Az utolsó nyár

Mi történt 1944 nyarán Magyarországon a kisemberek mindennapjaiban? Hogyan hatott rájuk a közeledő front tudata? A háborús erőfeszítések során óhatatlanul bekövetkező igazságtalanságok milyen okosságokat, elkerülő módszereket és ügyeskedéseket kívántak a hétköznapokban? Mit kellett tenni ahhoz, hogy egyáltalán kenyér kerüljön az asztalra? 

KÖNYVAJÁNLÓ

AZ UTOLSÓ NYÁR

Szerző: Ablonczy Balázs

Kiadó: Jaffa Kiadó

Magyar szempontból a második világháború jelentős eseményei 1944-45-ben történtek. Ablonczy Balázs Az utolsó nyár című könyvében a hadiesemények mögé tekintve azt vizsgálja, mi történt abban a három nyári hónapban, amikor az országban hirtelen felgyorsultak a háborús események. Átlagpolgárok, átlagemberek hétköznapjait vetíti elénk: hogyan éltek a hétköznapokban, mit lehetett kapni a boltokban és mit nem, hogyan tudták ellátni a családjaikat, hogyan vészelték át a bombázásokat, a kiürítéseket. Ahogy József Attila fogalmazott a Kései siratóban: Utoljára Szabadszállásra mentem, / a hadak vége volt / s ez összekuszálódott Budapesten / kenyér nélkül, üresen állt a bolt. / A vonattetőn hasaltam keresztben, / hoztam krumplit; a zsákban köles volt már; / neked, én konok, csirkét is szereztem". Ilyen és ehhez hasonló volt a beszerzés, a városok népe elindult vidékre, aranyért, étkészletért, ruházatért élelmiszert cserélni. Gyalogolnak, élelmiszerjegyeket pecsételtetnek, ásnak, teszik, amit kell, vagy amit muszáj.

Villanyt szerelni szovjet aknatűzben, orvosért rohanni bombázások alatt, vonat tetején hasalva, vagy gyalogosan több tucatnyi kilométert letudva oda-vissza, kis élelmiszerrel hazatérni a családhoz: mindennaposak voltak akkoriban. Óvóhelyek etikája, kitelepített gyerekek, rendszeres sorban állások sajátos morálja, mindennapok tapasztalattörténeteire irányítja rá a figyelmet a szerző, miközben 1944 nyarára koncentrál. 

Ki kollaborált, ki szaboltált, ki próbálta menteni a menthetőt az államigazgatásban, különös tekintettel a deportálásokra? Hogyan ürült ki Magyarország a zsidóktól? Fontos megjegyezni, hogy ez a kötet nem holokausztkönyv, inkább azt firtatja, hogy az utánuk maradó vagyonnal mit tett a magyar közigazgatás, hogyan vélekedett az egészről a közvélemény. Vagy más: éppen a 96. Ünnepi Könyvhét után vagyunk egy nappal, amikor ez a cikk megjelenik - milyen volt az 1944-es hasonló esemény? Nem volt más, mint egy átlagos csütörtök, írta Polcz Alaine, amikor "utoljára ragyogtunk s voltunk boldogok". De főhelyen a jobb és szélsőjobb irodalma kínálta magát, az biztos, mint ahogy az is, hogy akármi nem kaphatott helyet a könyvnapokon. 

Hogyan működött a színházi világ? Milyen darabok voltak játszhatóak? Hóman Bálint (kultúrpolitikus) működése hogyan fedte le az ahogy lehet, úgy lehet megoldásait? Aki egyszerre simult a regnáló rendszerhez és háttérben mentette a lengyeleket, zsidókat, aki interveniált a deportálások brutalitása miatt Sztójay miniszterelnöknél és Serédi Jusztinián hercegprímásnál. Mit tettek a kormányban a technokraták? Hogyan viszonyult a vezérkari főnök a hadi eseményekhez? Szórtak-e le robbanó gyerekjátékokat magyar légtérben? 1944-ben sosem látott embertömegek keltek útra az országban, a népességben félelem munkálkodott a német megszállás, majd a feltételezett szovjet megszállás miatt, a várható SAS-behívók miatt, amiket a nép szája egyszerű Siess Adolfnak Segítenire alakított át az állítólagos Sürgős, Azonnal, Siess jelentésről. Aki csak tudott, pakolt, menekült. Emeletről magasföldszintre, belvárosból külvárosba, városból vidékre, SAS-behívó vagy deportálás elől valahová, bárhová, ahol viszonylagos biztonságban lehetett a vésztől.

Azon a nyáron a szállodák ugyanúgy fogadták a vendégeket, a sportolók ugyanúgy rúgták a bőrt, mintha nem is lenne fejük felett Damoklész kardja - vagy éppen azért? A balatoni nyaralásokat is átszínezte a háború és annak lehetséges végkifejlete: sokan azért utaztak - költöztek tóparti ingatlanjaikba, vagy kértek menedéket rokontól, ismerőstől, baráttól ott, hogy onnan egyszerűbb nyugat felé menekülni, Sopronban vagy még arrébb átvészelni a történéseket, ahonnan aztán vagy visszatérni - vagy nem.

Ablonczy Balázs érdekfeszítően ír hétköznapokról a magyar történelem viharaiban edzett 1944. év nyaráról, az utolsó nyárról, amikor már sokan tudták, hogy minden veszve, itt a magyarok szépek lehetnek, de okosak nem. Olvasmányos, laikusoknak is élvezhető előadásmódja lebilincseli a művet kézbe vevőt, kulisszatitkokról, háttéralkukról, mindennapi kisemberek rutinjáról értekezik, miközben észrevétlenül edukálja olvasóit a témában. A második világháború alulról, ha úgy tetszik.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

A ​második világháború a magyar társadalom jelentős részének tudatában ma is nagyrészt 1944-45-öt jelenti, a front átvonulását, a bombázásokat, az erőszakot, a deportálásokat, Budapest ostromát. Ennek megfelelően elsősorban a hadtörténetre és a politikatörténetre összpontosító feldolgozások készültek az időszakról. Az utolsó nyár című könyvében Ablonczy Balázs a hadi események mögé tekint: azt kutatja, mi történt Magyarországon abban a három nyári hónapban, amikor hirtelen felgyorsult a történelem kereke. Hogyan éltek az emberek a hétköznapokban, hogyan vészelték át a bombázásokat, a kiürítéseket, mi módon látták el magukat és családjukat.

Miközben a szövetségesek partra szállnak Normandiában és Provence-ban, kezükre jut Párizs és Róma, Varsó és Szlovákia felkel a németek ellen, Románia pedig átáll, addig Magyarország lakosai vidékre mennek, élelmiszerjegyeket pecsételtetnek, ásnak és főleg sokat gyalogolnak. Hogyan élik meg ezt a három hónapot egészen addig, amikor 1944. augusztus végén a szovjet csapatok elfoglalják az első magyarországi falut, a háromszéki Sósmezőt? A német megszállással hatalomra jutott Sztójay-kormány és a körülötte lévő politikusok, értelmiségiek hogyan képzelik el az ő országukat? Mit terveznek és mi valósul meg ebből? És vajon dobáltak-e a szövetséges repülők robbanó játékokat, engedelmeskedtek-e a lakók egy női légóparancsnoknak, és mihez kezdtek a székelyek egy tevével? 

Ablonczy Balázs 1974-ben született Budapesten. Történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója és a HUN REN BTK Történettudományi Intézetének kutatója, a Horthy-kori osztály vezetője. Szakterülete a huszadik század első felének magyar történelme. Családjával Budapesten él. 

Köszönöm a lehetőséget a Jaffa Kiadónak!

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a lenti borítóképre kattintva.

Kövess minket Facebookon is!

A képek a kiadó oldalairól származnak.

Termékadatok

Cím: Az utolsó nyár

Szerző: Ablonczy Balázs

Kiadó: Jaffa Kiadó

Sorozat: Modern magyar történelem

Oldalak száma: 247

Megjelenés: 2024. április 29.

Kötés: Keménytáblás

ISBN: 9789634758785

Méret: 200 mm x 140 mm x 20 mm

Vad véget ér

Könyvajánló - Chloe Gong: Vad véget ér (Titkos Sanghaj-sorozat 2.)

Sanghajt csak egy hajszál választja el a forradalomtól, bandaháborúk és szörnyek festik vörösre az utcákat.

Sanghaj, 1927. A város a forradalom szélén áll. Juliette Cai és Roma Montagov, a két rivális banda örökösei, újabb halálos fenyegetéssel néznek szembe, miközben a politikai feszültségek és a személyes árulások tovább bonyolítják kapcsolatukat.

Ha eddig nem találkoztál volna Chloe Gond Titkos Sanghaj sorozatával, akkor ajánlom figyelmedbe az első rész ajánlóját:

Az ilyen vad öröm

A történet kezdetén Juliette úgy tesz, mintha meggyilkolta volna Roma legjobb barátját, Marshallt, hogy megvédje Romát a Skarlát Banda haragjától. Roma pedig, aki még mindig gyászolja barátját, tele van ellentmondásos érzésekkel Juliette iránt. Mindeközben egy újabb szörnyűség fenyegeti Sanghajt: egy ismeretlen ellenség újabb szörnyeket szabadít a városra és zsarolással próbálja irányítani a bandákat.

A politikai háttér is egyre feszültebb: a nacionalisták és a kommunisták közötti konfliktus kirobbanása küszöbön áll, miközben a bandák közötti ellentét is fokozódik. Juliette és Roma végül kénytelenek félretenni személyes ellentéteiket, hogy együtt szálljanak szembe a várost fenyegető veszéllyel. Ezúttal kapunk több mellékszereplőt, mint Benedikt, Kathleen (aki visszaveszi eredeti nevét, Celia) vagy épp Marshall, akik fontos szerepet kapnak belső küzdelmeikkel és döntéseikkel is.

A regény csúcspontján Juliette felismeri, hogy a város egy olyan spirálba került, ahol csak újabb és újabb erőszakos helyzetek váltják egymást, ezért megrendezi saját halálát, hogy megszabaduljon a Skarlát Bandától, miközben Kathleen a kommunisták oldalára áll, miután azok megnyerik maguknak eszméikkel.

Persze túl szép a terv ahhoz, hogy igaz legyen... a menekülési tervük kudarcot vall: Juliette, Roma és Alisa is fogságba kerül, ahol újabb veszélyekkel kell szembenézniük, miközben a város a teljes káosz felé sodródik.

A történet nemcsak a főszereplők kapcsolatát boncolgatja, hanem a lojalitás, identitás és hatalom kérdéseit is, mindezt egy forrongó város hátterében. Izgalmas, időnként meghökkentő, több szálon futó történet, ami határozottan erősebbre sikerült, mint a nyitány. Az én ízlésemnek kicsit sok volt a szerelmi szenvedés, de engem ez a rész jobban megfogott. És...valóban vad véget ért. :)

A kötetet a Next21 Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Szeretnél többet tudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel be is szerezheted!

Érdekelnek a könyvújdonságok?

Kövess bennünket Facebookon!

Az ​Aurórakirály uralma

Csontszüret, egy izgalmas fantasy-sorozat gyönyörű köntösben

Kövesd a Holdat

Egy halálos viadal a trónért egy fiatal felnőtteknek szóló fantasy-ban

Isztambul a keleti és a nyugati világ határa, olvasztótégelye és ütköző zónája

Könyvajánló - Isztambul (Marco Polo)

Miért érdemes Isztambulba látogatni? Mert páratlan módon ötvözi Kelet és Nyugat kultúráját, lenyűgöző történelmi látnivalókat, gazdag gasztronómiát és vibráló városi életet kínál egyedülálló hangulatban.

Újabb Marco Polo kötet, újabb mesés látnivalókkal teli város! Ezúttal ez a klassz útikönyv Isztambul fűszerektől illatozó utcáiba kalauzol el minket, miközben megmutatja a legfontosabb látnivalókat, tippeket ad kirándulásra, evésre, ivásra, szórakozásra, vásárlásra, térképekkel segíti a tájékozódást és szuper élménytúrát is kínál azoknak, akik jobb szeretik, ha készen kapják az útitervet.

Hosszas böngészés után végül kiválasztottam öt látnivalót, amit szerintem, amit semmiképp sem érdemes kihagyni. Elsőként jöjjön a Hagia Szophia (Ayasofya), a "szent bölcsesség temploma", mely egykor bazilika volt, majd később kisebb átépítés után mecsetként funkcionált, ma pedig a turisták legnagyobb örömére egy múzeumként is működő szakrális épület, amely a bizánci és oszmán építészet mesterműve.

Következő látnivalóként kiemelném a Nagy Bazárt (Kapalıçarşı), mely a város szívében található és a világ egyik legrégebbi, legnagyobb fedett piaca, amely a 15. században épült. Több mint 60 utcáján barangolhatunk, ahol mintegy 4000 bolt várja a vásárlókat aranyékszerek, szőnyegek, bőráruk, fűszerek és kézműves termékek széles választékával. A bazárnak különleges hangulata van, ha nem is akarunk vásárolni, akkor muszáj ellátogatni ide a színes forgataga és történelmi építészete miatt is. Vásárlás esetén azt mondják alkudozni szinte kötelező, mert a helyi kereskedők élvezik a játékos alkut, gyakran még teával is kínálják a vevőket.

Harmadikként jöjjön a Kék mecset (Sultanahmet Camii), Isztambul egyik legismertebb nevezetessége, amelyet I. Ahmed szultán építtetett a 17. század elején. Nevét a belső terét díszítő több mint 20.000 kézzel festett kék izniki csempe után kapta, amelyek különleges fény- és színhatást adnak az impozáns kupolacsarnoknak. Hat minaretje miatt építése idején vitákat váltott ki, mivel addig csak a mekkai Nagy Mecset rendelkezett ennyi toronnyal, mára azonban a város egyik legikonikusabb szimbólumává vált.

Negyedikként jöjjön az Oszmán Birodalom egykori szultáni rezidenciája, a Topkapi Palota, mely a város egyik legjelentősebb történelmi látnivalója. Ez az épület volt évszázadokon át az oszmán szultánok hivatalos rezidenciája és a birodalom kormányzati központja. Ez a hatalmas palotakomplexum lenyűgöző udvarokból, díszes termekből és pazar kilátást nyújtó teraszokból áll, ma múzeum működik. Itt található a híres Hárem, valamint a szultánok kincstára, ahol értékes ékszereket, relikviákat és fegyvereket csodálhatunk meg. Ez a palota nemcsak építészetileg különleges, hanem bepillantást enged az Oszmán Birodalom fényűző, zárt világába is.

Az ötödik tétel nem is igazán egy látnivaló, hanem egy felejthetetlen program. Azokban a nagyvárosokban, amelyeket folyó szel ketté muszáj (igen, muszáj!) elmenni egy hajókirándulásra. Teljesen más képet fest a város az őt keresztülszelő folyóról. Ha a legjobb módot keressük, hogy megcsodáljuk a város két kontinensre nyúló panorámáját, palotákkal, erődökkel és mesés városképpel, akkor kötelező program egy hajókirándulás a Bosphoruson.

A könyvet a Corvina Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, amelyet itt is köszönünk!

Többet szeretnél megtudni a könyvről? Kattints a képre és rendeld meg kedvezményesen a kiadótól!

Kövess minket a Facebook-on is!

Lengyelország izgalmas látnivalói

Tökéletes célpont az év minden szakában: Róma, az Örök Város

Toszkána kihagyhatatlan látnivalói

Mesés látnivalók a horvát tengerparton

Brutális őszinteség

Tudod, ki hazudik? Mindenki! Ebből a fejezetcímből vajon hogyan következik a könyv címe, a Brutális őszinteség? Íme a kötet, vedd kézbe Moldován András munkáját, és tudd meg, hogyan lett a lakótelepi csóró srácból önmagának legjobb változata. Szabd mondanivalóját önmagadra és profitálj belőle! 

KÖNYVAJÁNLÓ

BRUTÁLIS ŐSZINTESÉG

Szerző: Moldován András

Kiadó: 21. Század Kiadó

Mi lenne, ha kiköpnénk a valóságot? Ha nem arra tanítana iskola, ha nem azt várnák el a szüleink, hogy viselkedjünk, ha nem kéne "píszí" módon kommunikálnunk? Miért érezzük bántónak a kíméletlen őszinteséget? Mert kíméletlen? Mert baromi nehéz vele szembe nézni? 

Moldován András a Brutális őszinteség című könyvében azt fejtegeti: ami brutális, az még nem bántó, senki senkit sem akar megbántani azzal, hogy az objektív valóságot ecseteli - akkor sem, ha mások bántónak bélyegzik mondanivalóját vagy helyzetértékelését. Olyan világban élünk - folytatja -, ahol őszintétlenségre nevel a társadalom. Légy tisztelettudó! - intenek, ezzel már el is indul az elhallgatás és a mismásolás kultúrája. A legrosszabb igazság is jobb, mint a legjobb hazugság, adta alcímül könyvének a szerző, és folytatja a mű elején azzal, hogy "Én azzal tévesztek meg mindenkit, hogy igazat mondok." 

Mennyire válnak be a fentiek? Nos, ha sikeres embert kell keresni az országban, Moldován András biztosan az. Izgalmas karakter, hírnevét a Cápák között című tévéműsor alapozta meg, ő volt a szókimondó befektetők egyike - de enélkül is sikeres vállalkozó, amihez mostanában nyúl, arannyá válik a kezében. Nyilván nem attól lett sikeres befektető, hogy ül a szobájában és malmozik. Az őszinteség az egyetlen nyerő stratégia, de az elpíszísedett világban szokatlan és ... brutális. A műben arra vállalkozik, hogy beszél erről a stratégiáról, amellyel elérte gyermekkori céljait: legyen jobb, legyen sikeres, legyen az a srác a lakótelepről, aki viszi valamire, aki képes a lehető legjobb önmagává válni. Sokszor elbukott, sokszor kezdte újra, miközben azt szűrte le tanulságként, hogy az emberi boldoguláshoz keretek szükségesek, a sikerhez rendszerben kell dolgozni, az ösztönzés és az együttműködés a legfontosabb hajtóerő, motivációk helyett tervek és célok visznek előre, ééééééééssssss egészen addig igazat kell mondani, amíg azzal nem ártunk magunknak.

Ebben az évben két haldokló útját is asszisztáltam, asszisztálom, az egyik már elhunyt februárban, a másik utolsó idejét éli, ami elhúzódhat még napokra, de akár hetekre, hónapokra is. Amikor áttanulmányoztam a leleteiket, megkérdeztem őket: az igazat akarod hallani vagy hazudozzak itt össze-vissza? Az igazat kérték tőlem. És elmondtam. Baromság, hogy ezt titkolni kell az ember elől, hogy legfeljebb heteid vagy hónapjaid vannak hátra. Persze, rettenet feldolgozni, de pl. a férjemmel az otthonápolás során rengeteget tréfálkoztunk ezidő alatt is, ha csókra került a sor, mondtam, na, haldoklóval még sosem... mire tájékoztatott, ő is először haldoklik, úgyhogy neki is új a dolog. Olyan jó lenne, ha megtanulna mindenki felnőtt lenni, és nemcsak az évei számában annak látszani. Mert a valóság az valóság. Lehetünk kíméletesek, tapintatosak, de ez ne jelentse azt, hogy elhallgatunk, szépítünk, hazudunk. Úgyis visszaüt.

A kötet laikusok számára is érthető módon közelíti meg a témát, az élet számos területére kivetítve a probléma gyökereit. Modern korunkban minden annyira képlékeny, sehol nincsenek állandó zsinórmértékek, a valóságérzékelések rettenetesen széttartók, már szinte nem is értelmezhető a hazugság fogalma. Mit lehet tenni mégis? Hazudni muszáj? Igen, muszáj, tartja a szerző: egy felelős vezető nem teheti meg, hogy az őszinteségére rámenjen a cége, nem okozhat kárt ezzel. Mert bizony az őszinteség nem az, hogy mindig mindenkinek megmondunk mindent. Az őszinteségben mindig ott a helye a reális ön- és helyzetértékelésnek. Bingó! Ez a mű csak felnőttembereknek való, mondom én. Izgalmas, nagyszerű kötet, amit sok-sok embernek kézikönyv gyanánt nyomnám a kezébe.

A kötet tanulságain számos szakterület még több szakembere tudna leülni vitázni, ebben egészen biztos vagyok. Sajátos igazságai egyéni etikát követnek, de hogy megy a hajó és célt lehet vele érni, az hétszentség. Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Brutális őszinteség - Moldován András

A legrosszabb igazság is jobb, mint a legjobb hazugság

Hogyan változna meg az életünk, ha minden nap őszintének kellene lennünk? Mi történne a kapcsolatainkkal, házasságunkkal, munkánkkal?

Moldován András, a Cápák között című tévéműsorból ismertté vált szókimondó befektető, startupper és sertésmogul az egyenességet életmódjául választotta. Azt mondja, azzal téveszt meg mindenkit, hogy igazat mond. De szerinte a legtöbb, amit egy emberért megtehetünk, hogy őszinték vagyunk vele. Olykor brutálisan. Meg kell-e mondani egy nőnek, ha nem áll jól rajta a ruha? Tudnia kell-e egy vállalat tulajdonosának, hogy aki a cég fejlődésének útjában áll, az éppen ő maga? El kell-e mondanunk otthon, ha hűtlenek voltunk?

Mikor bántó az őszinteség, és hogyan kezeljük az ebből adódó konfliktusokat?

A könyv részletesen bemutatja Moldován András üzleti filozófiáját, tippeket ad, hogyan alkudjunk, hogyan teljesítsünk jobban a munkahelyen cégvezetőként vagy beosztottként, a családban szülőként vagy házastársként. Kiderül az is, hogy egy húszmillió forintos hibából is lehet jól kijönni, és hogy hogyan lehet megnyerni a gyávanyúl-játékot.

 

Brutális őszinteség. Ez ennek a könyvnek a címe.

De ami brutális, az még nem bántalmazó. Én sosem akarok senkit sem megbántani. Ettől még sokszor érezhetik bántónak az őszinteségemet vagy bárki őszinteségét. Mert egy olyan világban élünk, ahol gyerekkorunk óta az őszintétlenségre nevelnek. Egész kisgyerekként, hat-, sőt talán már három éves korunkban elkezdik belénk verni a „tisztelettudó” viselkedést. Ami nem más, mint az őszintétlen viselkedés. Az elhallgatás, az elmismásolás kultúrája.

Így aztán persze, hogy az őszinteség brutálisnak tűnhet.

Ezt hallom vissza a tévéműsorok után, ez a téma sokszor a közösségi médiában. Hogy én tényleg ilyen vagyok-e, vagy ez egy felvett póz. És ha tényleg ilyen vagyok, hogyan tud elviselni a környezetem, milyenek lehetnek a hétköznapjaim. Egyáltalán, hogyan lehet így élni az életet.

Hát csak így, kérem tisztelettel, csak így. Őszintén. Nem tapintatlanul, nem bántó szándékkal, de őszintén.

Köszönöm a lehetőséget a 21. Század Kiadónak!

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a lenti borítóképre kattintva.

Kövess minket Facebookon is!

A képek a kiadó oldalairól származnak.

Szerző	Moldován András
Kiadás éve	2024
Oldalszám	432
Kötés típusa	keménytáblás, védőborítóval
Megjelenés napja	11/15/2024

A szorongó nemzedék

 Könyvajánló - Jonathan Haidt: A szorongó nemzedék

Aggódik gyermeke mentális egészségéért, aki szinte bebábozódott az online világ virtuális terébe? Esetleg fiatalként sokat rágódik a rengeteg negatív tartalom miatt? Vagy egyszerűen csak szeretné tudni, milyen hatással van a „telefonalapú lét” társadalmunkra? Az utóbbi évtizedek eredményei rémisztőek, főleg a Z generációt illetően. Haidt az okostelefonokat, a közösségi médiát és a virtuális térrel kapcsolatos egyéb tényezőket nevezi meg felelősként, amelyek beavatkoznak a gyermekek szociális és neurológiai fejlődésébe, számtalan problémát okozva ezzel, mint például a figyelemzavar és a perfekcionizmus hajhászása. A lehangoló számokat és tényeket látva adódik a kérdés: merre induljunk tovább? Haidt szerint szerencsére van kiút, és ebben a művében kész tervet tár elénk, amelyhez mindenki erőfeszítésére szükség lesz – de megéri, elvégre gyermekeink jövője a tét. A könyv az angolszász világban óriási siker lett, emellett komoly kritikai visszhangja is volt.

A szorongó nemzedék című könyv Jonathan Haidt tollából olyan aktuális társadalmi kérdésekkel foglalkozó mű, amely az elmúlt évek egyik legfontosabb szociálpszichológiai elemzése. Haidt, aki világszerte elismert pszichológus és társadalomtudós, a fiatalok mentalitásának és a modern világban felhalmozódott szorongásoknak a gyökerét kutatja ebben a könyvben. Az írás nem csupán egy egyszerű áttekintés, hanem egy meghívás arra, hogy elgondolkodjunk saját társadalmunk értékein, aggályain és a szociális élet kérdésein.

A könyv első fejezetei arra fókuszálnak, hogy bemutassa, milyen változások történtek az elmúlt évtizedekben a fiatalok életében, és ezeket a változásokat összekapcsolja a társadalmi elvárások és a kulturális nyomás növekedésével. Haidt szerint ez a szorongás nem csupán személyes problémát jelent, hanem kollektív jelenség, amely mélyen áthatja a társadalom minden rétegét. Az egyik lényeges kérdés, amit felvet, hogy a digitális korban való felnövés sajátos kihívást jelent, ahol a közösségi média fokozza az összehasonlítást, a megfelelési kényszert és a megfelelhetetlenség érzését.

A könyv második felében a szerző rávilágít arra, hogyan hat ez a nemzedék az identitására, az önérzetére és a társas kapcsolataira. Számos kutatásra hivatkozva mutatja be, hogy a fiatalok körében megnövekedett depresszió és szorongás mögött nem csupán genetikai vagy individuális tényezők állnak, hanem erősen befolyásolja a modern társadalom szélsőségesen érzékeny moralitása, az állandóan változó normák és az értékek követése iránti túlzott igény is.

Haidt kiemeli, hogy a szorongás elsősorban iskolázottságban és kulturális környezetben gyökerezik. Kutatásokat idézve mutatja be, hogy azok a fiatalok, akik túlságosan védettek és kerülik a konfliktusokat, könnyen válhatnak szorongóvá és mentálisan sérültté. Ez a jelenség szerinte gyakran a gyermekek túlzott felügyelése és a szülői túlvédettség következménye, ami szinte elnyomja az önállóság kialakulását, és így növeli a szorongás érzését.

A könyv kitér arra is, hogy az erős szociális kötődések hiánya mennyire káros lehet a fiatalokra nézve. A digitális térben való jelenlét és a személyes kapcsolatok csökkenése arra ösztönöz, hogy egyre inkább elszigetelten és bizonytalanul éljünk. Haidt szerint azonban a valódi közösségek, az egymás támogatása és az empatikus kommunikáció kulcsfontosságú lehetne a szorongás csökkentésében.

Az oktatás és a szociális rendszer reformjával lehetne enyhíteni ezeket a problémákat. Nem szabad megengedni, hogy az érzelmi intelligencia és a társas kapcsolatok fejlesztése háttérbe szoruljon a csak teljesítményorientált oktatási rendszerek mellett. Az önismeret és az érzelmek tudatos kezelése kulcskérdés a mentális jólét megőrzésében, különösen ebben a digitális korszakban.

Haidt arra ösztönöz, hogy az egész társadalom kezdjen el tudatosabban foglalkozni nemcsak a fiatalok mentális egészségével, de a sajátjával is, és keressen új, erőteljesebb módszereket a kapcsolódásra. Ezzel párhuzamosan hangsúlyozza, hogy a változtatás nem csupán egyéni vagy családi feladat, hanem közösségi és társadalmi felelősség is.

A szorongó nemzedék nem feltétlenül lesz örökre ilyen. Az egyik legnagyobb erő, amellyel élni tudnak, az a tudatosság és a kölcsönös támogatás képessége. A pozitív változásokhoz idő, együttműködés és empátia szükséges. Elengedhetetlen, hogy az értékrendek és kommunikáció újraértékelése révén építsünk egy olyan társadalmat, amely támogatja a fiatalokat a kihívásokkal való szembenézésben.

Jonathan Haidt neves amerikai pszichológus és társadalomtudós, 1963-ban született. Munkái közé tartozik a morálfilozófia, a társadalmi pszichológia és az etikai fejlődés tanulmányozása, számos bestseller szerzője. Munkássága híd a tudomány és a közvélemény között, és híres a konfliktusok és értékrendek megértésére irányuló próbálkozásairól, valamint az emberi természet mélyebb megértéséről.

Köszönöm a lehetőséget a Corvina Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.

A csillogó Sanghajban bandaháború festi vörösre az utcákat...

Könyvajánló - Chloe Gong: Az ilyen vad öröm (Titkos Sanghaj-sorozat 1.)

A csillogó Sanghajban bandaháború festi vörösre az utcákat, de amikor felébred egy szörny az egész városon eluralkodik a káosz...

Chloe Gond Az ilyen vad öröm című  YA fantasy-ja Shakespeare Rómeó és Júlia című alkotását dolgozza fel újragondolt formában az 1920-as évek Sanghajába helyezve a sztorit. A főszereplők Juliette Cai és Roma Montagov, akik két rivális bűnbanda örökösei: Juliette a Skarlát Bandáé, míg Roma a Fehér Virágoké. Egykor szerelmesek voltak, de árulás és vérbosszú miatt ellenségekké váltak.

Sanghajt a Skarlát Banda és a Fehér Virágok között régóta dúló véres bandaháború uralja. Már ez is hozna elég fordulatot és izgalmat, de a szerző nem érte be ennyivel, kapunk egy kaotikus világot, ahol a túlélés és a hatalomért vívott harc közepén egy kór és egy szörnyeteg is borzolja a kedélyeket.

Az amúgy is vérrel teleszórt utcákon megjelenik ez a rejtélyes, halálos kór, amely látszólag megmagyarázhatatlan módon terjed a városban, őrületbe és halálba taszítva az embereket. Ez a járvány azonban nem válogat: mindkét banda emberei áldozatul esnek, így Juliette és Roma kénytelenek szövetségre lépni, hogy közösen derítsék fel a fenyegetés forrását. A nyomozás során régi sebek tépődnek fel és a két fiatalnak szembe kell néznie múltbeli döntéseik következményeivel.

Sanghaj tökéletes díszlete a regénynek, de nemcsak fizikailag, hanem a történet szerves része is. Megismerünk egy várost, amely tele van politikai feszültséggel, imperialista befolyással és kulturális összetettséggel. Gong ügyesen ábrázolja a korabeli társadalmi rétegeket és a nyugati hatalmak jelenlétét, miközben a város egyfajta élő-lélegző karakterként van jelen a könyv lapjain. Sajnos ezek inkább a könyv első felében vannak jelen, a másik felében pedig a két fiatal kapcsolata kerül teljesen a középpontba.

Fontos szerepet játszik a lojalitás, az identitás és a hatalom kérdése. Juliette és Roma nemcsak saját érzéseikkel küzdenek, hanem a családjuk és a bandájuk elvárásaival is. A fiatal főszereplők dilemmái hitelesek és érzelmileg megrázóak, különösen, amikor választaniuk kell a kötelesség és a szerelem között.

Összességében egy sötét, izgalmas és érzelmileg gazdag történetet kapunk árulásról, szerelemről és túlélésről egy vibráló, veszélyekkel teli városban. A klasszikus tragédia új köntösben kel életre modern témákkal. A sztorinak van hova fejlődnie, de a csomagolás csodaszép. Imádom a Next21 és a 21. Század Kiadó élnyomtatott köteteit! Színesek, vadak, élénkek és gyönyörűen mutatnak a polcon!

A kötetet a Next21 Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Szeretnél többet tudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel be is szerezheted!

Érdekelnek a könyvújdonságok?

Kövess bennünket Facebookon!

Az ​Aurórakirály uralma

Csontszüret, egy izgalmas fantasy-sorozat gyönyörű köntösben

Kövesd a Holdat

Egy halálos viadal a trónért egy fiatal felnőtteknek szóló fantasy-ban