Könyvajánló - Sir Gawain és a Zöld Lovag
Artúr király éppen karácsonyi lakomát tart cameloti udvarában, amikor váratlanul egy hatalmas termetű, tetőtől-talpig zöld színű lovag toppan be az ünnepség közepére. A különös bajnok hatalmas bárddal a kezében érkezik, és hátborzongató játékra hívja ki a jelenlevőket. Felajánlja, hogy annak adja pompás fejszéjét, aki lesújt vele csupasz nyakára. Egyetlen kikötése, hogy aki ezt megteszi, annak egy év múlva meg kell jelennie az ő otthonában, a zöld kápolnában, ahol visszaadja neki ezt a csapást. A kihívásra a lovagi erények mintaképe, Artúr unokaöccse, Sir Gawain vállalkozik. Kiderül azonban, hogy a különös vendég természetfeletti erővel rendelkezik, és Gawainnek szinte a biztos halálba kell indulnia, hogy az évfordulókor felkutassa őt. Ha ez nem lenne elég, a zöld kápolnába vezető úton Gawaint újabb kihívás várja egy gyönyörű, őt elcsábítani szándékozó várúrnő személyében. Mindezen kalandok, vérre menő fogadások, becsületbeli és szexuális játszmák eredményeként a főhősnek újra kell értékelnie az ideálokhoz, becsülethez, hírnévhez, sőt, magához az élethez való viszonyát.
A középkori irodalom sokaknak nem jelent mást, mint távoli, nehezen érthető szövegek, lovagok, királyok és hosszú leírások egy olyan világból, amelynek már semmi köze hozzánk. Pedig akadnak olyan több mint hatszáz éves történetek, amelyek meglepően modern kérdéseket tesznek fel. A Sir Gawain és a Zöld Lovag pontosan ilyen.
A történet első jelenete már önmagában emlékezetes. Artúr király karácsonyi lakomájára egyszer csak belovagol egy hatalmas, tetőtől talpig zöld férfi, aki különös játékot ajánl. Bárki lesújthat a fejszéjével a nyakára, de egy év múlva ugyanazt a csapást neki is el kell fogadnia a Zöld Kápolnában.
Sir Gawain vállalja a kihívást.
Már ez az alaphelyzet is olyan, mintha egy népmese, egy fantasy és egy pszichológiai regény találkozna egymással. A valódi történet azonban nem a lefejezésről vagy a természetfeletti lovagról szól, hanem arról, mi történik azzal az emberrel, aki tudja, hogy egy év múlva talán a saját halálába kell belovagolnia.
Gawain útja közben számtalan próbával találkozik. Nemcsak karddal kell helytállnia, hanem olyan helyzetekben is, ahol a becsület, a hűség, a vágy és az önvédelem kerül egymással szembe. Éppen ettől érződik meglepően kortársnak ez a több száz éves mű. Nem azt kérdezi, hogy léteznek-e tökéletes emberek, hanem azt, mit érnek az elveink akkor, amikor valóban kockára kell tenni értük valamit.
Mindig szerettem az Arthur-mondakört. Van benne valami különös elegye a történelemnek, a mítosznak és a fantáziának. Camelot, a Kerekasztal lovagjai, Merlin, Excalibur – ezek a történetek évszázadok óta újra és újra megszületnek, mégis mindig képesek valami újat mondani. A Sir Gawain és a Zöld Lovag ennek a világnak az egyik legfontosabb darabja, és nem véletlenül maradt fenn ekkora tisztelet övezte műként.
Maga a kézirat története is figyelemre méltó. A mű egyetlen ismert példányban maradt ránk, és egy könyvtártüzet is túlélt. Könnyen lehet, hogy hajszálon múlt, hogy ma egyáltalán olvashatjuk. Mindig lenyűgöz az a gondolat, hogy egy-egy ilyen szöveg milyen hosszú utat jár be, mire több száz évvel később valaki a kezébe veheti egy magyar kiadásban. És belegondolni abba, hogy mennyi értékes tudományos és irodalmi, történelmi mű veszett kárba akár szándékos, akár véletlen tűzvészek által... ha visszamehetnék, megpróbálnám megmenteni az ókori, kora középkori iratokat a pusztulástól.
Irodalomtörténeti szempontból is különleges alkotás. Ismeretlen szerzője a 14. században az ősi angolszász alliteráló verselést ötvözte a normann hatásra elterjedt rímes formával, így egy egészen sajátos ritmusú mű született. Ez persze fordításban sem könnyű feladat, ezért külön öröm, hogy Vaskó Péter nemcsak a történetet ültette át magyarra, hanem a költői formából is igyekezett minél többet megőrizni.
A történetben ráadásul sokkal több a bizonytalanság, mint elsőre gondolnánk. Vajon mi számít valódi bátorságnak? Az, ha valaki nem fél a haláltól, vagy az, ha fél, mégis elindul? Hol húzódik a határ az önvédelem és a becstelenség között? Létezhet-e hibátlan lovag, vagy éppen az tesz emberré bennünket, hogy időnként elbukunk?
Talán ezért is maradt ennyire időtálló ez a mű. A páncélok, a várak és a lovagi tornák ma már egy letűnt korszak kellékei, de azok a kérdések, amelyeket a történet feltesz, egyáltalán nem öregedtek meg.
A Sir Gawain és a Zöld Lovag nem csupán a középkori angol irodalom egyik legfontosabb alkotása, hanem olyan történet, amely hatszáz év távlatából is képes megszólítani az olvasót. Ha valaki szeretne közelebb kerülni az Arthur-mondakörhöz, vagy egyszerűen kíváncsi arra, hogyan született meg a modern fantasy egyik legfontosabb előzménye, ennél jobb kiindulópontot nehéz találni.
Vaskó Péter költő, műfordító, filmkritikus 1970-ben született, az ELTE magyar nyelv és irodalom, valamint film szakára járt, majd az egyetem Középkortudományi Doktori Programjában folytatta tanulmányait. Chrétien de Troyes Lancelot, a Kordé Lovagja című művét 1999-ben, míg Chrétien másik, Perceval avagy a Grál meséje című lovagregényét 2023-ban fordította magyarra. Önálló verseskötete Árnyéklovasság címmel jelent meg.
A Sir Gawain és a Zöld Lovag c. kötet a Prae Kiadó jóvoltából jelent meg, a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.
