Valódiak voltunk

Könyvajánló - Daryl Gregory: Valódiak voltunk

Mi van, ha kiderül, hogy az egész világ csak egy szimuláció – de a fájdalmad, a hited és a szerelmed attól még nagyon is valós? Valódiak voltunk egy szellemes, elgondolkodtató sci-fi road trip, ahol a valóság repedezik, de az emberi dráma kőkeményen tartja magát.

Amikor először megláttam a Valódiak voltunk címét, azonnal beindult a „na, ez vajon mennyire lesz egzisztenciális?” radarom. Aztán kiderült, hogy Daryl Gregory regénye nem csak elmélkedik a valóságról, hanem konkrétan fogja magát és kirántja alólunk a talajt: mi van, ha az egész világunk csak egy szimuláció? Nem metafora. Tényleg az.

A sztori szerint hét évvel azután, hogy hivatalosan is bejelentik: „srácok, ez itt nem a való világ”, egy csapat különös figura buszos túrára indul, hogy megnézzék az úgynevezett „Lehetetleneket” – azokat a fizikai anomáliákat, amelyek a rendszer hibáiként vagy furcsa mellékhatásaiként jelentkeznek. Időhurok-alagutak, gravitációt meghazudtoló jelenségek, ilyesmik. Road trip, csak itt nem a benzin fogy, hanem a valóság repedezik.

A szerző nem először játszik el nagy ötletekkel, de itt különösen jól működik a koncepció. És a regény legnagyobb ereje talán nem is az agyeldobós alaphelyzet, hanem a karakterek. Hiába szimuláció az egész világ, az emberi drámák nagyon is valódinak érződnek.

Mert itt nem CGI-csodákon van a fókusz, hanem azon, hogy mit kezd egy haldokló mérnök, egy influenszer vagy épp két apáca azzal a ténnyel, hogy a létezésük csupán kódsorok eredménye. Hit, gyász, identitás, önáltatás. Mindenki máshogy reagál. A könyv egyszerre filozofál és beszól, elmélkedik és szarkasztikus, néha pedig kifejezetten fekete humorral operál.

A szerző jól egyensúlyoz a valóságtól elrugaszkodott sci-fi és az érzelmi történetmesélés között. Valakinek zavaró lehet a sok nézőpont, nekem ez mondjuk tetszett. Amire készülj fel, hogy ez nem az a könyv, ami végig akcióval pörget, inkább beszélget, kérdez, gondolkodik, a közepe picit talán lassabb is, mint szerettem volna.

Ami viszont nagyon betalál, az a „most akkor mi számít igazinak?” kérdés. A regény nem csak sci-fi díszlet, hanem tükör: ha minden szimuláció, attól még a fájdalmad fáj? A szerelmed számít? A döntéseid érvényesek? Ez a sztori szerintem meglepően aktuális az AI-korszakban, amikor egyre kevésbé egyértelmű, hol húzódik a határ valódi és mesterséges között.

Összességében a Valódiak voltunk nem könnyű, de nem is száraz olvasmány. Inkább olyan, mint egy hosszú, éjszakába nyúló beszélgetés valakivel arról, hogy van-e értelme bárminek, ha a világ csak egy program.

Ha szereted a nagy kérdéseket, de nem akarsz lemondani az emberi, esendő, néha kicsit cinikus hangról sem, akkor ez a könyv jó eséllyel betalál. És ha végigolvasod, garantálom: legalább egyszer gyanakodva nézel majd a falra. Mi van, ha az is csak textúra?

Köszönöm a lehetöséget az Agave Könyvek csapatának!

A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron a kiadó honlapján.

Kövess minket a Facebookon is!

Éjféli földbe temesd csontjainkat

Hollólovagok

A törékeny béke

Aludj, mint egy ősember

Az alvás az egyik legalapvetőbb emberi szükségletünk, mégis sokan küzdenek vele nap mint nap. Számtalan tanács, szabály és „biztos módszer” kering arról, hogyan kellene jól aludnunk - mégis egyre többen érzik úgy, hogy valamit rosszul csinálnak. Vajon tényleg ennyire bonyolult az alvás? 

KÖNYVAJÁNLÓ

ALUDJ, MINT EGY ŐSEMBER

A pihentető alvás ősi titka

Szerző: Merijn van de Laar

Fordító: Silberer Vera

Kiadó: Corvina Kiadó

Kötés: puhatábla, 288 oldal

Az alvás az egyik legalapvetőbb emberi szükségletünk, mégis sokan küzdenek vele nap mint nap. Számtalan tanács, szabály és „biztos módszer” kering arról, hogyan kellene jól aludnunk - mégis egyre többen érzik úgy, hogy valamit rosszul csinálnak. Vajon tényleg ennyire bonyolult az alvás?

Az Aludj, mint egy ősember című könyvben Merijn van de Laar alváskutató egészen más szemszögből közelíti meg a kérdést. A szerző szerint az alvásunkkal sokszor nem az a probléma, hogy rosszul működik, hanem az, hogy rosszul értelmezzük. Ha megértjük, hogyan alakult ki az ember alvása az evolúció során, könnyebben elfogadhatjuk annak természetes változatosságát – és talán nyugodtabban is hajthatjuk álomra a fejünket. A holland alváskutató arra vállalkozik, hogy új szemszögből vizsgálja az alvásról alkotott modern elképzeléseinket. A szerző szerint az alvással kapcsolatos mai elvárásaink – például a megszakítás nélküli, pontosan nyolcórás pihenés – sokszor inkább szorongást keltenek, mintsem valóban segítenék a pihenést. Könyve ezért az evolúciós múlt felől közelíti meg az alvást, és azt vizsgálja, hogyan aludtak őseink, valamint mit tanulhatunk ebből a mai életünk számára.

A szerző hosszú ideje foglalkozik alvászavarokkal, különösen az álmatlanság (inszomnia) kezelésével. Klinikai tapasztalata során azt figyelte meg, hogy sok páciens nem csupán az alvás hiányától szenved, hanem az alvással kapcsolatos túlzott elvárások és tévhitek okozta stressztől is. A könyv részben ebből a gyakorlati tapasztalatból született: azt tapasztalta, hogy amikor az emberek megértik, milyen rugalmas és változatos az alvás természetes működése, gyakran már ettől is csökken a szorongásuk. A kötet tehát nem pusztán tudományos összefoglaló, hanem egyfajta szemléletváltásra hívó munka. 

A kötet központi állítása, hogy az ember alvása nem egy tökéletesen szabályos, minden éjjel azonos módon lezajló folyamat. Az evolúciós múltban az emberek alvását számos tényező alakította:

- a természetes fényviszonyok,

- a közösségi élet,
- a veszélyek jelenléte,
- az éjszakai felébredések természetessége.

A szerző szerint őseink alvása gyakran töredezett, rugalmas és környezeti hatásokhoz igazodó volt. Ezzel szemben a modern társadalom az ideális alvást egyetlen, megszakítás nélküli blokkban képzeli el. Ez a különbség sokakban azt az érzést kelti, hogy „rosszul alszanak”, miközben alvásuk valójában teljesen normális biológiai jelenség.

A könyv több fontos fogalmat is tisztáz, amelyek segítenek megérteni az alvás működését, úgy mint: 

- alvásciklusAz alvás több, egymást követő ciklusból áll, amelyek során különböző mélységű alvási szakaszok váltják egymást. Ezek közé tartozik a mélyalvás és az álomfázis.

- REM-alvás

A REM (rapid eye movement) fázis az alvás azon szakasza, amikor az agy aktivitása magasabb, és a legtöbb álom ekkor jelenik meg. Ez a szakasz fontos az emlékezet és az érzelmi feldolgozás szempontjából.

- alvásnyomás

Az alvásnyomás azt jelenti, hogy minél tovább vagyunk ébren, annál erősebb lesz az alvás iránti biológiai késztetésünk.

- cirkadián ritmus

A szervezet belső biológiai órája, amely szabályozza az ébrenlét és alvás ritmusát, nagyrészt a fény és a sötétség váltakozásához igazodva.

- éjszakai ébredések

A könyv egyik fontos üzenete, hogy az éjszakai felébredések természetesek. Őseink környezetében ezek gyakran a biztonság ellenőrzésének vagy a közösségi aktivitásnak a részei voltak.

A kötet egyik legnagyobb erőssége, hogy gyakorlati szempontból közelíti meg az alvást. Csökkenti az alvással kapcsolatos szorongást. Ha az olvasó megérti, hogy az éjszakai felébredések vagy az alvás ingadozása természetes, máris kevésbé érzi magát „rossz alvónak”. Reálisabb elvárásokat teremt, a könyv segít felismerni, hogy nincs egyetlen ideális alvási minta, amely minden emberre érvényes. Gyakorlati tanácsokat ad, több praktikus javaslatot is megfogalmaz, például: a természetes fény szerepének növelése a nap folyamán, a lefekvés körüli szorongás csökkentése, a rugalmasabb alvásritmus elfogadása, az alvás normalizálása (a könyv egyik legfontosabb üzenete, hogy az alvás nem egy teljesítményfeladat. Az alvással kapcsolatos görcsös kontroll sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki).

Az Aludj, mint egy ősember egyik legfontosabb üzenete, hogy az alvás nem teljesítményfeladat, amelyet minden éjjel tökéletesen kell végrehajtanunk. Merijn van de Laar könyve arra emlékeztet bennünket, hogy az ember alvása mindig is rugalmas, változékony és a környezethez alkalmazkodó folyamat volt. Talán éppen az segíthet a legtöbbet az álmatlan éjszakákon, ha elengedjük az alvás köré épített szigorú szabályokat, és elfogadjuk azt, ami évezredek óta természetes: az alvás nem mindig tökéletes – de ettől még működik.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Nagyjából életünk egyharmadát töltjük ágyban, de ennél rendszerint kevesebbet alszunk. Éjszakánként szeretnénk nyolc órát aludni, mégis gyakran fekszünk ébren a stressz, a folyton kezünkbe kerülő mobil, egy kisbaba vagy egy "életmentő" délutáni kávé miatt.

Merijn van de Laar alváskutató (és álmatlanságból kigyógyult!) alvásterapeuta megnyugtat, hogy nem új jelenség az éjszakai ébrenlét. Néhány százezer évvel ezelőtt, amikor a Homo sapiens a kardfogú tigrisektől tartott éjszaka, az ébrenlét a törzs védelmét szolgálta. A kutatások szerint a több részre tagolódó alvás még evolúciós előnyt is jelentett őseinknek. Az ő példájukból kiindulva útmutatást kaphatunk az alvás javításához: a könyvből megtudjuk, hogyan változik alvásunk az életkor előrehaladtával, milyen előnyökkel járhat a társas alvás, milyen szerepet játszanak a környezeti tényezők, például a hőmérséklet és a fény az éjszakáinkban. Bár életmódunk alaposan eltér az ősemberétől, az alvás támogatására kialakuló folyamatok megismerésével megtalálhatjuk a jobb alvás felé vezető utat.

Merijn van de Laar

Merijn van de Laar hollandiai alváskutató, pszichológus és népszerű tudományos szerző, aki az alvás evolúciós és viselkedési megközelítéseiről ismert. Legismertebb műve a Slapen als een oermens (Aludj, mint egy ősember), amely több nyelven is megjelent, és gyakorlati tanácsokat ad a természetesebb, pihentetőbb alvás eléréséhez.

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a lenti képre kattintva

a kiadó honlapjáról.

Kövess minket Facebookon is!

Szerelem felsőfokon

Könyvajánló - Jodi McAlister: Szerelem felsőfokon

Ha romantikus regényt keresel, ami nem egy pékségben vagy kisvárosi könyvesboltban játszódik, hanem az egyetemi világ kulisszái között, akkor érdemes ránézni Szerelem felsőfokon című regényre.

A Szerelem felsőfokon szerzője Jodi McAlister, aki ügyesen építette be az akadémiai közeget egy romantikus történetbe. Nem vagyok a műfaj rajongója, de néha nem árt mozogni a komfortzónán kívül is. Ez a kötet összességében egy okos, vicces és néha kifejezetten ismerős helyzetekkel teli romkom, ahol a publikációk, konferenciák és pályázatok legalább olyan fontosak, mint az érzelmek.

A történet főhőse Sadie Shaw, egy fiatal tudós, aki már évek óta igyekszik stabil helyet találni az egyetemi rendszerben. Aki kicsit is hallott az akadémiai karrierről, tudja, hogy ez nem a legkönnyebb pálya: határozott idejű szerződések, folyamatos bizonyítási kényszer és rengeteg verseny. Sadie ráadásul nem egyedül küzd ezért az álomállásért, mert ott van Jonah Fisher is, egy régi riválisa, akivel már az egyetemi évek óta állandóan versengenek.

Kettejük kapcsolata finoman szólva sem baráti. Mindketten okosak, ambiciózusak és egy kicsit makacsok is, így amikor ugyanarra az állásra pályáznak, a már megszokott rivalizálás új szintre lép. A helyzet azonban váratlanul még bonyolultabb lesz, amikor kiderül, hogy az állás egy különleges feltétellel jár: a felvett oktató házastársa szintén kap egy pozíciót az intézményben.

Ezek után nem is olyan meglepő, de kifejezetten szórakoztató fordulat: Sadie ráeszmél, ha papíron összeházasodnának Jonával, akkor mindketten jól járhatnának. Az ötlet elsőre teljesen racionálisnak tűnik, legalábbis egy olyan világban, ahol az emberek néha kreatív megoldásokkal próbálnak túlélni a bizonytalan karrierpályákon.

A „csak papíron” házasságok a romantikus történetekben ritkán maradnak tényleg csak papíron. Ahogy Sadie és Jonah egyre több időt töltenek együtt, a régi rivalizálás mögül lassan más érzések is előkerülnek. A könyv egyik erőssége pont ez a lassú, fokozatos közeledés: a kapcsolatuk nem egyik napról a másikra változik meg, hanem sok apró pillanat és konfliktus formálja. Örültem neki, hogy nem egyik pillanatról a másikra alakul ki köztük az érzelmi szál, így azért hitelesebb a sztori.

Könnyed és szórakoztató a hangulata. Kellemes hétvégi olvasmány. A párbeszédek időnként csípősek és viccesek, a két főszereplő között pedig teljesen jól működik a dinamika. A romantikus feszültség végig érezhető, miközben a történet szerencsére nem veszi magát túl komolyan.

Összességében a Szerelem felsőfokon egy humoros romantikus történet, ami a klasszikus „riválisokból szerelmesek” vonalra épít, de ad neki egy friss közeget. Ha szereted a lassan kibontakozó románcokat, a szellemes párbeszédeket és az egyetemi háttérrel működő történeteket, akkor jó eséllyel ez a könyv is kellemes órákat fog okozni.

Köszönöm a lehetőséget a General Press Kiadónak!

A regény a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.

Kövess minket Facebookon is!

És boldogan éltek

Az életfonál

A szerelem kódolva érkezik?

Bicikliút a hóviharban

Első generációs munkáslány élete, sorsa a Rákosi- és Kádár-korszak fordulóján, ingázás és egyéni életút történelmi kontextusba téve, érzékeltetve mostohasorsukat már a címben is: Bicikliút a hóviharban. 

KÖNYVAJÁNLÓ

BICIKLIÚT A HÓVIHARBAN

Szerző: Kisőrsi-Farkas Zsófia

Kiadó: Jaffa Kiadó

Kötés: keménytábla, 216 oldal

Kisőrsi-Farkas Zsófia Bicikliút a hóviharban – Ingázó nők a szocialista iparban című könyve kortörténeti lenyomat az elmúlt politikai rendszer ingázó munkásairól, egy rejtett történet a szocialista Magyarországról, ami egy egyszerű falusi nő, Szombat Jutka mindennapi életén keresztül meséli el a magyarországi államszocializmus hétköznapjait és a társadalmi átalakulásokat. A kötet központi témája az ingázás szerepe a 20. századi magyar munkásosztály mindennapjaiban: hogyan kényszerültek falusi nők – mint Jutka – nap mint nap több tíz kilométert megtenni gyárak felé, biciklivel, vonattal vagy gyalog, még zord időjárásban is, hogy megélhetést szerezzenek.

A főhős: Szombat Jutka, aki 1939-ben született egy Vas megyei faluban, nyolcgyermekes parasztcsalád legkisebb gyerekeként. Fiatal felnőttként éri meg az erőszakos téeszesítést, minek következtében az addig evidens vidéki földművelésből a városi gyári munkába kerül egy szövőgyárba, és hosszú éveket tölt azzal, hogy minden nap ingázik otthona és munkahelye között, gyakran hóviharral és zord időjárással küzdve.

Élete története nem önmagában áll, hanem egy jelenséget világít meg: az első generációs munkásnők nehézségeit, identitását és otthoni kötődéseit a szocialista modernizáció idején.

A könyv történelmi háttere az 1950-60-as évek Magyarországát jeleníti meg a Rákosi- és Kádár-korszak fordulóján, amikor a paraszti társadalmi szerkezet bomlott, a téeszesítés erőszakosan átalakította a vidéki életet, és rengeteg falusi lakos városi ipari munkaerővé vált.

Ebben az időszakban a városi-vidéki mobilitás – vagyis a napi ingázás – mindennapos tapasztalat volt. A könyv részletesen bemutatja a közlekedés problémáit, a lakhatási nehézségeket, a munkaerő-közvetítő rendszert és a társadalmi előítéleteket a vidéki munkásokkal szemben. 

A mű esettanulmányon alapuló társadalomtörténet: Jutka élettörténetén keresztül a szerző nem egyszerű életrajzot ad, hanem olyan perspektívát, amely rávilágít az államszocializmus hétköznapi tapasztalataira és dilemmáira. A kötet a személyes interjúkra épül, és így az egyéni emlékezeten keresztül meséli el a történelmet, miáltal hiteles, emberközeli képet ad a korról. Társadalmi kontextusa jelentős, a könyv egyszerre szól a vidéki-városi átmenetről, a nemek szerepéről, a munka és lakhatás viszonyáról, valamint a közösségi és egyéni döntések motivációiról.

Ez a mű különösen ajánlott:

- történelem és társadalomtudomány iránt érdeklődőknek, akik a magyar 20. század szociális aspektusait szeretnék megérteni;

- diákoknak és tanároknak, akiknek a szocialista rendszer hétköznapi működése a témájuk;

- olvasóknak, akik a személyes élettörténetekkel emberközelibb történelemre vágynak;

- valamint mindenkinek, aki értékeli a személyre szabott szociális történeteket egy nagyobb korszak kontextusában.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Szombat Jutka huszonéves korában az erőszakos téeszesítés következményeként egyik napról a másikra gyári munkásnak állt. Az egy falusi, nyolcgyermekes, földműves család tagjaként, Váton született fiatal lány az 1950-es évek második felétől naponta ingázott lakó- és munkahelye között, és hosszú évek teltek el az életében, mire a tornácot erkélyre, a vályogházat összkomfortos panelra cserélhette.

Jutka történetén keresztül megismerhetjük, hogy az első generációs munkások többségének milyen kihívásokkal kellett megküzdeniük a munkaközvetítő irodák kígyózó soraiban, a gyári futószalag mellett, az állomásokon a vonatra várva, vagy akár a hóviharban a földekre biciklizve. De legfőképp megérthetjük, hogy milyen nagyobb erők állhattak a hétköznapi emberek mindennapi döntései mögött.

KISŐRSI-FARKAS ZSÓFIA társadalomtörténész, az ELTE BDPK Történelem tanszékének oktatója. Alap- és mesterszakos tanulmányait az ELTE BTK-n végezte. Doktori címét 2022-ben szerezte az ELTE BTK Atelier Interdiszciplináris történeti Doktori Program hallgatójaként. Fő kutatási területe a 20. századi magyar társadalom.

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a lenti képre kattintva
a kiadó oldalán.

Kövess minket Facebookon is!

A boszorkány lánya

 Könyvajánló - Réczey Kata: A boszorkány lánya

Egy soha nem volt, mindig létezett kis falu mellett, az erdőben él Indraja és tízéves kislánya, Zohra. A környező települések lakói tisztelik, de félik is a gyógyító képességéről messze földön híres javasasszonyt – rossz nyelvek szerint boszorkányt –, mégsem haboznak beteg gyermekeikhez vagy akár haldokló öregjeikhez elhívni, hogy különleges énekével enyhítsen szenvedésükön.

Zohrának nincs könnyű élete. Az anyja keveset törődik vele, sokszor hajtja álomra fejét éhesen és magányosan a hideg kunyhóban. Egy nap azonban neki is alkalma nyílik segíteni két falubeli fiúnak, és ekkor kezdetét veszi életének második, szerelemmel és csalódással, örömmel és fájdalommal, veszteséggel és újraéledő reménnyel teli szakasza.

Zohra története egy gyógyulás regénye. Egy olyan nő életét mutatja be, aki mindent elveszített, de a traumákkal kikövezett nehéz utat járva megtalálta önmagát…

Réczey Kata több évtizednyi pszichológusi munkájának tapasztalatait felhasználva írta meg megtörtént eseményeken alapuló, varázslatos, mágiával finoman átszőtt, a legmélyebb tragédiákat bemutató, mégis lelket melengető könyvét.

Ez a történet már az első mondatával kijelöli azt a különös, lebegő határvonalat valóság és mese között, ahol minden egyszerre ismerős és idegen. A boszorkány lánya egy olyan faluba hív, amely „soha nem volt, mégis mindig létezett”, és ahol az erdő nemcsak tér, hanem állapot is. Valami, ami elválaszt és összeköt, ami elrejt és felfed egyszerre.

Ebben az erdőben él Indraja és a lánya, Zohra. A nő, akit egyesek gyógyítónak, mások boszorkánynak tartanak. Már önmagában ez a kettősség is sokat elárul arról a világról, amelyben a történet játszódik: ahol a segítséget tisztelet övezi, de a másság mindig gyanút is szül. Indraja alakja egyszerre távolságtartó és titokzatos, és bár a falu lakói újra és újra hozzá fordulnak, valójában sosem fogadják be igazán.

A történet azonban nem róla, hanem Zohráról szól.

Egy gyerekről, aki nem kapja meg azt az alapvető biztonságot, amit egy gyerekkornak jelentenie kellene. Az éhség, a hideg, a magány nem kivételes állapotok az életében, hanem a mindennapok részei. És talán éppen ez az, ami miatt a regény ennyire erősen hat: nem egy idealizált, mágikus gyerekkort mutat, hanem egy hiányokra épülő világot, ahol a szeretet nem magától értetődő.

Amikor Zohra először lép kapcsolatba a külvilággal – amikor segíteni próbál két falubeli fiúnak –, valami elmozdul, lassan, szinte észrevétlenül. Innen indul el az a folyamat, amely során a történet fokozatosan egy felnövéstörténetté válik, tele ellentmondásokkal: kötődéssel és elutasítással, vággyal és félelemmel, reménnyel és veszteséggel.

A regény nem kínál egyszerű érzelmi ívet. Nem arról van szó, hogy a szenvedést szükségszerűen követi a feloldás, inkább arról, hogy a trauma rétegekben épül be az emberbe, és ugyanígy rétegekben is lehet csak feldolgozni. Zohra útja nem egyenes, és nem is mindig érthető kívülről – de éppen ettől válik hitelessé.

A mágikus elemek finoman, szinte észrevétlenül szövik át a történetet. Nem dominálnak, nem válnak öncélúvá, inkább egyfajta belső nyelvként működnek: a kimondhatatlan érzések, a feldolgozhatatlan élmények metaforáiként. Indraja éneke, a gyógyítás, az erdő jelenléte mind-mind olyan motívumok, amelyek egyszerre értelmezhetők szó szerint és szimbolikusan.

És talán ez az, ami miatt a könyv igazán működik: nem dönti el helyettünk, hogy mit tekintsünk valóságnak és mit mítosznak. A kettő egymásba csúszik, ahogy az emlékek és az érzések is.

A boszorkány lánya végső soron egy gyógyulástörténet, de nem a klasszikus értelemben. Nem arról szól, hogy a múlt eltűnik vagy jelentőségét veszti, hanem arról, hogy hogyan lehet együtt élni vele. Hogyan lehet újraértelmezni azt, ami történt, és hogyan lehet – talán először – önmagunk felé fordulni.

A könyv hangulata végig melankolikus, néhol kifejezetten nyomasztó, mégis van benne valami csendes melegség. Egyfajta lassú, óvatos remény, amely nem látványos, de végig jelen van a sorok között.

Réczey Kata ebben a regényben érezhetően nemcsak történetet mesél, hanem tapasztalatot közvetít. A pszichológiai háttér nem direkt módon jelenik meg, hanem a karakterek viselkedésében, reakcióiban, kapcsolódási mintáiban. Ettől válik a történet nemcsak érzelmileg erőssé, hanem mélyen hitelessé is.

A boszorkány lánya nem könnyű olvasmány. Nem az a könyv, amit gyorsan elolvas az ember, majd továbblép. Inkább olyan, ami lassan dolgozik, és még jóval az utolsó oldal után is ott marad. És talán pont ez az egyik legnagyobb ereje.

A kötet az Alexandra Kiadó jóvoltából jelent meg, a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron! 

Versek & imák

Könyvajánló - Matthew McConaughey: Versek & imák

"Inspiráló, hittel teli, helyenként nevettető gyűjtemény arról, hogyan manőverezzen az ember az élet rodeójában, hogyan vegye üldözőbe az álmait."

Matthew McConaughey nevét szinte mindenki ismeri, aki szereti a filmeket és képben van a mozizás világában. Számos sikeres (és kevésbé sikeres) szerep, díjak és egy remek memoár, a Zöldlámpa. A kötet engem megvett kilóra, érzelmes volt, őszinte, nyílt, mozgalmas. Ha érdekel egy érdekes életút, de ez a könyv kimaradt, akkor csak ajánlani tudom. Inspiráló kötet, melyről a címre kattintva olvashatjátok az ajánlómat:

Zöldlámpa

És hála a 21. Század Kiadónak megérkezett a kötet folytatása, a Versek & imák. Matthey McConaughey tizennyolcévesen Ausztráliában egy fürdőkádban kezdett el Byront olvasni. És ez volt az az idő, amikor elkezdett verseket, imákat írni. Ez a kötet pedig néhy vétizednyi írást ölel fel. Ez nem egy klasszikus irodalmi verseskötet, sokkal inkább egy személyes napló költői formában, amelyben találunk gondolatokat, imákat, életleckéket és rövid lírai pillanatok gyűjteményét.

AZ EMLÉKEZET (Részlet)

Sosincs messze tőlünk, mert mindig pont
erre jár éppen,
tanár ő, vállunk fölött figyel csöndesen,
a hátunk mögül, ahogy üvdözlünk egy-egy új napot,
és ha hívjuk, azonnal mellettünk terem.

A könyv szerkezetét tematikus fejezetek adják, amelyek olyan kérdéseket járnak körül, mint a szeretet, a megbocsátás, a család vagy az önmagunkkal való szembenézés. Egy igazi önismereti útra visz el minket a szerző, mivel a versek mellett személyes történetek és élethelyzetek is felbukkannak: utazások, rémálmok, családi emlékek vagy akár egy zaklatóval kapcsolatos bírósági ügy. És ezekkel a konkrét élményekkel kapnak valódi súlyt a szövegek.

KÁNON (Részlet)

CSELEKEDJ.
Hogyan legyek jobb ember? A tükörképed tudja.
Légy büszke rá, hogy mit érsz, kapcsolódj újra és újra.
Keresd meg a pénzed, és jól költsd el, mert megéri,
egy hasznos sztorit bármikor el lehet mesélni.

Ugyanaz az őszinteség és nyíltság talált meg ebben a kötetben is, mint a Zöldlámpában. McConaughey nem akarja elhitetni velünk, hogy költő. Csupán egy hétköznapi ember, aki gondolkodik, hibázik és keresi az értelmet az életében. Emiatt is van, hogy a versek minősége ugyan változó, de a szerző személyisége és karizmája átüt rajtuk.

Saját bevallása szerint kedveli a közmondásokat, így azok közül is akad pár a kötetben apró történetek kíséretében. Megtudjuk milyen körülmények között született az első verse, amikor még fiatal felnőttként az is megfordult a fejében, hogy szerzetesnek áll.

A következő verse kifejezetten sokat mondó, főleg a sztorival együtt. A Jó ember akkor íródott, amikor úgy döntött a 90-es évek végén, hogy nem akar többé romantikus vígjátékokat. Ki akart törni a skatulyából, amit Hollywood ráhúzott. Idézve a könyvből a szavait, "Ha csak kedves srác vagy, túl olcsón adod magad; kedves srác vagy, de mit képviszelsz?"

JÓ EMBER

Különbség van jó ember és kedves srác között.
Egy jó ember kiáll bizonyos elvekért.
És ha amiben hisz, veszélybe kerül,
a jó ember nem lesz többet kedves srác.

Nem mindegyik írása fogott meg, de hát így van ez a verseskötetekkel általában, de ez nagyon találó, rövid, tömör, de benne van minden, aminek lennie kell:

A cselekvők rossz hegyeket
másznak meg,
jól.

Az álmodozók a jó hegyeket
másszák meg,
de a domboldalon
eltévednek.

A cselekvők segítenek
az álmodozóknak
több hegyet megmászni.

Az álmodozók segítenek
a cselekvőknek
a jókat megmászni.

Zárásul pedig jöjjön egy rövid üzenet a szerzőtől a magyar olvasóknak:

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!

Fordította: Simon Márton és Pék Zoltán

Köszönjük, 21. Század Kiadó!

Érdekelnek a könyvújdonságok?

Képek forrása: 21. Század Kiadó

Matthew McConaughey: Attól még

A korrupció szociológiája

Napjaink magyar valóságában már sokkal ritkább a direkt borítékos módszer, sokkal inkább rendszerszintűvé vált a korrupció. Miként válhat például normává a közjó helyett a személyes érdek támogatása jogalkotási szinten? 

KÖNYVAJÁNLÓ

A KORRUPCIÓ SZOCIOLÓGIÁJA

Szerző: Jancsics Dávid

Kiadó: HVG Könyvek

Kötés: keménytábla, védőborító, 320 oldal

A korrupcióról sokat beszélünk, mégis ritkán gondolkodunk róla rendszerszinten. Hajlamosak vagyunk egyéni botrányokban, konkrét ügyekben, „lebukásokban” látni a jelenséget, miközben a háttérben gyakran jól szervezett, strukturális mechanizmusok működnek. Jancsics Dávid könyve, az A korrupció szociológiája éppen ezt a mélyebb réteget tárja fel: hogyan épülnek ki a korrupciós hálózatok, miként válik „normává” az, ami valójában torzítja a közélet működését, és hogyan lehetséges, hogy mindez sokszor papíron teljesen szabályosnak tűnik. A kötet nem indulatos vádirat, hanem higgadt, empirikus alapú társadalomtudományi elemzés, amely segít megérteni a jelenség logikáját – és ezáltal talán a saját közegünket is.

A korrupció szociológiája tudományos igényű, de közérthetően megírt szociológiai szakkönyv, amely empirikus kutatásokra, interjúkra és nemzetközi szakirodalomra támaszkodva elemzi a korrupció működését. A mű nem publicisztika és nem politikai pamflet, hanem társadalomtudományi elemzés, amely rendszerszinten vizsgálja a jelenséget. A műben a korrupciót nem egyszerűen morális problémaként, hanem társadalmi hálózatokban működő rendszerként értelmezi. A szerző részletesen bemutatja, hogyan szerveződnek korrupciós kapcsolathálók, milyen szereplők vesznek részt bennük (közvetítők, döntéshozók, gazdasági szereplők), milyen technikákkal leplezik a visszaéléseket, és hogyan válik a korrupció intézményesült gyakorlattá. A könyv egyik központi gondolata, hogy a modern korrupció gyakran nem a klasszikus „borítékos” formában jelenik meg, hanem jogi és adminisztratív eszközökkel beágyazott, formálisan szabályos struktúrákban.

A szerző különbséget tesz két alapvető korrupciós forma között:

1) Kisstílű megvesztegetések

Ide tartoznak azok a mindennapi, alacsonyabb szintű visszaélések, amikor egy állampolgár kisebb összeget vagy szívességet ad egy ügyintézőnek gyorsabb vagy kedvezőbb ügyintézésért. Ezek személyes, informális tranzakciók.

2) Közpénzek ellopása

Ez már rendszerszintű, politikailag beágyazott korrupció, amely közbeszerzések, állami támogatások, pályázatok manipulálásán keresztül történik. Itt nem egyszerű szabályszegésről van szó, hanem a döntéshozatal strukturális torzításáról.

A fentiekhez szorosan hozzátartozik, hogy papíron minden legális. A modern korrupció egyik legfontosabb sajátossága, hogy a folyamatok gyakran jogilag szabályozott keretek között zajlanak. A törvényeket úgy alakítják, hogy bizonyos szereplők előnyhöz jussanak, miközben a formai jogszerűség megmarad. A korrupció tehát nem mindig törvénysértés, hanem sokszor a szabályok stratégiai átalakítása.

A könyv magyar példákon is bemutatja, hogyan alakulhat ki központosított, klientúra-alapú rendszer, ahol a politikai és gazdasági elit összefonódása meghatározza az erőforrás-elosztást. A szerző arra mutat rá, hogy a korrupció akkor válik igazán problémássá, amikor intézményesül, gyengül az ellenőrzés és az átláthatóság, a jogrendszer nem független, a társadalmi normák relativizálják a visszaéléseket. A magyar környezetben a hangsúly inkább a felső szintű, strukturális korrupción van, nem a kisstílű megvesztegetéseken.

A mű erősségei

- Empirikus alaposság – interjúkra és kutatásokra épül.
- Közérthető nyelvezet – laikus olvasók számára is befogadható.
- Rendszerszemlélet – túlmutat az egyéni felelősségen.
- Nemzetközi kontextus – összehasonlító perspektívát is kínál.
- Analitikus tisztaság – világos fogalomhasználat.

Kiknek ajánlom?

- társadalomtudomány iránt érdeklődőknek,
- politológusoknak, jogászoknak,
- újságíróknak,
- közéleti kérdések iránt nyitott olvasóknak,
- egyetemi hallgatóknak (szociológia, politológia, közgazdaságtan).

Szerintem olvassátok! 

Fülszöveg

Hogyan alakulhatott ki egy olyan rendszer Magyarországon, ahol a korrupció szinte minden területen jelen van?

Hogyan érintették mindezek a gazdasági fejlődést, a társadalmi igazságosságot és az emberek bizalmát?

Miért vált elfogadottá a „megoldások” keresése a törvények kijátszásával?

Miért tűrjük el, hogy a közpénzek eltűnnek, miközben az állampolgárok mindennapi problémáit senki sem oldja meg?

A korrupció a magyar társadalom szövetében mélyebb hatásokat gyakorol, mint bárki gondolná – nap mint nap szembesülünk vele nemcsak a politika szintjén, hanem a mindennapi életben is. Jancsics Dávid szociológus Magyarország legújabb kori történelmét és a korrupció működését vizsgálja, feltárva a politikai, gazdasági és társadalmi rendszerek közötti összefonódásokat. A szerző tizenöt évnyi kutatás eredményei alapján felfedi a szereplőket mozgató motivációkat és társadalmi kényszereket, bepillantást nyújt a hatalom és a pénz mögötti világba, ahol a közérdek háttérbe szorul, és a személyes előnyök érvényesítése kerül előtérbe.

Jancsics Dávid jelenleg a San Diegó-i Egyetem egyetemi tanára. Az ELTE Társadalomtudományi Karán szerzett szociológusi diplomát 2006-ban, majd a City University of New Yorkon doktori fokozatot, szintén szociológiából. Tanított a Jay College of Criminal Justice-ban és a Rutgers Egyetemen.

Kutatási szakterülete a korrupció és egyéb informális gyakorlatok, tavaly nyáron magyarul is megjelent könyvét, A korrupció szociológiáját, több mint tíz éven át írta.

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a lenti képre kattintva
a kiadó oldalán.

Kövess minket Facebookon is!