Könyvajánló - Dmitry Glukhovsky: Poszt
"...milyen hosszú távú, talán jóvátehetetlen károkat okoz korunk egyre erősödő pszichológiai hadviselése; az az új, gyilkos erejű propaganda, amely a világ egy részén már elfoglalta az igazi politika helyét?"
Dmitry Glukhovsky Metró-trilógiájával népes rajongótáborra tett szert. A kötetekben egy hatalmas világégés következményeiről olvashattunk. Legújabb könyvében, a Poszt című regényben tovább tágul ez a világ. Néhány évtizednyire vagyunk napjainktól, amikor egy polgárháború után Oroszország darabjaira hullik.
A történet főszereplője Jegor, aki egy Poszt nevű helyen él. A Volgától nyugatra, Moszkóviában a vasúti csomópontoknál kiépített erődökben húzták meg magukat a túlélők. A tömegpusztító fegyverek brutális károkat okoztak. Az ország romokban, a Volga mérgezővé vált és csupán egyetlen hídja maradt. Ezt a hidat hivatott védeni a Poszt, melyet a tizenhét éves Jegor mostohaapja Grigorij Petrovics ezredes (Griff) irányít.
A védelemnek ugyan sok értelme nincs, hiszen olyan mérgező a folyó, hogy átkelni is veszélyes, valamint azt gondolják, hogy semmi sem maradt életben a túloldalon. Ám akadnak néhányan, akik ezt megkérdőjelezik. Élükön a fiatal Jegorral, aki időről időre átszökik a hídon, hogy megnézze mi maradt a világból a túloldalon.
A Poszton kemény az élet, fogy az élelem és az sem segít rendet tartani, hogy egy idegen érkezik hozzájuk, egy prédikátor, akinek a népek isszák a szavait. Felülről csak az idillről és az erős Oroszországról kapnak infókat, miközben az atya azt állítja sokkal sötétebb világ van a folyó túloldalán. Az elégedetlenség egyre fokozódik és a piás Griffnek esélye sincs a rendteremtésre.
Értelmetlen az életük, egyetlen céljuk a túlélés és, ha sikerült valami kis minimális hatalmat szerezni, akkor azt a kezükben tartsák. Amikor pedig az első komolyabb nehézséggel szembe kéne nézniük, a közösség darabjaira hullik. Közben pedig egy csapat katona is érkezik Moszkvából. Velük jön egy atamán leányzó, Misell, akibe a lázadó, csavargó, deszkázó, gitározó Jegor fülig beleesik. Majd hirtelen fel kéne nőnie, hogy egy lehetetlennek tűnő feladatot végrehajtson.
A nagyon komor, nyomasztó hangulatú regény kicsit lassan indul be, de aztán sodornak magával az események, a történeteket pedig tökéletesen egészítik ki a kötetben található illusztrációk. Adott egy széthullott világ, melynek romjain próbálnak az emberek túlélni és a közvetlen vezetőik tétlenek, fentről várják, hogy valaki megoldja a problémáikat. Aztán, amikor Moszkvából már nem érkeznek utasítások, ráadásul az ellátmányuk sem, akkor aztán beüt a krach és senki nem elég tökös, hogy a kezébe vegye az irányítást. Az egyszerű embert, aki beletörődött a monoton mindennapokba még csak fel sem tűnik, hogy propaganda áldozata és rettentő könnyű uszítani bármilyen irányba.
Jegor is eleinte csak magával törődik, aminek aztán durva következményei is lesznek, ám végül mégis helyesen cselekszik. Adott egy szétbarmolt világ, melyben a rémes tettek fájdalmas következményeit igazságtalan módon a következő generáció szívja meg a legjobban. Ám a végére a kötet tanulsága mégis az, hogy mindig van esély legyőzni a hatalom manipulációit, a propagandagépezetet.
Köszönöm a lehetőséget a Helikon Kiadónak!
Fordította: M. Nagy Miklós
A kötet elérhető a borítóra kattintva, kedvezményes áron, közvetlenül a kiadótól.
Kövess minket Facebookon!
Ki fél a haláltól egy posztapokaliptikus világban?
Világégés után el tudod képzelni a Földet ember-földönkívüli hibridekkel?
Megjegyzés küldése