Könyvajánló - Paul Auster: Ember a sötétben
Briliáns, torokszorító regény arról, hogy minden emberben egy sor különböző valóság létezik, miközben lángokban áll körülöttünk a világ.
August Brill hetvenkét éves, autóbalesete volt, a lánya vermonti házában lábadozik.
Amikor nem tud aludni, és ez gyakran előfordul, azzal múlatja az időt, hogy történeteket talál ki. Próbálja elhessegetni azokat a gondolatokat, amelyekkel nem szívesen szembesül: hogy nemrég elvesztette feleségét, és az unokájának a barátja, Titus borzalmas körülmények között halálát lelte.
A történetben, amit kitalált, egy párhuzamos világ jelenik meg, ahol 2001. szeptember 11-én nem dőlt le a Világkereskedelmi Központ két tornya, és nincs iraki háború. Viszont polgárháború tört ki az USA-ban, sorra válnak ki az államok a szövetségből.
Brill a nyugalmazott könyvkritikus története felismerhető párhuzamokat mutat saját múltjával, élethelyzetével. Vajon mit hoz a hajnal – megnyugvást, vagy a valósággal való szembesülést? Lehetséges, hogy a kettő ugyanaz?
Az Ember a sötétben eredetileg 2008-ban jelent meg az USA-ban. Magyarul most először vehetjük kézbe, és ezzel válik teljessé Auster regényeinek sora magyar nyelven.
A regény főszereplője, August Brill, hetvenkét éves, autóbaleset után lábadozik lánya vermonti házában. Mozgásában korlátozott, az ideje nagy részét ágyban tölti, és mint annyi idős ember – és annyi gyászoló –, leginkább az éjszakákkal küzd. Az álmatlanság azonban nem pusztán fizikai állapot: Brill nem tud aludni, mert túl sok minden él még benne. Felesége halála, unokája barátjának, Titusnak az erőszakos elvesztése, a múlt döntései, a kimondatlan mondatok.
Amikor az alvás nem jön, Brill történeteket kezd el kitalálni. Nem szórakoztatásból, hanem túlélésből. A történetmesélés nála nem menekülés, hanem egyfajta belső rendteremtés – kísérlet arra, hogy értelmet találjon egy világban, amely láthatóan darabjaira hullik.
Az általa elképzelt történet egy párhuzamos Amerikában játszódik. Egy olyan világban, ahol 2001. szeptember 11-én nem omlottak össze a World Trade Center tornyai, és nem indult meg az iraki háború. A béke azonban itt sem valósult meg: az Egyesült Államokban polgárháború robban ki, államok szakadnak ki a szövetségből, az ország önmaga ellen fordul. A regény ezen a ponton válik igazán nyugtalanítóvá: Auster nem alternatív történelmet ír, hanem azt mutatja meg, milyen könnyen talál magának más formát ugyanaz az erőszak.
A fikció és a valóság rétegei folyamatosan egymásba csúsznak. Brill által kitalált hős élete egyre több ponton rímel a sajátjára: veszteségek, elszalasztott lehetőségek, erkölcsi dilemmák. A kérdés nem az, hogy melyik világ „igazi”, hanem az, hogy van-e egyáltalán olyan valóság, amelytől függetleníthetjük magunkat. Lehet-e történetekkel megvédeni magunkat a fájdalomtól, vagy éppen azok vezetnek vissza hozzá?
Az Ember a sötétben központi témája a gyász, de nem a látványos, könnyekkel teli formájában, hanem a valós, az egyedüllét során ránktörő gyászként. Auster a gyászt csendként ábrázolja: az éjszakai órák súlyaként, a mozdulatlan testben rekedt emlékekként, a fejben újra és újra lejátszott jelenetekként. Titus halála különösen fontos szerepet kap: nem hősi, nem magasztos, hanem értelmetlen és kegyetlen – pontosan olyan, amilyennek az élet sokszor mutatkozik.
A regény, ahogy Austertől már megszokhattuk, nem kínál megnyugtató válaszokat. Nem ígér feloldozást, és nem zárja le a fájdalmat. A hajnal közeledte nem feltétlenül jelent megkönnyebbülést – inkább annak felismerését, hogy a valósággal való szembenézés elkerülhetetlen. Egy újabb nap, amit valahogy végig kell csinálni. Auster finoman, szinte észrevétlenül vezeti el az olvasót ahhoz a gondolathoz, hogy talán a képzelet és a valóság nem egymás ellentétei, hanem ugyanannak a feldolgozási folyamatnak a részei.
Az Ember a sötétben 2008-ban jelent meg az Egyesült Államokban, és különösen erős lenyomata annak a korszaknak, amikor Amerika – és vele együtt a nyugati világ – saját törékenységével szembesült. Magyarul most először olvasható, és ezzel válik teljessé Paul Auster életműve magyar nyelven. Ez a késői regény nem összegzés a klasszikus értelemben, sokkal inkább csendes számvetés: mit kezdünk a veszteségeinkkel, amikor már nincs erőnk elmenekülni előlük?
Ez a könyv nem való mindenkinek. Nem sodró, nem „izgalmas” a hagyományos értelemben. Viszont azoknak, akik hajlandók lassan olvasni, megállni egy-egy mondatnál, és beleengedni magukat az éjszakai gondolatok áramába, rendkívül mély és megrázó élményt ad.
Az Ember a sötétben arra emlékeztet, hogy mindannyian több életet élünk egyszerre: azt, ami megtörtént, azt, ami megtörténhetett volna, és azt, amit csak magunkban hordozunk. És néha éppen ezek a belső világok segítenek túlélni a külsőt.
A regény Pék Zoltán fordításában, a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg. A borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron! Érdemes szétnézni az oldalon, mert a kiadónál megjelent teljes, 14 kötetes életműsorozat most féláron kapható.
