodalomtudós a körülzárt Leningrád újabb fagyos telére készülve, elismerve, hogy egy-két gránátnak már oda sem néznek, a túlélésen kívül semmire sem összpontosítva
- a munkatáborban túl kevés a fogorvos a zsidók aranyfogait kiemelni a szájüregből
- tengerészgyalogos-zászlóalj éjszakai előre nyomulásra parancsot kap, de negligálja, vaksötétben elindulni "agyatlanságnak" bélyegzi az utasítás tartalmát. Egy másik zászlóalj elindul, és kudarcot vall, 18 emberüket találja el amerikai lövedék: a sötétségben ellenségeknek hitték egymást
- német fogságba esett szovjet hadifogoly mantrája: túlélni, megszökni, embernek maradni (ez utóbbi volt a legnehezebb)
- Duancsangban (Kína) tervszerűen tőrbe csalják a menekülteket, megölik őket, darabolják, megfőzik és megeszik az emberhúst
- az ír háziasszony, aki addig suvickolta házát és csak annak élt, egy bombatalálatnak köszönhetően végre egyensúlyt talált a házban uralkodó rend és a túlzásba vitt takarítás között (az élettér lakható maradt a bombázás után is)
- a gépkocsik rekvirálása sosem tapasztalt jó levegőt hozott Brüsszelbe, a különböző gyárak leállása miatt megszűnt a folyó szennyezése, ami magával vonta a halak visszatelepedési folyamatát
- halál a csatatéren egy zabrált varrógép miatt (megbotlott és a varrógép halálos ütést mért a tarkójára)
- Casablanca című film világpremierjének üzenete: győzünk

Idézetek a könyvből: 

A halált éppen azért lehet sikeresen elfojtani, mert megélni nem lehet. A halál vagy a nem-lét absztrakciója, vagy a félelem érzete. Az előbbi esetben a valóság elképzelhetetlen kategóriáihoz tartozik.

Mi dönti el, hogy ki marad életben, és ki hal meg? Ismét csak: a véletlen szent számtana - semmi sem menthet meg az esetleges játékától, ami más- más emberekben más - más reakciókat szül: tagadás, alkudozás, depresszió, fatalizmus. És azon túl? A fizikai állapot természetesen számít, bár nem feltétlenül a fizikai erő, az a nyers erő, amit a nácizmus vulgárdarwinista mesevilágában istenként magasztalta. Pun Lim az Atlanti-óceán déli részén lévő tutaján cingár és viszonylag alacsony, mindössze 1,65 méter, de kitartó. Talán ez a legfontosabb apai öröksége: a szegények képessége, hogy kiutat találjanak, állják a sarat.

Mit jelentenek ezek a szavak? Manszur Abdulin körbesétál társai között, megkérdezi őket. »Gott mit uns?« Minden német katona övcsatján ez áll. Azok az övek nagyon tartósnak tűnnek, igazi bőrből készültek. Sokszor megállt már egy-egy elesett német előtt, és arra gondolt, hogy leveszi róla az övet, saját használatra. De előbb tudni akarja, mit jelentenek ezek a szavak. Balszerencsét is hozhat.
Sejlik neki egy szabályszerűség: az a katona, aki például elveszi egy halott német óráját, általában hamarosan maga is meghal, néha órákon belül. Egyik barátja felkapott egy német pisztolyt, és véletlenül azonnal kézen lőtte magát vele – ami szigorú értelemben öncsonkításnak minősül, és helyben ki is végezhetik érte az embert. Azonkívül úgy véli, van egy hatodik érzéke, amivel megérzi, ki fog legközelebb elesni: általában túlzottan félni kezdenek, elveszítik az önuralmukat, vagy visszahúzódnak, illetve nyakatekert, de átlátszó módon igyekeznek megemberelni magukat. Vannak jelei.

Fenti gondolatjelekkel csak belekapkodtam a kötet tartalmába, ahol a reménytelenség és embertelenség mellett apró győzelmek is adódnak a mindennapokban, sejtések és hangulatok változnak: 1942. november elején még úgy látszott, akár a tengelyhatalmak IS győzhetnek, de mire vége lett a hónapnak, már körvonalazódtak és sokasodtak a jelek, hogy csak idő kérdése, de a másik oldal nyeri meg a háborút (szövetséges erők észak-afrikai partraszállása, Egyiptom helyzete, németek vesztésre állnak a Volgánál és a Kaukázusban). Mindezek személyes szinten is megmutatkoztak, ahogy a visszaemlékezésekből, naplórészletekből látjuk. Peter Englund könyve 1942. novemberének történéseit hozza az olvasók elé, mégpedig percről percre, óráról órára.

A visszaemlékezések szempontjából a történtekről változatos személyek tesznek tanúvallomást: gyalogsági őrmester, teherautó-sofőr, doktorandusz, író, menekült, haláltábor foglya, újságíró, háziasszony, katonaorvos, és sokan mások. Vallanak arról, amit túléltek - beszámolóikat pedig történész szemmel foglalja össze Peter Englund, a mai Svédország témában legelismertebb akadémikusa. A művet számos fénykép illusztrálja, amelyeknek nagy többsége  - valószínűleg - itt láthatók először. A megértést lábjegyzetek, név és helymutató valamint források és irodalom fejezetek segítik.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Könyvünk ​a második világháború egyetlen hónapjának – túlzás nélkül állíthatóan nemcsak a háború, hanem a 20. századi világtörténelem legfontosabb, sorsdöntő hónapjának – mikrotörténete napról napra, óráról órára, percről percre.

Az eseményeket a történelem legkisebb alkotóeleme, a részt vevő egyén szemszögéből rekonstruálja. Vannak köztük katonák: Sztálingrádnál harcoló szovjet gyalogos, Guadalcanalnál szolgáló amerikai pilóta, olasz teherautó-sofőr az észak-afrikai sivatagból, partizán a belarusz erdőségekből; de vannak civilek is: tizenkét éves menekült kislány Sanghajból, háziasszony Long Islandről, egyetemi hallgató Párizsból, hajótörött kínai matróz, sonderkommandós Treblinkából, koreai szexrabszolga a Mandalajban felállított tábori bordélyházból. Többnyire ismeretlen emberek a ranglétrák alsó fokairól, bár akad köztük néhány olyan ismerős név is, mint Sophie Scholl, Ernst Jünger, Albert Camus, Vaszilij Grosszman. Nem történelmi távolságból, nem mai tudásunk magaslatairól, hanem az ő szemszögükből élhetjük át azokat a napokat, amikor az egész világ jövője forgott kockán.


Peter Englund (1957, Boden) a mai Svédország talán legismertebb történésze, akinek újkori svéd és egyetemes történelmi munkáiról olyan nemzetközi szaktekintélyek, mint Antony Beevor vagy Simon Sebag Montefiore is a legnagyobb elismeréssel szoktak nyilatkozni. Peter Englundot 2002-ben a Svéd Akadémia tagjává választották. 2008 és 2015 között ő volt a Nobel-díj-osztó intézmény titkára, vagyis legfontosabb tisztségviselője.

Ez az első könyve magyarul.

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!

Köszönjük, Corvina Kiadó!

Kövess bennünket Facebookon!

A képek a kiadó oldalairól származnak.

Termékadatok
Cím: 1942 November - A háború fordulópontja
Szerző: Peter Englund
Fordító: Papolczy Péter
Kiadó: Corvina Kiadó
Oldalak száma: 400
Megjelenés: 2023. május 15.
Kötés: Kartonált
ISBN: 9789631369199
Méret: 238 mm x 165 mm x 20 mm
Share:

Megjegyzés küldése

Designed by OddThemes | Distributed by Blogger Themes