Kanada különös vadonja - Jasper Nemzeti Park

 Nemzeti Parkok a világ minden tájáról - Jasper Nemzeti Park, Kanada

A Jasper Nemzeti Park a kanadai Sziklás-hegység egyik gyönyörű, gleccsertavakkal és hatalmas erdőségekkel borított vad tája. Kanada egyik legnagyobb és legvadabb nemzeti parkja, amely a Banff mellett húzódik északi irányban, mégis egészen más hangulatot hordoz: nyersebb, csendesebb. Nem fog úgy elvarázsolni – egyszerűen csak megmutatja a természet monumentális erejét.

A Jasper Nemzeti Park a Kanadát átszelő Sziklás-hegység része, amely 70–80 millió évvel ezelőtt emelkedett ki az ősi, összegyűrődő kőzetekből. A mai tájat azonban nem ez formálta igazán, hanem a jég. A jégkorszak gleccserei évmilliókon át borotválták és faragták a hegylánc csúcsait és völgyeit, mély kanyonokat vájtak, és tórendszerek sorát hagyták maguk után. Jasper ma is a jég mozdulásának és szeszélyének lenyomata: a kékes fényben csillogó olvadéktavak, a réteges palakő és mészkő falak, a morénák és a hóval szegett gerincek mind erről mesélnek.

A park egyik legkülönlegesebb geológiai kincse a Columbia Icefield, Észak-Amerika egyik legnagyobb jégmezője. Ebből az ősből ered a híres Athabasca-gleccser, amely ugyan évről évre visszahúzódik, de a múlt lenyomata még ma is ott vibrál a felszínében: a jég több mint 10 000 éves történetet őriz kristályrétegeiben.

Jasper területe a cree, a siksika, a stoney nakoda és a tsuut’ina népek ősi földje. Számukra a hegység nem csupán díszlet vagy turistaútvonal, hanem élő, lélegző jelenlét. A hegycsúcsok szellemek lakhelyei, az állatok nem vadak, hanem rokonok és tanítók, a források és tavak pedig a világ szívéből érkező ajándékok.

A cree legendák szerint a Sziklás-hegységet „óriások csontjaiból” építette a Föld, hogy stabilitást adjon a világnak. A Maligne Canyon környékén pedig úgy hitték, hogy a hegyi szellemek időnként hanggal válaszolnak a semmibe kiáltott szavakra – mintha a kanyon maga beszélne.

A park sok pontján ma is olvashatók a helyi népek történetei és hagyományai, amelyek arra emlékeztetnek, hogy Jasper tájai jóval azelőtt voltak otthonok, szent helyek, vadászterületek, hogy a modern világ felfedezte volna őket.

A Maligne-tó szellemszigetének története (Spirit Island)

A Stoney Nakoda nép szerint a hegyek lábánál élő ifjú harcos, Káh-Now, és a szomszéd törzsből származó lány, Aiyanna titokban találkoztak egy kis szigeten, a Maligne-tó közepén. A két törzs ellenséges viszonyban állt, így a szerelmük tiltott volt – de minden hajnalban itt, ezen a kis földnyúlványon esküdtek egymásnak örök szerelmet.

Egy nap a két klán közti viszály eldurvult, és Aiyannát nem engedték többé el a faluból. Káh-Now még egyszer elment a szigetre, hogy várja őt, de a lány nem jött. A harcos napokon át ott maradt, míg végül a hegyek könyörületből szellemmé változtatták: ő lett az, aki ma is őrzi a helyet.

A Spirit Island csendje ezért olyan mély: azt mondják, Káh-Now lelke még mindig figyel, hátha Aiyanna végre visszatér.

A Maligne Canyon „beszélő sziklái”

A Cree nép úgy tartotta, hogy a Maligne-szurdok mélyéről érkező moraj nem egyszerűen visszhang illetve a vizek és a mozgások természetes hangjai, hanem a wîhtiko, egy ősi hegyi szellem éneke.

Amikor a jégkorszak véget ért, a szellem elveszítette otthonát a gleccser mélyén, és a kanyonba költözött. Ha valaki átmegy a függőhidakon és hallgatózik a mélybe, időnként különös visszhangokat hall – mintha valami választ adna a kiáltásra.

A legenda szerint, aki tiszta szívvel kérdez a kanyontól, annak a wîhtiko megmutatja az igaz útját, de aki gúnyolódva kiabál le, azt a hang örökre kísérti.

A Whistlers Mountain „fütyörésző szelei”

A Cree nép szerint a hegy tetején él egy játékos hegyi szellem, aki fütyörészéssel hívogatja a vándorokat. A mai napig gyakran hallani furcsa sípoló, éles hangot a gerincek közt, különösen alkonyatkor.

A történet szerint ez a hang a szellem figyelmeztetése: ha barátként közelít az utazó, finom dallamokat hall. Ha azonban valaki nem tiszteli a hegyeket, vagy rossz szándékkal lép az ösvényre, a fütty viharba vált – és a szél elűzi a betolakodót.

Ezért kapta a hegy a nevét: „The Whistlers”, azaz a fütyülők hegye.

A Jasper-síkság bölényeinek áldása

A Sziklás-hegység előterében élő őslakosok hite szerint a bölények nem egyszerű állatok voltak, hanem a föld ajándékai: a Nagy Szellem küldöttei, akik saját testüket adták az emberek túléléséért.

A legenda szerint egyszer, amikor a törzset hosszú tél és éhínség sújtotta, egy hófehér bölény érkezett a síkságra. Nem rejtőzött – lassan, méltóságteljesen ment a vadászok elé, majd eltűnt, miután elegendő táplálékot biztosított.

A Jasper környéki első téllel kapcsolatos jóslat úgy szól:

„Ha köd ereszkedik a síkságra ősszel, a Fehér Bölény árnyéka áthaladt a földön, és enyhe tél jön.”

A Medicine Lake „eltűnő tava”

A tó különös vízjárását a helyiek sokáig szellemi jelenségnek tartották. Nyárra megtelik vízzel, télen pedig szinte teljesen eltűnik – mintha a föld meginná.

A legenda szerint a tó alatt óriások élnek. Nyáron, amikor a nap melege a hegyeket is felmelegíti, az óriások mély álomba merülnek, és nem isznak. Télen azonban felébrednek, és a hideg miatt szomjasak lesznek – ilyenkor isszák ki a tavat.

A Jasper részei a gleccsertavak, amelyek lélegzetelállító képet mutatnak:

Maligne Lake – a világ egyik legtöbbet fotózott szigetével, a Spirit Islanddel

Pyramid Lake – amely tükörként őrzi a mögötte magasodó Pyramid Mountain színeit

Medicine Lake – amely a föld alatt tűnik el tél végére, és csak nyárra telik meg újra vízzel

Athabasca-vízesés – amely a jég és víz közös erejének tökéletes példája

Ezek a tavak és vízesések nemcsak lenyűgözőek: történetük van, szinte saját személyiségük, és mindegyik másféle arcát mutatja annak, milyen, amikor a jég mérhetetlen ereje alakítja ki a tájat.

Jasper élővilágának gerincét a kanadai Sziklás-hegység szubatlantikus erdei adják: hatalmas fenyvesek, évszázados lucfenyők, Douglas-tuják és óriási sárgafenyők borítják a meredek hegyoldalakat. Az alacsonyabb völgyekben még lombhullató erdők is felbukkannak – nyárfák, mogyoróbokrok, borókák –, ahogy a folyók menti ártéri sávok puhafás ligetként kísérik végig az Athabasca kanyargó vonalát. Tavasszal a réteket vadvirágok borítják el; a tarka szőnyeget hegyi harangvirág, havasi napraforgó, ibolyaszínű aster és  tűzliliom színezi. A magasabb hegyoldalak kopárnak tűnhetnek, de ott is külön világ él: apró, szélben kapaszkodó növények, mohák és zuzmók. Jasper flórája azért különleges, mert egyszerre őrzi hófödte magasságok jeges növényközösségét és a melegebb, napos völgyek barátságos zöldjét – a park minden négyzetkilométere más arcot mutat, ahogy a lombokon át változik a fény.

De a park talán legvarázslatosabb vonzereje az állatvilág: itt tényleg megtapasztalható, milyen az, amikor az ember vendég a természetben. A völgyekben hatalmas vapitik, jávorszarvasok, prérifarkasok és feketemedvék járják az erdőszéleket. A hegylábaknál gyakran tűnik fel a mesés külsejű hegyi kecske hófehér bundája, a sziklafalakon pedig muflonok lépkednek úgy, mintha a gravitáció rájuk nem is vonatkozna. A ritkább ragadozók – a puma és a hiúz – többnyire rejtve maradnak, jelenlétük inkább nyomokból olvasható ki: egy lábnyomból vagy egy frissen áttört hópárnából. A magasabb hegygerincek sasai és ölyvei köröznek a szélben, a vizekben hódok építenek gátakat, a tavaknál pedig réce- és gémfélék élnek. A jéghideg, kristálytiszta tavai és gyors sodrású hegyi folyói érzékeny, tiszta vizekhez kötődő halfajok otthonai. Itt él Alberta jelképes hala, a bikapisztráng, a folyami pisztráng, amely csak a legoxigéndúsabb hegyi vizekben képes fennmaradni. Mellette megtaláljuk a narancsvörös torokfoltjáról felismerhető vágott torkú pisztrángot, a mély, zöldes kékségű gleccsertavak alján élő tavi pisztrángot, valamint a betelepített, de ma már elterjedt szivárványos pisztrángot. A folyók kavicsos medrében fehérhalak és hegyipontyok úsznak, fontos táplálékul szolgálva a park ragadozó madarainak és emlőseinek. Jasper élővilága egyszerre vad és sérülékeny: egy olyan ökoszisztéma, amely még őrzi a terület ősi ritmusát.

A park 1984 óta az UNESCO Világörökség része, és a világ egyik legnagyobb sötét égbolt rezervátuma is. Jasperben az éjszaka valóban éjszaka: a Tejút hatalmas ívben borul a hegyek fölé, és a csillagok olyan tisztán ragyognak, mint valami lámpások. Északi fekvése miatt sűrűn látható az északi fény is a terület felett.

Jasper sokkal békésebb, mint Banff, éppen ezért a vadon élménye jóval tisztább. Kevesebb turista, hosszabb, csendesebb utak. A híres Icefields Parkway összeköti a két parkot – a világ egyik legszebb autóútjaként tartják számon.

A park egy részét a tavalyi évben súlyos erdőtűz pusztította el, ekkor le is zárták, de egyébként egész évben látogatható. Remélem, ez is egy olyan szelete marad a vadonnak, amit sikerül megőriznünk.

Olasz konyha könnyedén air fryerrel

Könyvajánló - Gino D'Acampo: Gino air fryer szakácskönyve - Olasz konyha könnyedén

"Egy szuper szakácskönyv az air fryer készülékhez alakított klasszikus lasagne, római pizza, panettone és számos más népszerű olasz étel receptjével. Tökéletes az olasz konyha szerelmeseinek, akik most minden eddiginél könnyebben készíthetik el kedvenc fogásaikat."

Az air fryer az a konyhai kütyü, amit először lenézel („minek ez is, van sütőm meg serpenyőm, stb.”), aztán egy hét múlva nem érted, hogy miért nem szerezted be korábban. A legtöbben, akik kipróbálják, tudják, hogy ez nem egyszerűen egy mini sütő, hanem a ropogós csodák gépe. Bedobod a krumplit, és 15 perc múlva olyan, mintha egy gyorséttermi mennyországban járnál, csak épp nincs olajszag és nem kell magyarázkodnod a diétádnak.

Az airfryer valójában a modern lustaság diadala: nem kell keverni, nem kell figyelni, csak „bzzzz”, és kész. Mindenre jó – a csirkeszárnytól a maradék pizzáig –, és közben azt érzed, hogy egészségesen élsz, pedig csak épp nem tocsog a kaja az olajban. Ez a gép az, ami összehozza a gasztronómiát és a kényelmet. A 21. század mikrója, csak ropogósabb lelkiismerettel.

Most pedig a Partvonal Kiadónak hála kezembe került Gino Air fryer szakácskönyve, ami elhozza a konyhámba az olasz konyhát. Haladjunk kívülről befelé: igényes borító, minőségi kötés, ha kinyitjuk, akkor pedig egy gyönyörű album tárul elénk szép fényképekkel, gusztusos ételekkel. Az elején kapunk egy gyorstalpalót a szerzőtől, hogy mire érdemes figyelni, aztán már jönnek is a receptek.

Hat fejezetben kapunk finomságokról recepteket. Vannak itt olasz klasszikusok, húszpercesek, családi kedvencek, mediterrán fogások, randis estés finomságok és persze desszertek. A receptek egyértelműek, könnyű értelmezni a leírtakat, szerintem egy kezdő is gond nélkül boldogul velük. A hozzávalóknál futottam 1-2 alapanyagba, amit talán nehezebb beszerezni nálunk, de azért a többsége szinte bárhol elérhető.

Megmondom őszintén, a fejezetcímek olvasásakor már tudtam, hogy egy fejezet fog a legjobban érdekelni: Húszpercesek. Nem is nagyon szeretek órákat molyolni a konyhában és időm sem feltétlenül van rá, szóval belevetettem magam a fejezetbe, hogy keressek valamit, amit elkészíthetek belőle.

Végigfutottam a recepteket és belevágtam a 'Sült csirkemell pizzás ízvilággal" projektbe. Teljesen alap hozzávalókból elkészíthető és tényleg egyszerűnek, gyorsnak tűnt. Paradicsompürébe keverünk összezúzott fokhagymát, oregánót, bazsalikomot, sót és borsot. A bőr nélküli csirkemellett bekenjük olivaolajjal, megsózzuk. 190 fokon (előmelegített air fryairbe) 6 percre berakjuk a melleket, majd fordításkor ráöntjük a paradicsomszószunkat és még 7 percre berakjuk.

A rizs is megfő, mire megsül a husi. Kivesszük a sült csirkemellett és teszünk még rá vékony mozarellaszeleteket és bazsalikomleveleket. Jó étvágyat! Tényleg egyszerű, gyors és finom. Előkészületekkel együtt is megvolt 30 percen belül.

Aki szereti az olasz konyhát és az air fryerben szívesen kísérletezik, annak ez a kötet nyerő választás. Halak, húsok, tészták és még desszertek is. Szerintem ez klassz karácsonyi ajándék lehet. 

Köszönöm a lehetőséget a Partvonal Kiadónak!

A kötet kedvezményes áron megrendelhető a kiadó honlapján a borítóképre kattintva!

Főkép: fb.com/Partvonalkiado

Kövess minket Facebookon!

Több mint desszert - 6 alapanyag, 31 recept

Jóbarátok - A hivatalos szakácskönyv

Kész a karácsonyi menü! - Tucci asztalánál

Pokorny Lia: receptgyűjtemény a fenntarthatóság jegyében

Kézműves vega burgerek a nagyvilágból

Egyszerű vacsorák mediterrán módra

A családtagok etetése szeretetnyelv - hát ha még gyors. egyszerűen elkészíthető, egészséges mediterrán vacsorákról van szó! 

KÖNYVAJÁNLÓ

MEDITERRÁN KONYHA

EGYSZERŰ VACSORÁK

Szerző: Suzy Karadshen

Fordító: Darida Benedek

Kiadó: Booklab Könyvek

Kiadás: kemény kötés, 288 oldal

Ez a könyvajánló lényegesen hamarabb elkészülhetett volna, ha nem dönt le a lábamról egy heveny torokgyulladás. Ahogy nézegettem az általános szöveget, majd a konkrét recepteket ebben a sok fényképpel ellátott, igényesen kivitelezett műben, folyamatosan nyeldekeltem a nyálamat - már pedig ezek a nyelések állandó fájdalommal jártak. Jaj, kaptam a fejemhez, ne haragudj, szakácskönyv, félre kell, hogy tegyelek. Nem került túl messzire tőlem, kemény kötése, vidám színei - mi más lehetne színben egy mediterrán konyhával kapcsolatos kiadvány? - ott kellették magukat a látóperemem szélén, én pedig odamormoltam neki, hogy igen, tudom, nem igazság, de nemsokára, nemsokára, majd csak véget ér ez a nyomorult betegség. Pótcselekvésként addig is heveny érdeklődést tanúsítottam kedvenc online  élelmiszerbevásárló helyemnek, hogy lehet-e kapni náluk például fenyőmagot? Tudtam, hogy nagyon drága, de na, egyszer élünk. (Amúgy nincs a kínálatukban.) (Még ez is a többi méltánytalansághoz, amik csak növelik sanyarú sorsomat.)

Gyors csicseriborsó-marinara

A vacsorakészítést sokan nyűgnek érzik, pedig nem kell, hogy ez így legyen - szögezi le Suzy Karadshen, a Booklab Kiadó gondozásában megjelent Mediterrán konyha - Egyszerű vacsorák című gasztronómiai munkájában. Az esti étkezés kötetlen, laza alkalom, csak semmi cicó, sima, ínycsiklandó, friss ételek: inkább öröm, mint házi munka. Amennyiben a fenti mondatot bárki vitatni kívánja, javaslom, szerezze be a szerző szakácskönyvét, mert innentől ő folyamatosan ezt hangsúlyozva fejti ki a különféle alapanyagokból összeállítható recepteken keresztül.

Suzy Karadshen sokat merít egyiptomi gyerekkora emlékeiből, ahol is apja a legjobb minőségű alapanyagokra irányította rá figyelmét, míg édesanyja a legnagyobb természetességgel ötvözte a közel-keleti, észak-afrikai, görög, olasz, török ízeket. Nem cselekszik másképpen a szerző sem, amiből egészen páratlan társítások keletkeztek. Az étkezést rítuálékba csomagolja, mert az a megítélése, hogy nincs is annál jobb, mint amikor a család vagy barátok, ismerősök körbe ülnek egy asztalt és csemegézve beszélgetnek, jól érzik magukat. Másokat etetni szeretetnyelv, ha jól csináljuk. 

Fehér csilis bab csirkével

Az USA déli részén élő Suzy Karadshen konyhájában sok fúzió található gyökerei, utazásai és lakóhelyváltozásai következtében. Mer kísérletezni és erre bíztatja olvasóit is: hiszen az avokádóhummuszának édeskevés köze van a 14. századi eredetű fogáshoz, de a guacamoléhoz sem. Édesanyja sosem készített volna vacsorára serpenyős lasagnét, de besamellel megküldött húsos rakott cukkinit igen. A grillezett csirkeszárnyat, ami az USA déli részén nemzeti étel sült krumplival, azt át lehet alakítani harissa szószos, finom és némileg egészségesebb étellé. Fáradtság etetni a családot? Hát igen, ha úgy fogjuk fel. De ha szolgálatnak a nagyobb jó érdekében, akkor egyszerűen csak csinálja az ember. És ha sima, de mégis kiadós, egészséges és finom, pláne gyorsan elkészíthető ételekre tesszük rá a célt, akkor nem kell kényelmetlennek sem érezni magunkat a nap mint nap ismétlődő feladatok miatt.

Szerintem olvassátok! 

Fülszöveg

125 könnyen elkészíthető, szezonális, a mediterrán étrenden alapuló egészséges fogás, amelyet a család minden tagja imádni fog!

A laktató egytálételek, gyorsan elkészíthető grillezett és egyserpenyős fogások, tápláló levesek, vitamindús saláták és ínycsiklandó desszertek mellett a szerző azokra is gondol, akiknek kiemelten fontos a tápanyagbevitel külön fejezetet szentel a fehérjedús ételeknek is.

A receptek mellett praktikus ötletekkel, menütervezéssel, tárolási tippekkel és technológiai leírásokkal gazdagodhatunk, így a vacsorakészítés egyszerű és örömteli elfoglaltság lesz.

Suzy Karadsheh a The Mediterranean Dish gasztroblog alapítója, receptjeivel millióknak segít követni a világ legegészségesebb étrendjét. Első könyve, a Mediterrán konyha bestseller lett.

The New York Times bestseller

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a lenti képre kattintva
a Booklab Könyvek (animuscentral.hu) oldalán.

Kövess minket Facebookon is!

A képek a kiadó oldalairól származnak.

Levél az otthoniaknak

 Könyvajánló - Rachael English: Levél az otthoniaknak

Egy anya nekivág, hogy megmentse a lányát
Mindent maga mögött hagy, hogy biztosítsa a jövőt annak, akit a legjobban szeret

Veszélyes tengeri út Írországból Amerikába
Egy áldozatkész anya
Egy családi titok
Valós események alapján

Jessie Daly újságíró. Amikor mindent elveszít, ami becses számára, Írország nyugati tengerpartjára utazik, ahol született. Egy barátja azt kutatja, milyen volt az élet az 1840-es éhínség idején – Jessie segít neki, és felkelti az érdeklődését egy bátor fiatal anya, Bridget Moloney, és lánya, Norah különös esete. Elhatározza, hogy kideríti, mi történt velük.

Az Atlanti-óceán túlsó felén Kaitlin Wilson felderíti a családfáját. Tisztában van vele, hogy ősei a 19. században Írországból Bostonba települtek. Minden más rejtély. Kaitlint lenyűgözi, amit megtud, de arra kényszerül, hogy szembesüljön múltjának kényelmetlen igazságaival. A nyomozás Írországba vezet: szívszorító felfedezést tesz…

Egy felejthetetlen regény szeretetről és áldozatkészségről.

Egy történet, amely generációkon átívelve is ugyanazt a kérdést teszi fel: meddig mennénk el azokért, akiket szeretünk? Rachael English regénye, a Levél az otthoniaknak pontosan ezt a határt kutatja — azt a pillanatot, amikor egy anya mindent maga mögött hagy, hogy esélyt adjon a gyermekének, és közben elvész egy másik világban, amit már soha nem nevezhet igazán otthonának.

A történet két idősíkon játszódik, mégis szorosan összefonódik. Az egyik szál az 1840-es évek Írországába vezet, a nagy éhínség idejére, amikor a krumpli pusztulásával egy egész nép sorsa omlott össze. Az országot elárasztotta az éhség, a betegségek és a kilátástalanság — és sokaknak nem maradt más választásuk, mint hajóra szállni, és elhagyni mindent, amit valaha ismertek. Itt ismerjük meg Bridget Moloney-t, a fiatal anyát, aki a túlélés és a szeretet határán egyensúlyozva indul el kislányával, Norah-val az Atlanti-óceánon át, abban a reményben, hogy Amerikában jobb jövő vár rájuk. A regény egyik legerősebb motívuma ez az út — nemcsak fizikai, hanem lelki értelemben is. Az út a túlélésből az ismeretlenbe, a veszteségből a reménybe.

A másik szál a jelenben játszódik. Jessie Daly újságíró, aki maga is menekül — nem éhínség, hanem saját életének fájdalmai elől. Amikor mindent elveszít, amihez valaha ragaszkodott, visszatér Írország nyugati partjára, a gyerekkora helyszínére. Itt találkozik Bridget történetével, és ahogy egyre mélyebbre ás a múltban, úgy fedezi fel, hogy az elveszett anya-lánya páros sorsa valójában sokkal közelebb áll hozzá, mint gondolta. Ezzel párhuzamosan az Atlanti-óceán túloldalán egy amerikai nő, Kaitlin Wilson is a múltját kutatja, miközben próbálja megfejteni, honnan származik, kik voltak az ősei, és mit hagytak hátra számára — nem tárgyakat, hanem történeteket.

Ahogy Jessie és Kaitlin útja fokozatosan összefonódik, a regény egyre mélyebbre visz a történelem és az emberi kapcsolatok rétegeibe. English remekül építi fel a párhuzamot a két nő között: egyikük az igazságot, másikuk a gyökereit keresi — és mindkettő ugyanabba a felismerésbe ütközik: hogy a múlt nem tűnik el, csak átalakul, és időről időre újra megtalál bennünket.

A Levél az otthoniaknak nem látványos drámával, hanem apró, emberi részletekkel dolgozik: egy levél a tenger túlsó partjáról, egy elszáradt virág a régi Bibliában, egy elfeledett név a hajólistán — ezekből a darabokból épül össze a regény szívszorító mozaikja. English finom, empatikus stílusban mesél a női sorsról, az anyai szeretetről, a kivándorlásról és a hovatartozás kérdéséről. Az ír tájak borongós, ködös szépsége és az amerikai partok zord távolsága közötti kontraszt nemcsak térbeli, hanem lelki is: az otthon elvesztésének és újrateremtésének szimbóluma.

Ez a regény azoknak szól, akik hisznek abban, hogy a múlt történetei nem pusztán fájdalmas emlékek, hanem hidak, amelyek összekötik a generációkat. Bridget Moloney alakja nem egyetlen anya története – hanem mindazoké, akik valaha dönteni kényszerültek a szeretet és a túlélés között. És ez a döntés soha nem múlik el nyomtalanul.

Rachael English író, újságíró és rádiós műsorvezető, aki évek óta az ír közszolgálati rádió egyik legismertebb hangja. Íróként is ugyanaz jellemzi, mint riporterként: empátia, kíváncsiság és az emberi történetek iránti mély tisztelet. Regényeiben gyakran dolgoz fel valós eseményeket és társadalmi kérdéseket – a Levél az otthoniaknak is ilyen, hiszen a nagy ír kivándorlás idején játszódó történet a valóság és a fikció határán egyensúlyoz, miközben a történelem száraz adatait újra élővé, emberivé teszi. 

A regény a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg, elérhető a borítóra kattintva kedvezményes áron!

Sötét mágia és egy gyűrű, ami mindent megváltoztat

Könyvajánló - Alexandra Bracken: Silver ​in the Bone - Ezüst és csont átka

Alexandra Bracken Ezüst és csont átka című regénye sötét, érzelmes és fájdalmasan gyönyörű történet a testvéri hűségről, a mágia áráról és arról, hogyan válik valaki hőssé akkor is, ha senki nem hisz benne.

Ha szereted azokat a fantasykat, ahol a mágia nem csillámpor, hanem vérrel fizetett hatalom, akkor Alexandra Bracken új regénye, az Ezüst és csont átka pont neked való. Ez a könyv nem színes varázslóiskolákban játszódik, hanem Boston sötét alagutai és egy haldokló Avalon mélyén. Ott, ahol a hősök nem születnek, hanem kényszerből kovácsolódnak.

A főhős, Tamsin Lark, nem az a tipikus kiválasztott. Nincs mágikus ereje, pedig egy olyan világban él, ahol az ereklyevadászok a mágiából élnek. Tamsin mégis életben maradt és nem is akárhogy: lop, harcol és minden egyes nap bebizonyítja, hogy a puszta akaraterő néha többet ér, mint a varázslat. Csakhogy a múltja – és az eltűnt nevelőapja – nem hagyja nyugodni.

Egy napon kiderül, hogy van esély megmenteni testvérét, Cabellt, akit egy sötét átok pusztít. Ehhez azonban meg kell találni egy legendás arthur-i ereklyét: egy gyűrűt, ami állítólag képes megtörni bármilyen varázst. Tamsin beleveti magát a kutatásba és persze rögtön beleütközik Emrysbe, a legnagyobb riválisába, aki egyrészt bosszantóan arrogáns, másrészt bosszantóan vonzó. (Mert hát mi más lenne?)

A történet tempós, mégis van idő elmélyülni a karakterekben. Bracken nagyon jól ír sebezhető, „törött” hősökről. Tamsin nem tökéletes, sőt, dühös, makacs és néha fájdalmasan emberi. Cabell tragédiája szívszorító, Emrys pedig pont az a karakter, akiről tudod, hogy bajt hoz, de nem tudsz elszakadni tőle. A köztük lévő dinamika lassan épül, de amikor működni kezd, nagyon is működik.

Az kötet második felében az egész átfordul egy sötétebb, szinte horroros fantasyba. Avalon, amit eddig csak legendákból ismertek, valójában egy halott világ: rothadó mágia, árulás, és elátkozott lelkek mindenütt. Innen már nincs visszaút, sem Tamsinnek, sem az olvasónak. Bracken tényleg nem fogja vissza magát: a vége ütős, fájdalmas, és persze ott az a bizonyos cliffhanger, ami után az ember azonnal keresni kezdi a folytatást.

Ez a könyv sötétebb, nyersebb, mint a legtöbb YA fantasy, de szerintem épp ettől működik. Nem arról szól, hogy a jó legyőzi a gonoszt, hanem arról, hogy mi marad belőlünk, amikor már nem tudjuk, kinek az oldalán állunk.

Ha szereted Leigh Bardugo árnyas világait, Sarah J. Maas lassan izzó romantikáit vagy csak egyszerűen vágysz egy történetre, ami kicsit megkarmol belül, akkor az Ezüst és csont átka neked szól.

Köszönöm a lehetőséget a Maxim Könyvkiadónak!

A borítóra kattintva elérhető a könyv a kiadó oldaláról, kedvezményes áron.

Kövess minket Facebookon!

Lightlark

Ellie Black visszatér

Az ​utolsó ház az utcában

A távcsőaffér

Humoros novellák az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből, Jaroslav Hasek módra. Korrajz, utazási novellák, nagy zabálások, kisemberek gondjai és nagyszerű tájleírások, és humor, humor, humor. 

KÖNYVAJÁNLÓ

A TÁVCSŐAFFÉR

Szerző: Jaroslav Hasek

Fordító: Száz Pál

Kiadó: Typotex Kiadó

Kötés: puhatáblás, 328 oldal

Bizton állíthatom, hogy léteznek olyan emberek, akik előtt ha hipp-hopp felmagasodik egy hegy, nekik azt meg kell mászniuk. Megmondom őszintén, jómagam utoljára a Tokaji-hegynél éreztem ehhez hasonló késztetést szűk negyven esztendeje, de elégedetten mondhatom, hogy tökéletesen és maradéktalanul kigyógyultam belőle. Azóta is borzadt csodálkozással vegyes enerváltsággal legyintgetek személyes ismerőseimre, akik már ősszel, éppen csak hazaesve az előző tíznapos hegyi túrájukról, máris azt tervezgetik, hogy akkor jövőre - vagy akár már tavasszal - hová is menjenek. És nincs is ezzel semmi baj sem. Jaroslav Hasek hősei nem ilyen fajták, mint ők, nekik bizony muszáj nyüzsögni, jönni-menni, ott lenni, jókat enni, sokat mászni, és egyáltalán.

A ma nemzedékének nem biztos, hogy sokat mond Jaroslav Hasek neve. Kérem szépen, az illető egy kajla cseh - nem mintha a csehek testületileg kajlák lennének, de Hasek feltétlenül az, a huszadik század egyik legtöbbet idézet cseh szatíraírója és humoristája. Nem sok életidőt adott neki a sors, alig negyven évet. Az 1883-ban született férfi 1823. januárjában el is hagyta az élet színpadát. Ezalatt a szűk négy évtized alatt megalkotta fő művét, a Svejk, a derék katonát. A joviálisan nyájas félhülye karakter kifog az egész Kaiser und Kőnig hadseregen, és végigzabálja a háborút, miközben mindenkinek az agyára megy, az olvasók, filmnézők pedig a hasukat fogják a röhögéstől, miközben kalandjait abszolválják.

Novelláskötetet tart a kezében a könyvet kezében tartó ember, olyan tartalommal, amely magyar fordításban most először kerül a közönség elé. A szerző ifjú korában sokat utazott az Osztrák-Magyar Monarchiában, útközben pedig sok olyan élmény érte, amelyeket alaposan kiszínezve tárt az érdeklődők elé. Persze, nem minden kaland vele esett meg, azokat is tollhegyére tűzte, amelyeket csak hallott addig. Szatirikus humora fantasztikus szórakoznivalót jelent a ma olvasóinak is, akik egy évszázad távlatából kaphatnak ízelítőt egy letűnt kor hangulatáról. Nem kímél senkit sem, minket, magyarokat sem. Vitriolos észrevételein mégis csak nevetünk, mert a görbe tükör, amit elénk tár, valahogy igazságmagvakat tartalmaz. Nem lehet elfelejteni, hogy az erősebb nemzetiséggel kapcsolatban a monarchia népeinek nemigen lehetett más választása, mint kesernyés szájízzel tudomásul venni és amennyire csak lehet, leszólni. Hiszen a magyar a szemükben rosszabb hírű volt, mint maga az osztrák...

A novellák egyben korrajzok Hasek hőseinek karaktereiről, akik készséges kisemberként esendőek, humorosak, szókimondók és kivétel nélkül kisemberek, azoknak minden elégedetlenkedésével, öntörvényűségével, kópéságával és apró-cseprő ügyeivel, amelyek azonban ott és akkor a világ legfontosabb dolgainak számítanak. A történésekhez való hozzállás gyakran van átszőve az idős kor megfontolt, de egyedi vonásaival, meghökkentő következtetés levonásokkal. Az etika és hagyomány keveset számít az egyénnek okozott kényelmetlenséggel szemben, a lamentálások olyan vélt vagy valós igazságokat hoznak felszínre, hogy az olvasónak néha tikkeleni kezd a szeme, hogy "mi van" Ezt most hogyan hozta össze az író? Hogy következhet ebből ez? És Hasek egy vidám kacsintással megmagyarázza. És igaza van, tátjuk el a szánkat.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Jaroslav Hašek ifjú éveiben rengeteget csavargott és kalandozott szerte a Monarchiában – megfordult többek közt Szlovákiában, Galíciában, Magyarországon, Erdélyben és Ausztriában is. Ezek az utak gazdag irodalmi alapanyaggal látták el a pályakezdő írót. A kötetünkben összegyűjtött írások, melyek most először olvashatók magyar fordításban, rendhagyó és szórakoztató utazásra invitálják az olvasót a békebeli k. und k. világ letűnt tájaira. Az átélt vagy mások szájából hallott – gyakran persze alaposan kiszínezett – kalandok mellett Hašek bemutatja a bejárt vidékek sajátosságait, görbe tükröt tartva a megismert nemzetek, népcsoportok különös vagy épp jellegzetes szokásainak, viselkedésének. Bennünket, magyarokat sem kímél: hol kacagtatóan vitriolos, hol komolyabb novellákban tűzi tollhegyre valaha élt honfitársaink viselt dolgait. És a hamisítatlanul hašeki, fanyar és szatirikus alaphang mellett itt-ott megszólal a szerző egy másik, alig ismert hangja is: az egyéni és közösségi drámára egyaránt fogékony, a nehéz sorsokat megrendítő líraisággal ábrázoló remekíróé.

"A megvadult sárga bika játékosan Zsigmond úr kabátja és mellénye alá fúrta a szarvát, s már vitte is őt a városon át, miközben az ünnepi szónok teljesen összezavarodva kiáltozta: „Talpra magyar!” A bika pedig mintha megértette volna, felugrott, felágaskodott, és az álmodozó községi írnok már repült is, fel, az ég felé. Szerencsére nem túl magasra, csak a szomszédos Kápolnafalva egyik házának a tetejére, annak is a nyergébe, a kémény mögé, mintha lovon ülne.

Még látta, ahogy az utcán három marhapásztor nyargalt hurkos kötelekkel, hogy a bikát elfogják, aztán hirtelen elájult, s átfordulva a másik oldalra lecsúszott a zsúptetőről egy udvarban álló szekérre.

Miután magához tért, lassan rájött, hogy egy szobában fekszik, nedves ágylepedőbe csavarva."

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a lenti képre kattintva
a Typotex Kiadó oldalán, ahol beleolvasó is található.

Kövess minket Facebookon is!

A képek a kiadó oldalairól származnak.

Egy elveszett világ - Mount Roraima

 A világ ikonikus helyei – Mount Roraima, a Föld teteje

Dél-Amerika északi részén, Venezuela, Brazília és Guyana határán magasodik a Mount Roraima, egy hatalmas, lapos tetejű sziklatömb, amely úgy emelkedik ki az esőerdő tengeréből, mintha maga is a felhők közé kívánkozna. 2810 méteres magasságával nem a legmagasabb hegy a világon, mégis az egyik legkülönösebb. Aki először látja, azt hiheti, nem is a Földön jár: függőleges falai több mint 400 méteren át emelkednek a környező dzsungel fölé, tetején pedig egy külön, elszigetelt ökoszisztéma rejlik – olyan, amely a világ többi részétől millió éve elzárt módon fejlődött.

A Mount Roraima a Guyanai-masszívum része, és a Föld legősibb geológiai képződményei közé tartozik. Alapját homokkő és kvarc alkotja, amely több mint 2 milliárd évvel ezelőtt, a prekambriumban keletkezett. Az idők során a szelek, az esők és a tektonikus mozgások lassan koptatták, míg végül a mostani, különös, táblahegy (tepui) formát öltötte. A Roraima tehát nem hegység a klasszikus értelemben – nem emelkedett ki, hanem inkább a környezete erodálódott körülötte, így maradt meg ez az elszigetelt, lapos tetejű kőóriás, mint egy hatalmas kőasztal az ég és a föld között.

A hely atmoszférája egyszerre misztikus és zord. A hegyet gyakran borítja köd és felhő, amelyek szinte eltakarják a tetejét. Ez a jelenség részben annak köszönhető, hogy a Roraima a környező esőerdők felett gyűjti a nedvességet – a tetején gyakoriak az esőzések, vízesések és természetes tavak alakultak ki. Némelyik vízesés több száz métert zuhan alá a sziklák pereméről. A legkülönösebb azonban a hegytetőn kialakult mikroklíma: a környezettől elszigetelt flóra és fauna évezredek óta saját ösvényen fejlődik. Több növény- és állatfaj is csak itt található meg – köztük apró békák, rovarevő növények, ritka mohák és zuzmók.

A Mount Roraima egyben három ország találkozási pontja – a csúcson húzódik a hármashatár Venezuela, Brazília és Guyana között. A legtöbben a venezuelai oldalról közelítik meg, mivel onnan a legjárhatóbb az út. A hegymászásra vállalkozók általában Paraitepui faluból indulnak, és három-négy nap alatt érik el a csúcsot, majd újabb két-három nap alatt térnek vissza. A túra önmagában is embert próbáló: a trópusi esőerdő, a mocsaras talaj, a szúnyogok és a meredek kaptatók miatt nem ajánlott felkészületleneknek. De aki egyszer feljut, az valószínűleg sosem felejti el. A csúcson a világ szó szerint más arcát mutatja – a látvány egyszerre holdbéli és földöntúli.

A hely különleges jelentőséggel bír a környék őslakói, különösen a pemón és a taurepang törzsek számára. A bennszülött mitológia szerint a Mount Roraima a világ keletkezésének helye. A név maga is „Roroi-ma” – azaz „nagy kék-zöld anyja minden vizeknek” – jelentést hordozza. A mítosz szerint a hegy valaha egy hatalmas fa volt, amely az összes gyümölcsöt és életet adta az embereknek. Egy napon azonban Makunaima, a csintalan félisten (akit más hagyományokban a világ teremtőjeként tisztelnek), kivágta ezt a fát – s amikor kidőlt, gyökeréből folyók, patakok és tavak fakadtak szerte a földön. A hely így vált szentté, és a Roraima ma is az istenek otthonaként él a helyi népek képzeletében.

Nem véletlen, hogy a Mount Roraima az emberi fantáziát is megihlette. Sir Arthur Conan Doyle 1912-ben megjelent Az elveszett világ című regényében ezt a hegyet választotta a dinoszauruszok és ősi lények lakhelyéül – a könyvben a felfedezők egy elszigetelt fennsíkra bukkannak, ahol az idő megállt, és a múlt lényei még mindig élnek. Azóta számos film, dokumentum és irodalmi alkotás merített ihletet ebből a különös helyből. A Roraima a popkultúrában is megjelent: az animációs filmek között például a Fel! (Up) című Pixar-film sziklás, lebegő hegye is erről kapta az ihletet.

Ma a hegy és környéke védett terület, a venezuelai Canaima Nemzeti Park része, amely 1994-ben felkerült az UNESCO Világörökségi listájára. Az utóbbi években azonban a klímaváltozás, az illegális bányászat és a turizmus is fenyegeti az itt található törékeny ökoszisztémát. Bár a Roraima tetejére évente csak néhány ezer ember jut fel, minden lépés nyomot hagy ezen az ősi, szinte szent helyen.

A Mount Roraima egyszerre geológiai csoda, mitológiai szimbólum és spirituális jelkép. Egy olyan hely, ahol a Föld legősibb kövei és az emberi képzelet találkoznak. Aki eljut ide, az nemcsak a tájat látja – hanem valamit megsejt abból is, milyen lehetett a világ, mielőtt nevet adtunk neki. 

A máglyára ítélt művek könyvtárosa

Könyvajánló - Brianna Labuskes: A máglyára ítélt művek könyvtárosa

A máglyára ítélt művek könyvtárosa című kötet három nő életén keresztül mutatja meg, hogy a szavaknak tényleg hatalma van, még akkor is, amikor a világ épp mindent megtesz, hogy elhallgattassa őket.

Brianna Labuskes különleges történelmi romantikus regénye három idősíkon és három városban – 1933. Berlin, 1936. Párizs és 1944. New York – játszódik, ahol Althea, Hannah és Viv különböző módokon, de ugyanazért harcolnak: a szabad gondolatért és az olvasás jogáért.

Althea története 1933-ban, Berlinben kezdődik, a nácizmus hajnalán. Fiatal amerikai írónő, akit elbűvöl a város, a kultúra, a csillogás és egy jóképű német professzor. De a felszín alatt valami nagyon sötét készül. Amikor Althea megismeri a város „másik arcát” – a kabarék, tiltott szerelmek és elhallgattatott művészek világát –, rádöbben, hogy amiben részt vesz, az nem ártatlan kulturális csere, hanem a propaganda gépezete. Az ő története arról szól, hogyan ébred rá egy naiv lány, hogy az igazság néha épp ott kezdődik, ahol a kényelmes illúziók véget érnek.

Hannah, a berlini zsidó lány, aki Párizsban próbál új életet kezdeni. 1936-ban a „Máglyára Ítélt Művek Német Könyvtárában” dolgozik – ez egy olyan hely, ahol a nácik által betiltott könyveket őrzik és mentik. Hannah tudja, hogy a fegyveres lázadás könnyen elbukik, de hisz abban, hogy az eszmék, a gondolatok, a szavak maradandóbbak. Ő a legdacosabb, leglobbanékonyabb a három közül, és bár néha hibázik, az ő története mutatja meg leginkább, milyen nehéz megőrizni az emberi hitet, amikor minden körülötted a gyűlöletet suttogja.

És ott van Viv, a New York-i özvegy, 1944-ben próbál értelmet találni a férje halála után. Egy levél hozza el számára az új célt: Edward a frontról ír arról, mennyit jelentenek neki az apró, zsebben hordható regények, amiket a katonáknak küldenek. Ám egy szenátor cenzúrázni próbálja ezeket a könyveket és Viv ekkor dönt úgy, hogy a gyász helyett tettekkel fog küzdeni, mégpedig az olvasás szabadságáért.

Labuskes valós történelmi háttérből dolgozik, valóban létezett egy szervezet a második világháború idején, aki könyveket küldött a katonáknak, hogy a fronton se vesszen el az emberi szó, az irodalom, a gondolat. Innen jött az ötlet ehhez a regényhez, ami jól mutatja meg, hogy a könyvek tényleg képesek ellenállni, ha máshogy nem, hát az olvasókon keresztül.

A stílus sodró, filmszerű, időnként érzelmes, de sosem giccses. Bár a könyv nem hibátlan, a nők története mégis képes magával ragadni. Történetük hol külön, hol egymásba fonódva halad, de minden szálában ott a kérdés: vajon meddig vagy hajlandó elmenni azért, amiben hiszel?

Ez a könyv azoknak szól, akik szeretik az erős női főszereplőket, a történelmi regényeket és azokat a sztorikat, ahol a szavak szó szerint életet mentenek. Komoly, mégis szívhez szóló és tele van azzal a fajta reménnyel, amit csak a könyvek tudnak megőrizni.

Köszönjük Alexandra Kiadó!

Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel megrendelheted a kötetet!

Érdekelnek a könyvújdonságok?

Kövess minket Facebookon!

Főkép: fb.com/alexandrakiado

Menekülés ​Budapestről

Egy anya választása a háború árnyékában

A ​berlini bába

A törékeny béke

A Vének háborúja sorozat következő része, amire 10 éve vártunk! Nos, Scalzi felülmúlta magát, és remeket alkotott, ami humoros, helyenként abszurd, döntően meglepő és váratlan húzásokkal, világépítésében nagyszerű és olvastatja magát. Ennyi. 

KÖNYVAJÁNLÓ

A TÖRÉKENY BÉKE

Szerző: John Scalzi

Fordító: Farkas István

Kiadó: Agave Könyvek

Kötés: puhatáblás, 320 oldal

A Vének háborúja-sorozat hatodik könyve után 10 évvel járunk, 10 év, ami békét hozott a Galaxis ismert univerzumai között. Ebbe a békébe rondít bele egy esemény, amikor az ötvenezres lakosú Unity Kolónia egyszerűen eltűnik onnan, ahol éppen lennie kéne. Elvileg nem lehetett nyom nélkül se elmozdítani, se megsemmisíteni, de pont a nyomok azok, amik fájdalmasan hiányoznak. Az eltűnt bázis lakói részben a Roanoke-ról érkeztek, a főhősnek egy ismerőse is van köztük, Dr. Magdy Metwalli, ezért személyes érdeke is fűződik a bázis felkutatásához, amire expedíciót szerveznek.

Főhősünk Gretchen Trujillo, aki valamikor Perry lányának barátnője volt (és ma is az), akik nagyon ismerik a sorozatot, tudni fogják, ki ő, amúgy nincs jelentősége. A nő középszerű aktakukacnak néz ki, kicsi, törékeny, de erős a bors szinten. Például egy kiképzésre így lép be: helló, a nevem Gretchen Trujillo, és ma meg fogom gyilkolni önöket. Éppen a Gyarmati Szövetség Diplomáciai Biztonsági Szolgálatának orientációs képzésén mondja ezt, a tanítványok elnéző mosolyától kísérve. Nem kiképző amúgy, "csak" elemző, de az újoncai az első negyedórában hasra esnek tőle. Szó szerint, mert a nő földre viszi őket. Gretchen a külügyminisztérium hivatalos obin elemzője, és a fenti harci képességére nagy szüksége lesz, mert a kutatóexpedíciónak ő az egyik fő résztvevője. Rendelkezik asszisztenssel is: Futrinka hermafrodita, piton fejjel és zsiráf és pók keresztezésére hasonlító testtel rendelkezik - hosszan vizionáltam a képet, hogyan is nézhet ki ez az OBIN. A lényeg, hogy az asszisztense egyben hatékony testőre is.

Egy konszu áll a történtek középpontjában. Ezek a teremtmények az univerzum nehézsúlyú játékosai, értelmes élőlények olyannyira fejlett faja, amelyhez képest errefelé mindenki más nagyjából olyan szinten állt, mint az űrjáró emberekhez képest a cro-magnoniak. A galaxis többi fajához viszonyítva nem egyszerűen másik ligában játszanak, hanem egy teljesen más, a többi fajnál végtelenül bonyolultabb sportot űznek. Nagyjából olyan módon viszonyulnak más fajokhoz, ahogyan egy nagyítóval felszerelkezett kölyök viszonyul egy hangyabolyhoz. Játszanak velük a saját, kiismerhetetlen céljaik szerint, hogy aztán továbbálljanak egy időre, egészen addig, ameddig újra elő nem akarják venni a nagyítóikat.

– Tételezzék fel, hogy Ms. Trujillónak igaza van. És találják ki, hogy ebben az esetben mégis hogyan működik a fizika.
– De nem működik – kezdett bele Horvni.
– Bizonyítsa be! – torkollta le a tanácsos.
A menyét Lavagnára nézett.
– De hát… ezt csináljuk.
– Nem. Maguk csak a véleményüket hangoztatják. Jól képzettek véleménye, de attól még csak vélemény. Azt szeretném, ha megmutatnák nekem, hogy a véleményük tényeken alapszik.
– Ezt nem tudjuk megtenni – érvelt Lavagna. – Magának nincs meg az elméleti ismerete ehhez.
– Ötvenezer értelmes lény él ezen a kolónián, mindegyikük speciális szaktudással. Meg fogom találni azokat, akik rendelkeznek a megfelelő elméleti ismerettel. De addig is dolgozzák ki azokat az elméleteket.
– Ez csak időpocsékolás – ellenkezett Horvni.
A tanácsos erre összehúzta a szemét.
– Úgy érzem, maguk ketten nem igazán értik a helyzetet. Ha leegyszerűsítjük a dolgot, valóban nem érdekelnek a tudományos részletek, semmilyen szempontból. Ami viszont nagyon is érdekel, az az, hogy heteken belül elfogy az élelem és sok más létfontosságú ellátmány is. Amennyiben Ms. Trujillónak igaza van – bökött felém –, akkor meg kell találnunk a visszavezető utat, és egyedül maguk ketten azok, akiknek megvan az elméleti tudása ahhoz, hogy pontosan hogyan is fogjuk ezt megcsinálni. Ha nem találják meg a módját, és neki lesz igaza, akkor elpusztulunk. Mindannyian. Még maguk is. Szóval pocsékoljanak el erre egy kis időt, ha kérhetem.

Nos, a mi konszunk egy hasábban található, belsejében ezzel a felsőbbrendű lénnyel, aki éppen halálútját végzi. Már maga a hasáb is megér több misét, hát még a konszu! Pökhendi, gőgös, rátarti, mellesleg társadalmában ő a következmények bírája, ami miatt konszu eretnekek keresik őt. Szorult helyzetbe kerül, ezért alkut köt az expedícióval védelemért cserébe: ha megoltalmazzák őt, akkor elmondja, mi lett az eltűnt kolóniával. Valami miatt a konszu úgy döntött, hogy Gretchen Trujillo az egyetlen személy, akivel szóba kíván állni... de a nő az ő védelme során megsérült és lázadozva lábadozik, mert a védett személy elhallgatásaiból kifolyólag heveny megrugdoshatnékja támadt, felsőbbendűség ide vagy oda. Ősznobériáját végül Cicónak nevezi el, mert a lénynek közömbös, hogyan szólíthatják őt, nem árulja el a nevét. Amikor újra fel tudja venni a kapcsolatot vele, azontúl, hogy kiderül egy polgárháború és egy jelentős térugrás gyakorlati ténye, sok érdekes és némileg végzetesnek tűnő tudás birtokába jut.

Nos, hová lett az Unity Kolónia? Mit akar a konszu és miért van szüksége hozzá az ismert világ alsóbbrendűjeire? Milyen titkokat tud meg a főhős és miért kell aggódni a világ vége miatt? Megnyugtatlak, hogy a fenti sok sor csak egy érdekfeszítő bevezető a tényleges cselekményhez, amiről még semmit sem tudsz. Scalzi roppant módon képes fenntartani az olvasó kíváncsiságot, és elérni, hogy ragadjon a kezedhez a mű. Fantasztikus világépítése, remek humora és életszagú beköpései megveszik kilóra nemcsak a rajongóit, hanem azok nagy részét is, akik először találkoznak műveivel, különösen ezzel az alkotásával. A humoros, abszurd stílus jó dinamikájú sci-fit hozott létre, cselekményvezetése feszes, nincsenek üres járatok. Az emberi psziché ismerete meglepő karaktereket és élethelyzeteket hozott létre a műben, a történések egyszerre szórakoztatók és izgalmasak. Sok bon-mot okoz felhőtlen perceket, amikor a fajok különbözőségei mulatságos helyzeteket generálnak. Scalzinak, valljuk csak be bátran, vannak feledhető, összecsapott munkái is, nos, bizton állítom, hogy ez a maradandó élmények közé tartozik. Nálam polcon marad a mű a Vének-sorozattal, a Fejvesztvével, a Bezárt elmékkel és az Egyesülés-sorozattal. Eredeti, ötletes, szórakoztató, vagány és minőségi cucc a lelkem. Pláne a végső megoldás miatt, amin minden tiszteletem mellett lehidaltam.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

John Scalzi tíz év után visszatér a Vének háborúja univerzumába – megérkezett a régóta várt hetedik kötet, A törékeny béke.

Tíz éven át béke honolt a csillagközi térben. A Föld, a Gyarmati Szövetség és az idegen fajokat tömörítő Konklávé közötti háromoldalú megállapodás megfékezte a háborús törekvéseket, még úgy is, hogy valójában sokan visszavágytak a korábbi idők küzdelmeibe. Egy évtizeden át a józan ész uralkodott, az összefogás eszméje határozott meg mindent.

Ám most új fenyegetés közeledik: a konszuk, az emberiség által ismert legfejlettebb intelligens lények polgárháború küszöbén állnak. A konfliktus ugyan a saját frakcióik között robban ki, de hamarosan a Gyarmati Szövetség, a Föld és a Konklávé is belesodródik a válságba, méghozzá egészen váratlan módon.

Gretchen Trujillo középszintű diplomata a szövetség bürokráciájának egyik jelentéktelen zugában. Amikor azonban meghívást kap egy titkos küldetésre, ahol a galaxis összes befolyásos hatalmának képviselője részt vesz, olyan titokra bukkan, amely új irányba terelheti az emberiség és az idegen fajok jövőjét… vagy mindannyiuk végzetét hozza el.

John Scalzi az ezredforduló után feltűnt sci-fi írók nemzedékének termékeny és invenciózus tagja. Több stílusban és médiában kipróbálta magát, ír filmrecenziókat, ismeretterjesztő könyveket és esszéket. Dolgozott kreatív tanácsadóként a Csillagkapu Univerzum tévésorozatban; népszerű blogja, a Whatever pedig az egyik legrégibb a maga nemében. A Vének háborúja az első műve, mára kultkönyvvé vált, az univerzuma a későbbiekben öt további kötettel bővült. A 2012-es Vörösingesek című regényéért elnyerte a Hugo-díjat, Az összeomló birodalom pedig Locus-díjat kapott 2019-ben. Scalzi szakmai elismerését jelzi, hogy 2010-ben megválasztották az Amerikai Science-Fiction és Fantasy Írószövetség elnökévé.

Jelenleg az ohiói Bradfordban él feleségével és lányával.

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a lenti képre kattintva
az Agave Könyvek oldalán, ahol beleolvasó is található.

Kövess minket Facebookon is!

A képek a kiadó oldalairól származnak.