Kultúrpara

2025. június 18., szerda

Viking nők

 Könyvajánló - Lisa Hannett: Viking nők

Férfiakról és nőkről írok: honfoglalókról, földművesekről, mítoszteremtőkről, anyákról, tanítókról, világutazókról. Olyan emberekről, akik titkos reményeket táplálnak, akiknek szerető családjuk és törékeny szívük van. A lelkem mélyén mégis aggodalommal tölt el a tudat, hogy kultúrájuknak sötét aspektusai is léteznek: az erőszak, amely végigvonul az életükön (a csatatéren, de azon kívül is), a traumák, amelyeket más embereknek (ellenségeiknek, szomszédaiknak, rabszolgáiknak) okoznak, valamint az emberáldozatok. A brutalitás nem korlátozódik a férfiak világára, sok nő is kegyetlen, gyakran egyenesen ijesztően félelmetes, jóllehet ezzel egyidejűleg a viking világ nagyszerű vívmányairól és csodáiról csak áradozni tudok… Azok a történetmesélők, mint amilyen én is vagyok, mindig ezekből az ellentmondásokból és rejtélyekből táplálkoznak.



Lisa Hannett: Viking nők című könyve egy lebilincselő és sokrétű útvesztő, amely a középkori viking világ mélyére kalauzolja az olvasót. A kötet nem csupán történelmi összefoglaló, hanem egy olyan személyes és részletgazdag portré a 8-11. században élt viking nők életéről, amelyben a szerelem, az család, a hűség és a saját sorsuk beteljesítése, megélése iránti vágy minden eddiginél közelebb kerül az olvasóhoz. A könyvben megjelenő szereplők – legyenek azok árva gyerekek, kitartó anyák vagy kalandos utakon járó utazók – mind arra késztetnek, hogy elgondolkodjunk saját életünk értékein és a múltra való visszatekintés fontosságán.

A mű egyik erőssége az, hogy hitelesen mutatja be a viking társadalom komplex világát, ahol a szabályokat nem csupán törvények és szokások irányították, hanem azok az emberek személyes példái és döntései is, akik formálták ezt a korszakot. Lisa Hannett alapos kutatómunkával tárja fel az általánosan ismert, de sokszor idegen kifejezésekkel és mitikus képekkel teli világot, ahol a nők szerepe nem csupán a családi tűzhely körül merült ki, hanem sok esetben sokkal aktívabb, sőt olykor hatalmas hősies tettek elkövetői voltak.

A könyv lapjain többször is találkozunk tragikus sorsokkal, amelyeket a kor brutalitása és az élet kemény valósága formált. A viking nők életében nem volt egyszerű elnyerni a tiszteletet vagy megtartani a szeretteiket, de az őszinte portrék mégis azt sugallják, hogy a kemény külső mellett mély érzelmek és törékeny szívek is lakoztak bennük. A harcok, az árulások és a mindennapos küzdelmek mellett a szerző olyan gyönyörűen ír a féltékenységről, a büszkeségről vagy az önfeláldozásról, hogy az olvasó szinte érezheti a szívükben rejlő ellentmondásokat.

A képek a történelem kiválasztott női figuráiról valóban lenyűgözőek. Melkorka, aki tegnap még rabszolga volt, ma pedig az élet egyik legértékesebb kincsét – a szabadságát – vívja vissza, vagy Hallgerd, aki a hagyományos nőtípus ellenében felbukkanó villanásként, egy tolvajszemű nőként hagy nyomokat az időben. Még sokan mások, akiket a szerző kiválasztott azok közül, akik saját életükben túlmutattak a kor által elvárt szerepkörökön, és azok történetei újraélednek a lapokon, megmutatva, hogy a személyes bátorság és az erő olykor az élet értelmét jelentette. A szereplők többsége valóságos személy, valóságos kalandokkal, traumákkal és érzelmekkel tűzdelt élettel.

A könyv kiemeli, hogy a vikingek világában nemcsak a férfiak uralkodtak, hanem az olyan nők is, akik saját megélhetésükért, jövőjükért és családjukért minden áldozatot vállaltak. Egyik legizgalmasabb történet Unn története, aki példakép lehet minden hajdani vagy mai nő és férfi számára egyaránt. Ez a portré az erőről és a kitartásról szól, arról, hogy az ember saját sorsát is tudja alakítani akkor is, amikor az körülveszi az erőszak, a megfélemlítés és a végzetes tragédiák szorítása.

A szerző stílusa könnyed, ugyanakkor mélyreható, az egyes történetek között finom és értékes átmeneteket találhatunk, amelyek összetartják az egészet. A fikció és a tudományos kutatás szervesen keveredik, így az olvasó egyszerre érzi magát történelmi és elmélyült irodalmi utzáson. Lisa Hannett érzékletesen mutatja be, miként éltek a mindennapokban az akkori női személyiségek, és milyen kihívásokkal kellett megküzdeniük, miközben megőrizték méltóságukat és emberi sokrétegűségüket.

A mű egyik legérdekesebb kérdése, amit felvet, hogy vajon az erőszak, a fent említett sötétség és brutalitás mellett hogyan tudtak ebben a világban gyökeret verni azok az értékek, amelyek ma is fontosak számunkra. Mert bár a viking korban hatalmi harcok, becsvágy, és a fizikai erő domináltak, mégis azok a nők, akik nem hagyták magukat legyőzni, példaképek lehetnek minden kor számára. A könyv nem csupán történelmi összefoglaló, hanem intellektuális és érzelmi utazás is egyben, amely segít megérteni, hogy a múltban élő asszonyok sorsa az élet és halál közötti vékony határon múlott.

A szerző olyan karaktereket állít elénk, akik nemcsak a maga korukban voltak hősök, hanem ma is tanulságos példák lehetnek a bátorságból, kitartásból és a saját akaratuk következetes megvallásából. Úgy érzem, hogy ez a világ, sőt, ezek a nők, akik itt életre kelnek, ma is példát mutatnak arra, hogy még a legkeményebb körülmények között is lehetőség van a méltóságra és a saját hangunk megtalálására.



Lisa Hannett szerzőként rendkívül sokoldalú, több szempontból is átütő tehetséggel rendelkezik. PhD fokozata a középkori izlandi irodalomból, művészi érzéke és fotós múltja gazdagítja a kutatásokat, így összetéveszthetetlen, sajátos hangot ad könyveinek. Elmélyült történelmi ismeretei mellett érzékeny az emberi sorsok, különösen a női sorsok iránt, és ez az empátia érződik minden sorban, amit ír. Ezért munkássága nemcsak tudományos hitelességű, hanem szívből jövő, megbízható és lenyűgöző olvasmányokat eredményez. Munkássága tovább gazdagítja a viking kort bemutató irodalmat, és segít mélyebben megértetni, hogy a múlt asszonyai is ugyanúgy hozzájárultak ahhoz a történethez, amit ma már mindenki ismer.

Köszönöm a lehetőséget a Corvina Kiadónak! A könyv a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.



2025. június 17., kedd

Kalandozások a francia Riviérán

Könyvajánló - Côte d'Azur (Marco Polo)

Miért Côte d'Azur? "A strandon napozol szinte leégésig, néhány órával később akár túrabakancsban gyalogolsz egy kétezres csúcs felé. Pezsgőt kortyolgatsz egy tengerparti luxusétteremben, nem sokkal utána pedig már egy eldugott hegyi falucskában pihensz a platánok alatt. (...) lehetséges időtöltések végtelen skáláját kínálja a tenger és a hegycsúcsok között."

nyito-3.jpg

Jön a nyár, ha még valaki nem kezdett bele egy jó kis tengerparti üdülés megszervezésébe, akkor ajánlom figyelmébe Côte d'Azurt, ideje felfedezni a francia Riviériát. Ehhez tökéletes támogatást nyújt a Marco Polo sorozat új kötete, amelyben találunk klassz térképeket, szuperul összefoglalja a látnivalókat és a legfontosabb információkat. Kapunk tuti tippeket kirándulásra, vásárlásra, szórakozásra, étkezésre, a látnivalókat pedig öt régióra bontva ismerhetjük meg ebben a praktikus kis kötetben. Most pedig régiónként érkezzen egy-egy izgalmas látnivaló.

prince-palace-of-monaco-illuminated-at-night-artur-bogacki.jpg

Elsőként irány Monaco és környéke, amely a milliomosok oázisa. Monaco legfontosabb látnivalója a Monacói Hercegi Palota (Palais Princier de Monaco), amely a Grimaldi-dinasztia történelmi rezidenciája és a városállam politikai központja. Senki nem fog csalódni benne, főleg a panoráma miatt, mert lenyűgöző kilátás nyílik a Földközi-tengerre. Plusz egy kis érdekesség: naponta megnézhetjük a palota előtt az őrségváltás ünnepélyes ceremóniáját. Ide látogatva betekintést nyerhetünk a hercegi család fényűző életébe és a monacói történelembe. 

nice_promenade_anglais_france01.jpg

A következő régió Nizza és környéke. Hosszú strand, mesés paloták, színes házak, barokk kincsek, múzeumok, könyvtárak. Muszáj kiemelnem Nizza sokak szerint legjobb látnivalóját, amely a Promenade des Anglais, a város ikonikus tengerparti sétánya. Ez egy lenyűgöző, több kilométer hosszú partszakasz a Földközi-tenger mentén. Gyönyörű pálmafák szegélyezik, amerre a szem ellát elegáns szállodák és kávézókkal. Ha a tökéleteset helyet keressük egy jó sétára, naplementenézésre vagy csak a francia Riviéra hangulatát akarjuk átélni, akkor ez a legjobb hely rá.

Most következik a filmfesztivál csillogó városa, Cannes és környéke. Cannes legfontosabb látnivalója a Boulevard de La Croisette, a híres tengerparti sétány, amely a város eleganciájának és nemzetközi hírnevének jelképe és egyfajta válasz a nizzai Promenade des Anglais-re. Itt található a Palais des Festivals, ahol minden évben megrendezik a világhírű cannes-i filmfesztivált, nem véletlen, hogy a vörös szőnyeges lépcső a turisták kedvenc fotópontja. A La Croisette mentén luxusszállodák, divatmárkák butikjai és homokos strandok sorakoznak. Ideális helyszín egy kellemes sétára, strandolásra, pihenésre vagy arra, hogy kicsit belessünk a hírességek világába.

Ha kicsit a természetbe vágyunk, akkor irány a Nyugati partvidék, ahol a vidék napkeltekor okkerpiros, délben égővörös, este pedig karmazsinvörös színben pompázik. Nyáron ugyan valóságos sivatagi forróság uralkodik, de szerencsére minden út egy fürdőzésre, hűsölésre alkalmas öbölbe vezet. Irány a Corniche de l’Esterel varázslatos vörös-zöld-kék öble.

145.jpg

És ezzel el is érkeztünk az utolsó régióhoz, ami nem más mint a Hátország, ahol lenyűgöző természeti kincsek várják a bakancsos turistákat. 2000 méteres hegyek, gyönyörű kanyonok, csodálatos helyek túrázáshoz, sziklamászáshoz, kajakozáshoz, miközben útba ejthetünk bájos falvakat, ahol a helyi kisvendéglőkben pihenhetünk. Példának jöjjön a Gorges du Verdon, ami tökéletes helyszín egy jó kis raftinghoz. 

4462968.jpgA könyvet a Corvina Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, amelyet itt is köszönünk!

Többet szeretnél megtudni a könyvről? Kattints a képre és rendeld meg kedvezményesen a kiadótól!

Kövess minket a Facebook-on is!

Lengyelország izgalmas látnivalói

Tökéletes célpont az év minden szakában: Róma, az Örök Város

Toszkána kihagyhatatlan látnivalói

Mesés látnivalók a horvát tengerparton

2025. június 16., hétfő

Az utolsó nyár

Mi történt 1944 nyarán Magyarországon a kisemberek mindennapjaiban? Hogyan hatott rájuk a közeledő front tudata? A háborús erőfeszítések során óhatatlanul bekövetkező igazságtalanságok milyen okosságokat, elkerülő módszereket és ügyeskedéseket kívántak a hétköznapokban? Mit kellett tenni ahhoz, hogy egyáltalán kenyér kerüljön az asztalra? 


KÖNYVAJÁNLÓ
AZ UTOLSÓ NYÁR

Szerző: Ablonczy Balázs
Kiadó: Jaffa Kiadó

Magyar szempontból a második világháború jelentős eseményei 1944-45-ben történtek. Ablonczy Balázs Az utolsó nyár című könyvében a hadiesemények mögé tekintve azt vizsgálja, mi történt abban a három nyári hónapban, amikor az országban hirtelen felgyorsultak a háborús események. Átlagpolgárok, átlagemberek hétköznapjait vetíti elénk: hogyan éltek a hétköznapokban, mit lehetett kapni a boltokban és mit nem, hogyan tudták ellátni a családjaikat, hogyan vészelték át a bombázásokat, a kiürítéseket. Ahogy József Attila fogalmazott a Kései siratóban: Utoljára Szabadszállásra mentem, / a hadak vége volt / s ez összekuszálódott Budapesten / kenyér nélkül, üresen állt a bolt. / A vonattetőn hasaltam keresztben, / hoztam krumplit; a zsákban köles volt már; / neked, én konok, csirkét is szereztem". Ilyen és ehhez hasonló volt a beszerzés, a városok népe elindult vidékre, aranyért, étkészletért, ruházatért élelmiszert cserélni. Gyalogolnak, élelmiszerjegyeket pecsételtetnek, ásnak, teszik, amit kell, vagy amit muszáj.

Villanyt szerelni szovjet aknatűzben, orvosért rohanni bombázások alatt, vonat tetején hasalva, vagy gyalogosan több tucatnyi kilométert letudva oda-vissza, kis élelmiszerrel hazatérni a családhoz: mindennaposak voltak akkoriban. Óvóhelyek etikája, kitelepített gyerekek, rendszeres sorban állások sajátos morálja, mindennapok tapasztalattörténeteire irányítja rá a figyelmet a szerző, miközben 1944 nyarára koncentrál. 

Ki kollaborált, ki szaboltált, ki próbálta menteni a menthetőt az államigazgatásban, különös tekintettel a deportálásokra? Hogyan ürült ki Magyarország a zsidóktól? Fontos megjegyezni, hogy ez a kötet nem holokausztkönyv, inkább azt firtatja, hogy az utánuk maradó vagyonnal mit tett a magyar közigazgatás, hogyan vélekedett az egészről a közvélemény. Vagy más: éppen a 96. Ünnepi Könyvhét után vagyunk egy nappal, amikor ez a cikk megjelenik - milyen volt az 1944-es hasonló esemény? Nem volt más, mint egy átlagos csütörtök, írta Polcz Alaine, amikor "utoljára ragyogtunk s voltunk boldogok". De főhelyen a jobb és szélsőjobb irodalma kínálta magát, az biztos, mint ahogy az is, hogy akármi nem kaphatott helyet a könyvnapokon. 

Hogyan működött a színházi világ? Milyen darabok voltak játszhatóak? Hóman Bálint (kultúrpolitikus) működése hogyan fedte le az ahogy lehet, úgy lehet megoldásait? Aki egyszerre simult a regnáló rendszerhez és háttérben mentette a lengyeleket, zsidókat, aki interveniált a deportálások brutalitása miatt Sztójay miniszterelnöknél és Serédi Jusztinián hercegprímásnál. Mit tettek a kormányban a technokraták? Hogyan viszonyult a vezérkari főnök a hadi eseményekhez? Szórtak-e le robbanó gyerekjátékokat magyar légtérben? 1944-ben sosem látott embertömegek keltek útra az országban, a népességben félelem munkálkodott a német megszállás, majd a feltételezett szovjet megszállás miatt, a várható SAS-behívók miatt, amiket a nép szája egyszerű Siess Adolfnak Segítenire alakított át az állítólagos Sürgős, Azonnal, Siess jelentésről. Aki csak tudott, pakolt, menekült. Emeletről magasföldszintre, belvárosból külvárosba, városból vidékre, SAS-behívó vagy deportálás elől valahová, bárhová, ahol viszonylagos biztonságban lehetett a vésztől.

Azon a nyáron a szállodák ugyanúgy fogadták a vendégeket, a sportolók ugyanúgy rúgták a bőrt, mintha nem is lenne fejük felett Damoklész kardja - vagy éppen azért? A balatoni nyaralásokat is átszínezte a háború és annak lehetséges végkifejlete: sokan azért utaztak - költöztek tóparti ingatlanjaikba, vagy kértek menedéket rokontól, ismerőstől, baráttól ott, hogy onnan egyszerűbb nyugat felé menekülni, Sopronban vagy még arrébb átvészelni a történéseket, ahonnan aztán vagy visszatérni - vagy nem.

Ablonczy Balázs érdekfeszítően ír hétköznapokról a magyar történelem viharaiban edzett 1944. év nyaráról, az utolsó nyárról, amikor már sokan tudták, hogy minden veszve, itt a magyarok szépek lehetnek, de okosak nem. Olvasmányos, laikusoknak is élvezhető előadásmódja lebilincseli a művet kézbe vevőt, kulisszatitkokról, háttéralkukról, mindennapi kisemberek rutinjáról értekezik, miközben észrevétlenül edukálja olvasóit a témában. A második világháború alulról, ha úgy tetszik.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

A ​második világháború a magyar társadalom jelentős részének tudatában ma is nagyrészt 1944-45-öt jelenti, a front átvonulását, a bombázásokat, az erőszakot, a deportálásokat, Budapest ostromát. Ennek megfelelően elsősorban a hadtörténetre és a politikatörténetre összpontosító feldolgozások készültek az időszakról. Az utolsó nyár című könyvében Ablonczy Balázs a hadi események mögé tekint: azt kutatja, mi történt Magyarországon abban a három nyári hónapban, amikor hirtelen felgyorsult a történelem kereke. Hogyan éltek az emberek a hétköznapokban, hogyan vészelték át a bombázásokat, a kiürítéseket, mi módon látták el magukat és családjukat.
Miközben a szövetségesek partra szállnak Normandiában és Provence-ban, kezükre jut Párizs és Róma, Varsó és Szlovákia felkel a németek ellen, Románia pedig átáll, addig Magyarország lakosai vidékre mennek, élelmiszerjegyeket pecsételtetnek, ásnak és főleg sokat gyalogolnak. Hogyan élik meg ezt a három hónapot egészen addig, amikor 1944. augusztus végén a szovjet csapatok elfoglalják az első magyarországi falut, a háromszéki Sósmezőt? A német megszállással hatalomra jutott Sztójay-kormány és a körülötte lévő politikusok, értelmiségiek hogyan képzelik el az ő országukat? Mit terveznek és mi valósul meg ebből? És vajon dobáltak-e a szövetséges repülők robbanó játékokat, engedelmeskedtek-e a lakók egy női légóparancsnoknak, és mihez kezdtek a székelyek egy tevével? 

Ablonczy Balázs 1974-ben született Budapesten. Történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója és a HUN REN BTK Történettudományi Intézetének kutatója, a Horthy-kori osztály vezetője. Szakterülete a huszadik század első felének magyar történelme. Családjával Budapesten él. 

Köszönöm a lehetőséget a Jaffa Kiadónak!
A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a lenti borítóképre kattintva.

Kövess minket Facebookon is!
A képek a kiadó oldalairól származnak.
Termékadatok
Cím: Az utolsó nyár
Szerző: Ablonczy Balázs
Kiadó: Jaffa Kiadó
Sorozat: Modern magyar történelem
Oldalak száma: 247
Megjelenés: 2024. április 29.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789634758785
Méret: 200 mm x 140 mm x 20 mm

2025. június 15., vasárnap

Vad véget ér

Könyvajánló - Chloe Gong: Vad véget ér (Titkos Sanghaj-sorozat 2.)

Sanghajt csak egy hajszál választja el a forradalomtól, bandaháborúk és szörnyek festik vörösre az utcákat.

Sanghaj, 1927. A város a forradalom szélén áll. Juliette Cai és Roma Montagov, a két rivális banda örökösei, újabb halálos fenyegetéssel néznek szembe, miközben a politikai feszültségek és a személyes árulások tovább bonyolítják kapcsolatukat.

Ha eddig nem találkoztál volna Chloe Gond Titkos Sanghaj sorozatával, akkor ajánlom figyelmedbe az első rész ajánlóját:

Az ilyen vad öröm

A történet kezdetén Juliette úgy tesz, mintha meggyilkolta volna Roma legjobb barátját, Marshallt, hogy megvédje Romát a Skarlát Banda haragjától. Roma pedig, aki még mindig gyászolja barátját, tele van ellentmondásos érzésekkel Juliette iránt. Mindeközben egy újabb szörnyűség fenyegeti Sanghajt: egy ismeretlen ellenség újabb szörnyeket szabadít a városra és zsarolással próbálja irányítani a bandákat.

A politikai háttér is egyre feszültebb: a nacionalisták és a kommunisták közötti konfliktus kirobbanása küszöbön áll, miközben a bandák közötti ellentét is fokozódik. Juliette és Roma végül kénytelenek félretenni személyes ellentéteiket, hogy együtt szálljanak szembe a várost fenyegető veszéllyel. Ezúttal kapunk több mellékszereplőt, mint Benedikt, Kathleen (aki visszaveszi eredeti nevét, Celia) vagy épp Marshall, akik fontos szerepet kapnak belső küzdelmeikkel és döntéseikkel is.

A regény csúcspontján Juliette felismeri, hogy a város egy olyan spirálba került, ahol csak újabb és újabb erőszakos helyzetek váltják egymást, ezért megrendezi saját halálát, hogy megszabaduljon a Skarlát Bandától, miközben Kathleen a kommunisták oldalára áll, miután azok megnyerik maguknak eszméikkel.

Persze túl szép a terv ahhoz, hogy igaz legyen... a menekülési tervük kudarcot vall: Juliette, Roma és Alisa is fogságba kerül, ahol újabb veszélyekkel kell szembenézniük, miközben a város a teljes káosz felé sodródik.

A történet nemcsak a főszereplők kapcsolatát boncolgatja, hanem a lojalitás, identitás és hatalom kérdéseit is, mindezt egy forrongó város hátterében. Izgalmas, időnként meghökkentő, több szálon futó történet, ami határozottan erősebbre sikerült, mint a nyitány. Az én ízlésemnek kicsit sok volt a szerelmi szenvedés, de engem ez a rész jobban megfogott. És...valóban vad véget ért. :)

10868095_5.jpgA kötetet a Next21 Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Szeretnél többet tudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel be is szerezheted!

Érdekelnek a könyvújdonságok?

Kövess bennünket Facebookon!

Az ​Aurórakirály uralma

Csontszüret, egy izgalmas fantasy-sorozat gyönyörű köntösben

Kövesd a Holdat

Egy halálos viadal a trónért egy fiatal felnőtteknek szóló fantasy-ban

2025. június 14., szombat

Isztambul a keleti és a nyugati világ határa, olvasztótégelye és ütköző zónája

Könyvajánló - Isztambul (Marco Polo)

Miért érdemes Isztambulba látogatni? Mert páratlan módon ötvözi Kelet és Nyugat kultúráját, lenyűgöző történelmi látnivalókat, gazdag gasztronómiát és vibráló városi életet kínál egyedülálló hangulatban.

istanbul-4785964_1280.jpg

Újabb Marco Polo kötet, újabb mesés látnivalókkal teli város! Ezúttal ez a klassz útikönyv Isztambul fűszerektől illatozó utcáiba kalauzol el minket, miközben megmutatja a legfontosabb látnivalókat, tippeket ad kirándulásra, evésre, ivásra, szórakozásra, vásárlásra, térképekkel segíti a tájékozódást és szuper élménytúrát is kínál azoknak, akik jobb szeretik, ha készen kapják az útitervet.

Hosszas böngészés után végül kiválasztottam öt látnivalót, amit szerintem, amit semmiképp sem érdemes kihagyni. Elsőként jöjjön a Hagia Szophia (Ayasofya), a "szent bölcsesség temploma", mely egykor bazilika volt, majd később kisebb átépítés után mecsetként funkcionált, ma pedig a turisták legnagyobb örömére egy múzeumként is működő szakrális épület, amely a bizánci és oszmán építészet mesterműve.

Következő látnivalóként kiemelném a Nagy Bazárt (Kapalıçarşı), mely a város szívében található és a világ egyik legrégebbi, legnagyobb fedett piaca, amely a 15. században épült. Több mint 60 utcáján barangolhatunk, ahol mintegy 4000 bolt várja a vásárlókat aranyékszerek, szőnyegek, bőráruk, fűszerek és kézműves termékek széles választékával. A bazárnak különleges hangulata van, ha nem is akarunk vásárolni, akkor muszáj ellátogatni ide a színes forgataga és történelmi építészete miatt is. Vásárlás esetén azt mondják alkudozni szinte kötelező, mert a helyi kereskedők élvezik a játékos alkut, gyakran még teával is kínálják a vevőket.

Harmadikként jöjjön a Kék mecset (Sultanahmet Camii), Isztambul egyik legismertebb nevezetessége, amelyet I. Ahmed szultán építtetett a 17. század elején. Nevét a belső terét díszítő több mint 20.000 kézzel festett kék izniki csempe után kapta, amelyek különleges fény- és színhatást adnak az impozáns kupolacsarnoknak. Hat minaretje miatt építése idején vitákat váltott ki, mivel addig csak a mekkai Nagy Mecset rendelkezett ennyi toronnyal, mára azonban a város egyik legikonikusabb szimbólumává vált.

topkapi-palace-2nd-gate.webp

Negyedikként jöjjön az Oszmán Birodalom egykori szultáni rezidenciája, a Topkapi Palota, mely a város egyik legjelentősebb történelmi látnivalója. Ez az épület volt évszázadokon át az oszmán szultánok hivatalos rezidenciája és a birodalom kormányzati központja. Ez a hatalmas palotakomplexum lenyűgöző udvarokból, díszes termekből és pazar kilátást nyújtó teraszokból áll, ma múzeum működik. Itt található a híres Hárem, valamint a szultánok kincstára, ahol értékes ékszereket, relikviákat és fegyvereket csodálhatunk meg. Ez a palota nemcsak építészetileg különleges, hanem bepillantást enged az Oszmán Birodalom fényűző, zárt világába is.

2ca0c3e72efb76081a518fbbdb13e732-this_is_a_photograph_of_bosphorus_cruises.jpg

Az ötödik tétel nem is igazán egy látnivaló, hanem egy felejthetetlen program. Azokban a nagyvárosokban, amelyeket folyó szel ketté muszáj (igen, muszáj!) elmenni egy hajókirándulásra. Teljesen más képet fest a város az őt keresztülszelő folyóról. Ha a legjobb módot keressük, hogy megcsodáljuk a város két kontinensre nyúló panorámáját, palotákkal, erődökkel és mesés városképpel, akkor kötelező program egy hajókirándulás a Bosphoruson.

4456690.jpgA könyvet a Corvina Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, amelyet itt is köszönünk!

Többet szeretnél megtudni a könyvről? Kattints a képre és rendeld meg kedvezményesen a kiadótól!

Kövess minket a Facebook-on is!

Lengyelország izgalmas látnivalói

Tökéletes célpont az év minden szakában: Róma, az Örök Város

Toszkána kihagyhatatlan látnivalói

Mesés látnivalók a horvát tengerparton

2025. június 13., péntek

Brutális őszinteség

Tudod, ki hazudik? Mindenki! Ebből a fejezetcímből vajon hogyan következik a könyv címe, a Brutális őszinteség? Íme a kötet, vedd kézbe Moldován András munkáját, és tudd meg, hogyan lett a lakótelepi csóró srácból önmagának legjobb változata. Szabd mondanivalóját önmagadra és profitálj belőle! 


KÖNYVAJÁNLÓ
BRUTÁLIS ŐSZINTESÉG

Szerző: Moldován András
Kiadó: 21. Század Kiadó

Mi lenne, ha kiköpnénk a valóságot? Ha nem arra tanítana iskola, ha nem azt várnák el a szüleink, hogy viselkedjünk, ha nem kéne "píszí" módon kommunikálnunk? Miért érezzük bántónak a kíméletlen őszinteséget? Mert kíméletlen? Mert baromi nehéz vele szembe nézni? 

Moldován András a Brutális őszinteség című könyvében azt fejtegeti: ami brutális, az még nem bántó, senki senkit sem akar megbántani azzal, hogy az objektív valóságot ecseteli - akkor sem, ha mások bántónak bélyegzik mondanivalóját vagy helyzetértékelését. Olyan világban élünk - folytatja -, ahol őszintétlenségre nevel a társadalom. Légy tisztelettudó! - intenek, ezzel már el is indul az elhallgatás és a mismásolás kultúrája. A legrosszabb igazság is jobb, mint a legjobb hazugság, adta alcímül könyvének a szerző, és folytatja a mű elején azzal, hogy "Én azzal tévesztek meg mindenkit, hogy igazat mondok." 

Mennyire válnak be a fentiek? Nos, ha sikeres embert kell keresni az országban, Moldován András biztosan az. Izgalmas karakter, hírnevét a Cápák között című tévéműsor alapozta meg, ő volt a szókimondó befektetők egyike - de enélkül is sikeres vállalkozó, amihez mostanában nyúl, arannyá válik a kezében. Nyilván nem attól lett sikeres befektető, hogy ül a szobájában és malmozik. Az őszinteség az egyetlen nyerő stratégia, de az elpíszísedett világban szokatlan és ... brutális. A műben arra vállalkozik, hogy beszél erről a stratégiáról, amellyel elérte gyermekkori céljait: legyen jobb, legyen sikeres, legyen az a srác a lakótelepről, aki viszi valamire, aki képes a lehető legjobb önmagává válni. Sokszor elbukott, sokszor kezdte újra, miközben azt szűrte le tanulságként, hogy az emberi boldoguláshoz keretek szükségesek, a sikerhez rendszerben kell dolgozni, az ösztönzés és az együttműködés a legfontosabb hajtóerő, motivációk helyett tervek és célok visznek előre, ééééééééssssss egészen addig igazat kell mondani, amíg azzal nem ártunk magunknak.

Ebben az évben két haldokló útját is asszisztáltam, asszisztálom, az egyik már elhunyt februárban, a másik utolsó idejét éli, ami elhúzódhat még napokra, de akár hetekre, hónapokra is. Amikor áttanulmányoztam a leleteiket, megkérdeztem őket: az igazat akarod hallani vagy hazudozzak itt össze-vissza? Az igazat kérték tőlem. És elmondtam. Baromság, hogy ezt titkolni kell az ember elől, hogy legfeljebb heteid vagy hónapjaid vannak hátra. Persze, rettenet feldolgozni, de pl. a férjemmel az otthonápolás során rengeteget tréfálkoztunk ezidő alatt is, ha csókra került a sor, mondtam, na, haldoklóval még sosem... mire tájékoztatott, ő is először haldoklik, úgyhogy neki is új a dolog. Olyan jó lenne, ha megtanulna mindenki felnőtt lenni, és nemcsak az évei számában annak látszani. Mert a valóság az valóság. Lehetünk kíméletesek, tapintatosak, de ez ne jelentse azt, hogy elhallgatunk, szépítünk, hazudunk. Úgyis visszaüt.

A kötet laikusok számára is érthető módon közelíti meg a témát, az élet számos területére kivetítve a probléma gyökereit. Modern korunkban minden annyira képlékeny, sehol nincsenek állandó zsinórmértékek, a valóságérzékelések rettenetesen széttartók, már szinte nem is értelmezhető a hazugság fogalma. Mit lehet tenni mégis? Hazudni muszáj? Igen, muszáj, tartja a szerző: egy felelős vezető nem teheti meg, hogy az őszinteségére rámenjen a cége, nem okozhat kárt ezzel. Mert bizony az őszinteség nem az, hogy mindig mindenkinek megmondunk mindent. Az őszinteségben mindig ott a helye a reális ön- és helyzetértékelésnek. Bingó! Ez a mű csak felnőttembereknek való, mondom én. Izgalmas, nagyszerű kötet, amit sok-sok embernek kézikönyv gyanánt nyomnám a kezébe.

A kötet tanulságain számos szakterület még több szakembere tudna leülni vitázni, ebben egészen biztos vagyok. Sajátos igazságai egyéni etikát követnek, de hogy megy a hajó és célt lehet vele érni, az hétszentség. Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Brutális őszinteség - Moldován András

A legrosszabb igazság is jobb, mint a legjobb hazugság

Hogyan változna meg az életünk, ha minden nap őszintének kellene lennünk? Mi történne a kapcsolatainkkal, házasságunkkal, munkánkkal?


Moldován András, a Cápák között című tévéműsorból ismertté vált szókimondó befektető, startupper és sertésmogul az egyenességet életmódjául választotta. Azt mondja, azzal téveszt meg mindenkit, hogy igazat mond. De szerinte a legtöbb, amit egy emberért megtehetünk, hogy őszinték vagyunk vele. Olykor brutálisan. Meg kell-e mondani egy nőnek, ha nem áll jól rajta a ruha? Tudnia kell-e egy vállalat tulajdonosának, hogy aki a cég fejlődésének útjában áll, az éppen ő maga? El kell-e mondanunk otthon, ha hűtlenek voltunk?
Mikor bántó az őszinteség, és hogyan kezeljük az ebből adódó konfliktusokat?

A könyv részletesen bemutatja Moldován András üzleti filozófiáját, tippeket ad, hogyan alkudjunk, hogyan teljesítsünk jobban a munkahelyen cégvezetőként vagy beosztottként, a családban szülőként vagy házastársként. Kiderül az is, hogy egy húszmillió forintos hibából is lehet jól kijönni, és hogy hogyan lehet megnyerni a gyávanyúl-játékot.

 

Brutális őszinteség. Ez ennek a könyvnek a címe.

De ami brutális, az még nem bántalmazó. Én sosem akarok senkit sem megbántani. Ettől még sokszor érezhetik bántónak az őszinteségemet vagy bárki őszinteségét. Mert egy olyan világban élünk, ahol gyerekkorunk óta az őszintétlenségre nevelnek. Egész kisgyerekként, hat-, sőt talán már három éves korunkban elkezdik belénk verni a „tisztelettudó” viselkedést. Ami nem más, mint az őszintétlen viselkedés. Az elhallgatás, az elmismásolás kultúrája.

Így aztán persze, hogy az őszinteség brutálisnak tűnhet.

Ezt hallom vissza a tévéműsorok után, ez a téma sokszor a közösségi médiában. Hogy én tényleg ilyen vagyok-e, vagy ez egy felvett póz. És ha tényleg ilyen vagyok, hogyan tud elviselni a környezetem, milyenek lehetnek a hétköznapjaim. Egyáltalán, hogyan lehet így élni az életet.

Hát csak így, kérem tisztelettel, csak így. Őszintén. Nem tapintatlanul, nem bántó szándékkal, de őszintén.

Köszönöm a lehetőséget a 21. Század Kiadónak!
A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a lenti borítóképre kattintva.

Kövess minket Facebookon is!
A képek a kiadó oldalairól származnak.