Kultúrpara

2025. november 2., vasárnap

A bosszú angyala

Könyvajánló - Douglas Preston, Lincoln Child: A bosszú angyala

Douglas Preston és Lincoln Child Pendergast-sorozata az a fajta krimi, amit egyszerűen nem lehet abbahagyni. A főhős, Aloysius Pendergast az FBI legfurcsább és legzseniálisabb ügynöke – olyan, mintha Sherlock Holmes és egy déli úriember keveréke lenne, fekete öltönyben, titokzatos mosollyal.

Minden könyv egy-egy gyilkossággal indul, de hamar kiderül, hogy itt soha semmi nem az, aminek látszik: tudományos kísérletek, elfeledett legendák és sötét titkok húzódnak a háttérben. A sztorik tele vannak feszültséggel, finom humorral és olyan fordulatokkal, amiket még a tapasztalt krimiolvasók sem látnak jönni. Több mint húsz kötet után Pendergast neve igazi fogalom lett. Ha egyszer belépsz az ő világába, nehéz lesz onnan kiszabadulni.

A bosszú angyala című új epizódban visszatér az FBI legkülöncebb ügynöke, Pendergast és ezúttal tényleg minden eddiginél messzebbre merészkedünk – szó szerint az időben is. Ez a huszonkettedik rész a sorozatban, és bár hozza a megszokott, elegáns borzongást, most egy extra csavar is van benne: az időutazás. Igen, Pendergast világa most már nemcsak a realitás határait feszegeti, hanem egyenesen át is lépi azokat.

A történet Constance Greene-nel indul, aki kétségbeesett kísérletet tesz arra, hogy megmentse testvérét, de az alku, amit köt, szó szerint visszarepíti a múltba. Az 1880-as évek New Yorkjában találja magát, egy mocskos, veszélyes, de lenyűgözően megrajzolt világban, ahol a Pendergast-család sötét öröksége épp csak formálódik. Eközben Diogenes, Pendergast zsenialitásban (és őrületben) is méltó testvére, egy rejtélyes időportál révén szintén kapcsolatba kerül a múlttal. A két idősík lassan összeér és a tét nem kisebb, mint a történelem – meg persze néhány lélek épsége.

Az időutazásos szál remekül illeszkedik a sorozat szellemiségéhez, mivel sosem volt ez egy földhözragadt krimi. Preston és Child mindig is imádtak játszani a tudomány, a természetfeletti és a filozófia határmezsgyéjén, és itt is ezt teszik. A viktoriánus kor New Yorkja szinte él és lélegzik, a szerzőpáros pedig mesterien váltogatja a korszakokat. Egyik pillanatban a gázlámpák fényében úszó utcákon járunk, a másikban modern laboratóriumokban, ahol a fizika törvényei már nem tűnnek annyira stabilnak.

A regény tele van akcióval és elgondolkodtató pillanatokkal. Miközben Pendergast és Constance az idő sodrásában próbálják kijavítani a múlt hibáit, az olvasó is szembesül azzal a kérdéssel: megváltoztatható-e egyáltalán a sors vagy minden próbálkozás csak mélyebbre visz a káoszba? Ez a rész kevésbé klasszikus nyomozás, sokkal inkább egy sötét, filozofikus kaland, ami a karakterek lelki mélységeit is feltárja.

Összességében A bosszú angyala szerintem a Pendergast-sorozat egyik legmerészebb és legvizuálisabb darabja. Krimi, sci-fi és történelmi regény keveréke – kicsit gótikus, kicsit steampunk és nagyon Preston-Child. Lehet, hogy a régi rajongók egy része meglepődik az időutazásos irányon, de aki nyitott az újításra, annak ez a rész igazi jutalom lesz: egyszerre hátborzongató, elegáns és elképesztően szórakoztató.

4783952.jpgA köteteket a General Press Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

A kiadó honlapján kedvezményes áron megrendelhetőek a borítóképekre kattintva!

Érdekelnek a könyvújdonságok?

Kövess bennünket Facebookon!

A rettegés volt a kezdet

Hajónapló

Gyilkos borvidék

Az életfonál

2025. november 1., szombat

Te mit nem eszel?

Tudatos étkezés, önismeret és a pszichológia közös halmazba foglalható területeiről értekezik Czecz Fruzsina a Te mit nem eszel? című könyvében. A szerző arra helyezi a fókuszt, hogyan válhat az étkezés korlátozás helyett az önismeret forrásává, kitér arra, hogy mi rejtőzhet a mentes életmód mögött, és azt hogyan lehet feldolgozni mind az étrend követőjének, mind a környezetének. A másképpen étkezők számára az alkotás egyszerre önreflexió, tudományos háttér és gyakorlati szempontokat figyelembe vevő kézikönyv. 

Szeptember elején a HVG Könyveknél a hét könyve volt a Te mit nem eszel? című kiadvány

KÖNYVAJÁNLÓ
TE MIT NEM ESZEL?

Szerző: Czecz Fruzsina
Kiadó: HVG Könyvek
Kötés: puhatábla, 232 oldal

Czecz Fruzsina Te mit nem eszel? munkája A mentes étkezés lélektana alcímet viseli, ami ki is jelöli a kötet fókuszát: ez nem receptkönyv, a mű főcsapása a táplálkozás-lélektani vonulat, hogy milyen lelki, pszichológiai folyamatok állnak az étkezési szokások mögött. A könyv műfaja a gasztropszichológia világába vezeti be az olvasót, a terület eszközeit önismereti célokra is alkalmazza, másfelől kitér arra,  hogyan lehet az étkezést és a konyhát a személyiség, identitás, közösségi lét szempontjából is értelmezni. 

Ki, miért, mit nem eszik, és ez milyen hatással van a személyiségére, a környezetére és a lelkiállapotára, miért és hogyan érinti ez pszichológiai szinten az ilyen étkezés alanyát, és a környezete milyen attitűddel érzékeli maga körül a mentesen étkezőt, ezek a legfontosabb témák a műben. Az étkezés nem csak testi szükséglet, hanem lelki, társas kérdés is - szögezi le a szerző: annyi minden rejlik mögötte, az egészségügyi kényszertől az identitáskeresésig vagy megfelelési vágyig bármi. Empatikus módon fordul azok felé, akik bármilyen szempontból máshogy étkezőknek számítanak, körbejárja azokat a lehetőségeket, amelyek a megértéshez és elfogadáshoz vezetnek. Mindenképpen erősíteni kívánja azt a vonulatot, hogy az evés öröme ilyenkor sem kell, hogy eltűnjön, az étkezési módokat ne lemondásként, ne korlátként élje meg az, aki mások javaslatára (leggyakrabban egészségügyi személyzet) vagy önmaga elhatározásából kezdi el, és folytatja hosszú távon életmódként. 

Idézet a könyvből

Empátiára, rugalmasságra és odafigyelésre a helyzet minden résztvevőjétől szükség van. A valódi elfogadás pedig ott kezdődik, amikor már az érintett is teljes mellszélességgel ki tud állni az életmódja és a szükségletei mellett, a környezet pedig nem különcködésként vagy kivételként tekint erre, hanem ugyanolyan tulajdonságként, minthogy valakinek barna a szeme, százhetven centiméter magas, és szeret fotózni. Az étkezésben megjelenő ízlés és értékrend mindenkinél egyéni. Nem léteznek jó és rossz megoldások, csak SAJÁT megoldások. 

157. oldal

Ahogy a HVG Könyvek Facebook posztjában fogalmaz, miszerint „Ez a könyv túlmutat a recepteken és tiltólistákon", abszolút így van. A szerző a mentes étkezés mögötti lelkifolyamatokat elemzi, kitérve olyan témákra, mint a mi az, hogy "mindenmentes" (leggyakrabban a cukor-glutén-tej triót jelenti, de ezentúl még számos elemet is tartalmazhat a jelentés, úgymint szója, mogyoró vagy hisztamin mentességet is, stb.), mik a mentes étkezés történelmi tényei, mi az a fontolgatva haladás az életmódváltás során, szorongásos zavarok és hangulatzavarok áttérés közben, selejtes vagyok-e kérdéskör felmerülése, és ami ehhez tartozik, azoknak a górcső alá vonása, átkeretezési gyakorlatok citálása a könnyebb haladáshoz - a teljesség igénye nélkül ezekről tájékozódhat saját személyével kapcsolatban az érdeklődő. 

A kötet másik jelentős területe a "Mások" címet kapott negyedik fejezet, ami azzal foglalkozik, hogy a mentesen étkező környezete hogyan fogadja az alany különbözőségét az általánosan ismerttől. Természetes, hogy kérdésözönökkel bombázza az illetőt, viszonyulhat empatikusan, elfogadón, kíváncsian, együttérzőn, de ezentúl előfordulhatnak negatív ítéletek is, megvetés, hibáztatás, élcelődés, és folyamatos kínálgatás is, hogy ettől a kicsitől csak nem leszel rosszul, vegyél már belőle! Czech Fruzsina megtanítja, hogyan érdemes ezeket az aspektusokat kezelni, úgy átlibbeni rajtuk, hogy közben nem robban fel, nem érez disszonánsan és megőrzi a higgadtságát a tukmálókkal, életmódját lenéző hangsúlyokkal operálókkal szemben.

Szerintem olvassátok! 

Fülszöveg

Mentes étkezés. De mitől mentes? Hústól, gluténtól, laktóztól, cukortól? A sor hosszan folytatható… Ma már szinte minden társaságban ismerünk valakit, aki speciális étrendet követ. Bármi áll is a mentes étkezés mögött – egészségi ok vagy elhatározás –, sokszor érzi magát kívülállónak, különcnek vagy tehernek az, aki máshogyan étkezik, mint a többség.
A tanácsadó szakpszichológus szerző első kötete, a Terítéken a lélek sikere után most az ételallergiával, ételintoleranciával élők lelki folyamataira fókuszál. Kapaszkodókat ad ahhoz, hogy a mentes étkezés csak néhány alapanyagtól legyen mentes, ne az örömtől és a sikertől.


Czecz Fruzsina tanácsadó szakpszichológus és újságíró, aki a gasztropszichológia – az étkezés és a lélek kapcsolatának – hazai ismert képviselője. Pályáját gyermekpszichológusként kezdte, majd érdeklődése fokozatosan az étkezési szokások mögött húzódó lelki folyamatok felé fordult. Oktatói tevékenységet is folytat, és rendszeresen publikál a tudatos étkezés, az önismeret és a pszichológia határterületeiről. Korábbi kötete, Terítéken a lélek (2022) és új műve, Te mit nem eszel? (2025) egyaránt azt vizsgálja, hogyan tükrözi vissza személyiségünket az, ahogyan eszünk.

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a lenti képre kattintva
a HVG Könyvek oldalán.
Kövess minket Facebookon is!
A képek a kiadó oldalairól származnak.

Miért halunk meg?

Az öregedés és az örök élet nyomán - ezt az alcímet viseli a Miért halunk meg című kötet, amely annak nyomába ered, hogy tényleg - miért is halunk meg és mit tehetünk, hogy ezt az időpontot minél távolabbi időpontra toljuk ki. 


KÖNYVAJÁNLÓ
MIÉRT HALUNK MEG

Szerző: Venki Ramakrishnan
Fordító: Németh Anikó Annamária
Kiadó: Corvina Kiadó
Kötés: puhatáblás, 352 oldal

A kérdésre, miért halunk meg, számomra a maga természetességében adódik a válasz: azért, mert ez az élet rendje, születtünk, élünk, meghalunk. Pont. Sok vesézgetni-valót nem találok rajta. Nem így az indiai származású, Nobel-díjas szerző, Venki Ramakrishnan, aki az öregedés kémiai folyamataiba ásta be magát, olyan kérdéseket boncolgatva, hogy miért is halunk meg, mik az öregedést kiváltó folyamatok, és lehetséges-e sokkal jobban kitolni az ember életkorát a mai átlagos hosszúságtól is többre? Miközben a kötet egy kirándulás a modern molekuláris biológia területére, ahol érthetővé válik, miért öregszünk és halunk meg, tárgyilagosan megvizsgálja az élettartam hosszabbítását célzó kutatásokat. Tabukat dönt le (valóban idős korban végezzük el legjobban a munkáinkat?), alapvető etikai problémákat fejteget (valóban muszáj megtenni valamit csak azért, mert megtehetjük?).

Napjainkban egy ember átlagosan ötször annyit él, mint amennyit élhetne egy kutatási táblázat szerint, szögezi le a szerző, egyszerűen szembesítve az olvasót a valósággal. Az öregedés azonban nem azonos az életkorral egyre valószínűbbé váló halandósággal. Az író érthetően és világosan levezeti a fenti jó hírt jelentő törvényszerűséget, de az az igazság, hogy amíg olvasom, értem, aztán ahogy visszaidézném, mit miért írt és mi annak az valóságmagva, belezavarodok a megkísérelt visszaidézésben, így hát úgy teszek, mint anno gyűlölt matematika óráimon: mindent és bármit készséggel elhiszek, csak haladjunk.

Meddig élhet az ember? Ez az időtartam állandónak tekinthető-e vagy megváltoztatható? Ezen azt érti a szerző, hogy a nem is olyan távoli múltban az emberek várható életkora 30 év volt. Kimondani is szörnyű mai ismereteink fényében ezt a számot. Venki Ramakrishnan sorra veszi, hogy milyen felfedezések jelentették ennek az időtartamnak a kitolását: például a műtrágya kifejlesztése, amivel sokkal nagyobb terméshozamokat lehetett elérni, ezzel több jószágot etetni, a növényi és állati alapanyagforrásokkal pedig sokkal több embert lehetett élelmezni. Milyen furcsa, hogy egy ilyen lépés exponenciálisan megnövelte az emberek számát, akik innetől jóllakhattak? A jóllakott ember elégedettebb, hatékonyabban dolgozik és tovább él - már ha nem viszi túlzásba az evést, mert akkor jönnek a civilizációs betegségek.

Sok élvezetes témát érint a Miért halunk meg című kötet az élettel és halállal kapcsolatban. Értekezik az élj gyorsan, halj meg fiatalon problémaköréről, szót ejt a fővezérlő megsemmisítéséről, a végek problémájáról, a biológiai óra visszaállításáról, a hulladék újrahasznosításáról, a kevesebb több metodikájáról, a bennünk élő potyautasokról, és hogy jó lenne-e örökké élni. Szóval, miért is halunk meg? Mert nem élünk tovább, de ezt olyan lenyűgöző szerteágazottsággal bontja ki, hogy a lábamat rázva lapozgattam, miközben felgyűrődött homlokkal igyekeztem követni ezt a kémiai Nobel-díjast, hogy mikor, mit, miért úgy írt le, fogalmazott meg, ahogy. Az általa tárgyalt összefüggések birtokában borzadva nézek a vasárnapi szokásos pezsgőmre, amit az ebédhez szoktam szertartásosan elfogyasztani, és odajutottam, hogy na jó, ma még azért csak megiszom a kacsasültemhez, amit viszont kifejezetten gyümölcskörettel készítek el, a szokásos petrezselymes krumpli-lilakáposzta kombó helyett...

Szerintem olvassátok! 

Fülszöveg

A tudat, hogy egyszer mindannyian – a szeretteinket is beleértve – megöregszünk és meghalunk, olyannyira ijesztő, hogy életünk jelentős részét a halhatatlanság ábrándjának hiábavaló kergetésével töltjük. Ugyanakkor az öregedés kutatásának tudománya napjainkra a biológia egyik legfontosabb területévé fejlődött.

Vajon miért öregszünk meg, és mi az oka, hogy egyes fajok tovább élnek, mint mások? Lehetséges, hogy az ember átlagos élettartama a jövőben akár 120 évre is növelhető? Mit jelent majd az emberiség számára, ha az egyedei a mostaninál jóval tovább élnek? Vajon milyen társadalmi és etikai következményekkel járna, ha örökké élhetnénk?

A Nobel-díjas tudós izgalmas, szórakoztató könyve nem mellesleg megtanít a legfontosabbra: mit tegyünk, hogy hosszú, teljes, egészséges életet élhessünk.

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a lenti képre kattintva
a Corvina Kiadó (Líra Kiadói Csoport) oldalán.
Kövess minket Facebookon is!
A képek a kiadó oldalairól származnak.