Miért hasznos dolog a puzzle és miért válhatunk a rabjaivá?

Egy izgalmas játék, szórakoztató kaland, gyönyörű képek, amelyek ráadásul számos pozitív hatással bírnak, mint például a logikai képesség vagy a türelem fejlesztése. Kitaláltátok miről beszélek?

Miért jó kirakózni? Ismerős a kérdés? Nekem nagyon is. Rendszeresen kapom meg, ugyanis nálam a puzzle szuper esti kikapcsolódás. Idén is már több tucatot sikerült kiraknom és ez a szám hétről hétre nő. Rengetegen élnek ezzel a hobbival, mert nemtől, kortól függetlenül, egyedül vagy társaságban, de a lényeg, hogy bárki megtalálhatja benne a tökéletes szórakozást, ráadásul még hasznos is.

Vissza is térek majd rá, hogy miért is hasznos, de először ismerkedjünk kicsit a kirakózás történetével. A puzzle történelme egészen 1763-ig nyúlik vissza, amikor egy brit feltaláló, térképkészítő, John Spilsbury egy fa lapra ragasztotta Nagy-Britannia térképét és lombfűrésszel felvágta a grófságok határai mentén. Célja a határok ábrázolása volt, de aztán rájöttek, hogy az ilyesmi másra is jó. És amikor ezt először hallottam, akkor nyert értelmet a játék angol neve, a jigsaw, amely lombfűrészt jelent magyarul. Azt mondják, hogy ez volt a világ első kirakója.

Utána persze rengeteget fejlődött, változott a műfaj. Eleinte fából készültek az elemek, amelyekre papírból ragasztottak fel képet, majd a 19. század második felében elérkezett a tömeggyártás kora és megszülettek a ma ismeretes darabok és jött a kartonra készült puzzle, amely máig fennmaradt. Persze változó az anyag minősége, vastagsága, felülete, ráadásul már 2D, 3D, színes, mintás, fekete-fehér, sőt bátrabbaknak teljesen egyszínű és még átlátszó kirakókat is kínálnak a különféle gyártók. Mindezt pedig sokféle méretben és különféle alakokban. A választék szinte végtelen és szerencsére már hazánkban is léteznek erre szakosodott üzletek, webáruházak, így a legkülönlegesebb darabok is könnyebben beszerezhetőek.

Mint például a világon jelenleg kapható legtöbb darabszámú kirakó, amely egy 60.000 darabos világtérkép. Bár nekem kicsit csalódás, hogy valójában a dobozban 60 csomagban találjuk ezer darabos szekciókra osztva. Ha már kihívás, akkor az inkább az, hogy hetekig kell válogatni, rendszerezni színek, formák alapján, mint 1000 darabos kirakókat kirakni.

De mire is jó azon kívül, hogy szórakoztat? Fejleszti a logikai gondolkodást, a koncetrációt, növeli a türelmet, a stratégiai érzéket, a problémamegoldóképességet, a monotonitástűrést, ráadásul közösségfejlesztő hatása is van. Ezt mutatják a különféle világversenyek, ráadásul Magyarországon is több közösség alakult a műfaj rajongóiból hála a közösségi oldalaknak. Ők szerveznek versenyeket, találkozókat. Ez is bizonyítja, hogy egyedül is végezhető, de társaságban is kiváló elfoglaltság.

Nem szeretnék márkákat kiemelni, mert mindenki másra esküszik. Van, aki a vastagabb, masszívabb, jobban illeszkedő darabokat szereti, de olyanok is akadnak, akik a selymes tapítású vagy éppen a fából készült kirakókat részesítik előnyben. Akadnak nagy nevek, amik garantáltan nem okoznak csalódást, de ma már az olcsóbb, könnyebben megfizethető darabok között is találni jó minőséget. Érdemes a közösségia médiás csoportokban olvasgatni a tapasztalatokat, ahol látni fogjuk, hogy örömmel adnak egymásnak tippeket a műfaj kedvelői és cserélgetni is szeretik, de sokan a falukat is bekeretezett kirakókkal ékesítik.

És most következzen néhány példa az általam kirakottak közül. Mindenfélét szeretek rakni. Legyen az színes, mintás, extrém nehéz vagy épp olyan, ami a megszokott formától eltérő alakokból tevődik össze, de már olyat is sikerült raknom, ami nem papírból, hanem fából készült.

Kövess minket Facebookon!

A bosszúnál is édesebb

Női sorsok a XVIII. századi Angliában, kiszolgáltatottság, intrikák, bátor lányok és asszonyok, szerelem és kalandok, izgalmas cselekmény - ezek jellemzik a Romantikus regények-sorozatban megjelent legújabb Elizabeth Hoyt kötetet, A bosszú csókját. A cím ne tévesszen meg senkit: igazán izgalmas és magas nívójú romantikus művet vehet kezébe az olvasó. 

Könyvajánló

Elizabeth Hoyt: A bosszú csókja

1775-ben járunk, amikor főhősünk, Freya de Moray, egy családját ért szerencsétlenség után 27 évesen (kvázi vénlányként) a Bölcs Nők ősi titkos társaság ügynökeként dolgozik Londonban. A szervezetben magas beosztást lát el, ő az úgynevezett Macha -  kém, hírszerző (a szó jelentése vakmerő, bátor nő, a halál istennője után szabadon). Freya nem mellesleg Ayr hercegének lánya, de egy kislánykorában megélt botrány miatt ez inkább hátrányt jelent, mint előnyt. A szervezetben való munkálkodása azt is jelenti, hogy inkognitóban jár el, évek óta bedolgozta magát az egyik nemesi családba, társalkodónőként. Ayr hercegének bukásában - máig tisztázatlan körülmények között - másik főhősünk játszott szerepet. Ez a férfi Christopher Renshaw, Harlowe hercege, akit rangja után kegyelmes úrnak kell szólítani. Szerepe volt Freya bátyja, Ran tönkre tételében is, a lány azóta is utálja őt ezért, miközben a herceg leghízelgőbb véleménye szerint is, Freya egyszerűen egy köpködő vadmacska. 

A Bölcs Nők mozgalmon belül létezik egy konzervatív szárny is, amely a férfiaktól való teljes visszavonulást szorgalmazza - Freya úgy érzi, hogy a bekövetkező változás a társaság végét jelentheti. Ráadásul új törvénytervezetet kívánnak megtárgyalni a Lordok házában, ami hátrányosan érinthet minden egyes nőt (új boszorkánytörvényről van szó, amely ismét legálissá teszi, sőt bátorítja a boszorkányüldözést). A fiatal nő úgy dönt, lejáratásra alkalmas bizonyítékot keres a törvény beterjesztőjével szemben, hogy megzsarolja vele, és az egész mellőzésére bírja az illetőt, ezért elmegy egy házi mulatságra, ami általában - legalább! - egy hétig is elhúzódik. Itt azonban megjelenik ősellensége, Harlowe hercege, aki egyenesen társasággyűlölő, és szintén nem jókedvéből vesz részt az eseményen: megzsarolták. A fentiekből adódóan garantálható, hogy szikrázó párbeszédek szórakoztatják a kötet kézbevevőit.

Kellemes, izgalmakban bővelkedő romantikus regény ez, amely elegánsan fűzi a cselekmény szálait, alkalmazva a párbeszédekben rejlő erőt, ezáltal testközelbe hozva a szereplőket az olvasóhoz. Izgalmas kalandokon keresztül mutatja meg a XVIII. századi női sorsot, az akkor uralkodó erkölcsöt és az angol jogszabályokat, amelyek a férfiak tulajdonába utalja a nőket, testestől, lelkestől, vagyonostól. A kiszolgáltatottság olyan nagy mértékű, hogy a látszatra mindig is kényesen figyelő angol arisztokrácia szinte bármilyen hazugságot elhisz, ha az illető megfelelő társadalmi státuszt tölt be. Szerencsére minden korban akadnak olyan öntörvényű, független nők, akik, ha szükséges, mindent feláldozva, de még inkább ésszel, elképesztő találékonysággal, konok makacssággal igyekeznek megakadályozni a legrosszabb végkifejlet felé hajazó eseményeket. Ilyen főhős Freya de Moray is, akit emlékszünk, Harlowe hercege egyszerűen levadmacskázott. 

A regény központi témája a bosszú, amiben nem egyezik a főhősök véleménye. A férfi szerint a bosszú tönkreteszi a lelket, míg a nő nem ért ezzel egyet: úgy gondolja, ha sérelem éri az embert, azért bosszút kell állni, nem lehet mindent szó nélkül hagyni. Mit tenne, teszi fel a kérdést a hercegnek a fiatal nő, ha aljas módon kihasználnák, rettentően megbántanák és mindent elvennének Öntől, ami szívének kedves? A férfi erre csak annyit mond, hogy a jövőben jóval óvatosabb lennék és megpróbálnám olyan becsületesen élni az életemet, amennyire csak lehet. Freya eltűnődik a válaszon, és felvetődik benne: lehetséges, hogy a bűnös maga is áldozat?

Képet kap az olvasó női szolidaritásról, testvériességről és a férfiuralomban szükséges eszközökről, amelyekkel célt érhetnek. És persze, egy romantikus regényben nem maradhat el a két főhős egymás iránti elkerülhetetlen vonzódása sem, ami kifejezetten pikánssá teszi a művet. További erénye a kötetnek, hogy az ágyjelenetek leírása kifejezetten ízlésesre sikerült, ezen gyakran elcsúszik egy-egy ilyen témájú regény - nos, ez nem. Az pedig, hogy a két főhős ismeri is egymást, de erre az egyikük csak később döbben rá, emeli az izgalmas és félreérthető események hangulatát.

Kifejezetten szerettem olvasni - olvassátok ti is!

Fülszöveg

Egy öntörvényű, független nő

Freya de Moray a Bölcs Nők titkos társaságának tagja. Egy botrányba keveredett nemesi család leszármazottjaként évek óta álnéven, társalkodónőként dolgozik a londoni arisztokráciának. A megbocsátás azonban nem tartozik az erényei közé. Így amikor Harlowe hercege, az a férfi, aki tönkretette a bátyja életét, felbukkan a vidéki mulatságon, azt teszi, amit minden Bölcs Nő tenne a helyében: bosszút forral.

Egy férfi, aki a múltja rabja

Christopher Renshaw-t, Harlowe hercegét zsarolják. Azért, hogy a titkait megőrizze, a férfi beleegyezik, hogy részt vegyen egy olyan házi mulatságon, ahol egyszer s mindenkorra le szeretne számolni a múltja árnyaival. Amikor azonban a vidéki társaság tagjai között felismeri Freyát, rájön, hogy a bajai még csak most tetőznek. Freya ugyanis mindent tud azokról a bűneiről, amelyeket a legszívesebben elfelejtene. A nő igazi veszedelem számára, de érzéki csábításának mégsem tud ellenállni. De vajon mit tesz akkor, amikor kiderül, hogy a nő élete is veszélyben van?

A bosszú csókja Elizabeth Hoyt új sorozatának bevezető kötete.

ELIZABETH HOYT a New York Times bestsellerszerzője, nevéhez több mint huszonhárom történelmi romantikus regény fűződik, köztük a Maiden Lane-sorozat. 2018-ban elnyerte az RT Book Reviews történelmi romantikus regényeknek járó díját. Szórakoztató, kortárs romantikus írásait Julia Harper néven jelenteti meg. Elizabeth a minnesotai Minneapolisban él három neveletlen kutyával, egy kerttel, ahol rengeteg munka terem, és a végtelenül türelmes Mr. Hoyttal.

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!

Köszönjük, General Press Kiadó!

Kövess bennünket Facebookon!

A képek a kiadó oldalairól származnak.

Termékadatok

Cím: A bosszú csókja

Eredeti cím: Not the Duke's Darling

Szerző: Elizabeth Hoyt

Fordító: Ács Eleonóra

Kiadó: General Press Kiadó

Sorozat: Romatikus regények

Oldalak száma: 320

Megjelenés: 2023. március 06.

Kötés: Kartonált

ISBN: 9789634527565

Méret: 197 mm x 137 mm x 20 mm

Winter elveszett lánya

 A BÁRÓ LÁNYA ELTŰNT. A RYRIÁNAK EGY VAGYON ÜTI A MARKÁT, HA MEGTALÁLJÁK. DE NEM ÉRIK BE ENNYIVEL.

A dúsgazdag Gabriel Winter lánya rejtélyes módon eltűnik, és mivel hallottnak hiszi, bosszút esküszik. Miután Colnorában megélte a hírhedt Félelem Évét, tudja, kit bízhat meg azzal, hogy véres bosszúját beteljesítse: a rettegett Porost.

Nyomozásuk során Royce, a cinikus néhai orgyilkos és Hadrian, az egykor zsoldosként szolgáló idealista útja egy titkokkal teli óvilági városba vezet, amelynek nemesei a birodalom hőskoráig vezetik vissza családfájukat. A Riyria feladata könnyűnek tűnik: ki kell deríteniük, mi történt az elveszett hercegnével, és ha életben van, haza kell juttatniuk… Ha pedig nincs, meg kell büntetniük a felelősöket. Hamar kiderül azonban, hogy semmi sem ilyen egyszerű Rochelle zsúfolt, ködös utcáin, amelyeken talán több ősi legenda is életre kelt.

Zsoldoséveitől eltekintve, amikor állítólag lemészárolt egy kisebb országnyi embert, Hadrian szokatlanul kedves, megértő és megbocsátó természetnek bizonyult. Royce tapasztalatai alapján e három jellenvonás egyet jelentett azzal, mintha valaki arzént nyelne, ciánt enne és kiürítené a bürökpoharat, mindezt egy húzásra.

A Riyria – A kezdetek a nagy sikerű fantasysorozat, a Riyria-krónikák előzménytörténetét meséli el.

Michael J. Sullivan világa, Elan immár magyarul is 13 kötetesre duzzadt. A Winter elveszett lánya ismét egy a Riyria - A kezdetek sorozatból, szám szerint a negyedik. Sullivan hallgatott a feleségére, Robinra, és ebben a kötetben nagyon sokat kapunk Hadrian Blackwaterből, a korai hőstetteiből, és ha lehetséges, méginkább megismerjük őt és a barátjává váló, vele tökéletesen ellentétesnek tűnő, sötét és veszélyes Royce-ot. A kettejük közötti dinamika és az ötletes, talpraesett mellékszereplők adják a sorozat sava-borsát, és így nem válik unalmassá az egész világ és kettejük párosa sokadjára sem. 

Royce nem arra figyelmeztette, hogy „Vigyázz a gyilkos szekerekkel!”, hanem hogy „Nem tetszik nekem ez az egész, tartsd nyitva a szemed, lehet, hogy csapda!”.

A zsoldost aggasztotta, hogy a társa egyetlen tekintettel ennyi értesülést képes átadni neki. Az üzenet tartalmához kétség sem férhetett, és Hadrian sziklaszilárd meggyőződése a néma párbeszéd jelentéséről csak növelte az aggodalmát, miszerint talán túlságosan is ráhangolódott Royce gondolkodásmódjára. Míg munka közben az ilyesmi előnyt jelentett, nem tudott szabadulni a gyanútól, hogy minden másra rossz hatással van – példának okáért a saját józan eszére.

A világ eredetileg egy hatkötetes, összefüggő történetfolyammal indul - Trónbitorlók, Az elfek tornya, Birodalom születik, A Smaragdvihar, Télvíz idején, Percepliquis - Az elveszett város. Ezek megjelentek kettesével is, három kötetben, a Kardtolvajok, A Birodalom felemelkedése, Novron örököse címek alatt. Aztán Sullivan nem akarta elengedni a Riyriát (ami elf nyelven kettőt jelent), és elkezdte megírni a sorozat közvetlen előzményköteteit a megismerkedésüktől a korai kalandjaikon át. Ennek a tagja, a negyedik része a Winter elveszett lánya (Az első három A Koronatorony, A Rózsa és Tövise, Dulgath halála). Időközben pedig megírta a néhány ezer évvel korábbi előzményét is a világnak a Mítoszok kora, Kardok kora, A háború kora címek alatt.

Michael J. Sullivan

Nem tudom, mi Sullivan titka, hogy a sokadik kötetben is tud érdekesen írni ugyanazokról az emberekről, és úgy tudja bemutatni őket, olyan dolgokat elmesélni, ami csak még jobban árnyalja a képet. Sokat megtudunk ebből a kötetből a mírek helyzetéről és a társadalomról is, és talán itt válik igazán barátsággá a Hadrian és Royce közötti eddig is bajtársias viszony. Sokat kapunk ebben a történetben Hadrianből, és ez abszolút nem válik sem a világ, sem a kötet kárára. Mindkettejüket kedveltem eddig is, egészen más okokból, de ez csak még jobban árnyalta az így is színes karakterüket.

 – Ez komoly? – támaszkodott Hadrian Táncosra, miközben hitetlenkedve rázta a fejét. – Le kellett ellenőrizned? Nem hiszed, hogy meg tudok húzni egy nyeregszíjat?

A másik még csak fel sem nézett, miközben ujjait végighúzta a szíjon, hogy ellenőrizze a feszességet.

– Nem.

– Bizalom, Royce. Meg kell tanulnod bízni másokban.

A társa leengedte a kengyelt anélkül, hogy bármit változtatott volna rajta.

– Nem. Nem kell.

A végére természetesen az is kiderül, hogy nem ennyire egyszerű a Riyria dolga, mint elsőre hiszik, és hogy egy komolyabb összeesküvés húzódik a háttérben, semmint egy egyszerű emberrablás. 

Nagyon élveztem ezt a kötetet is, egy kicsit visszarepített az eredeti hat kötet világába hangulatában, mindig örömmel veszek a kezembe egy Elan világában játszódó könyvet, még egyik sem okozott csalódást. Ez sem tette.

A borítófestmény természetesen ismét Marc Simonetti csodás munkája.

Köszönöm a lehetőséget a Fumax Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron. 

Kövess minket Facebookon!

Égett cukor

"Hazudnék, ha azt állítanám, hogy anyám nyomorúságos állapotában soha nem leltem örömet."

A ​múlt emlékét Tárá is őrzi valamiképp, Antárá is, de máshogyan. Mindketten állhatatosan nyalogatják az egymástól kapott sebeiket.

Tárá zűrös lány volt annak idején. Szerelem nélküli házasságából előbb egy ásramba menekült, aztán egy ideig koldusként tengődött, hogy jómódú szüleit bosszantsa, majd éveken át futott egy toprongyos, hajléktalan művész után – és közben végig ott volt vele a kislánya. Most azonban utolérte a demencia, kétszer ad fizetést a bejárónőnek, és egész éjszakára nyitva felejti a csapot. Antárára vár a feladat, hogy gondoskodjon az anyjáról, aki soha nem gondoskodott róla.

És én meg könnyű helyzetben voltam. Csak két gyerekem volt. Mit mondjanak, akik hat gyereket nevelnek? El tudod képzelni?

És csak mondja, milyen nehéz volt régen. Ezek a történetek anyáról lányra szállnak, mióta az ember szája történetet tud mondani. Van bennük erkölcsiüzenet, rítus. De azt is továbbadják, amit minden anya tud már jó előre. A bűntudatot.

Az Égett cukor emlékekről és mítoszokról szól, arról, hogy a saját magunknak mesélt történetek miképp válnak valóságosabbá a tükörképünknél is. Féltékenység, megszállottság, árulás témáit járja körül. Éleslátó szarkazmus szövi át, és arra keresi a választ, hogy vajon mennyire ismerjük a hozzánk legközelebb állókat és végső soron saját magunkat.

Az Égett cukor egy nagyon erős debütáló regény az indiai származású, de Amerikában született Avni Doshitól. A történet középpontjában két nő - egy anya és a lánya áll. Az ő életüket meséli el, teljesen szubjektív, a saját, torzult nézőpontjukon át.

Egy nagyon szuggesztív hangvételű, különös atmoszférájú, megragadó és megrázó történet egy nagyon bonyolult és mérgező anya-lánya kapcsolatról, a vélt és valós sérelmekről, egy erős kötelékről, amely nem a vérről szól - annál sokkal több. Erős, de mégis fájdalmas viszony a két nő - az idősödő, demens Tárá és lánya, Antárá között, akik nem tudnak szabadulni sem egymástól, sem a múlttól. 

Igazságtalannak érzem, hogy ő egyszerűen félresöpri a múltat, nekem viszont a múlttal telnek a napjaim. Papírokat, fiókokat, egész szobákat töltök meg feljegyzésekkel, jegyzetekkel, gondolatokkal, ő meg napról napra egyre nagyobb homályban él.

Antárá gondoskodni kényszerül idősödő anyjáról, és elsőre a töredezett képekből úgy tűnik, hogy odaadó lányaként teszi ezt, ám szép lassan ráébredünk, hogy a szándéka az, hogy bosszút álljon a múltbéli sérelmeiért, anyja elhanyagolásáért, a szeretetért, amit sosem kapott meg. Anyja nélkül és főként a közös múltjuk nélkül úgy érzi, hogy neki sincs helye a világban. Ez a kapcsolat az, ami meghatározza őt magát is, és így, hogy anyja kezdi elveszíteni az emlékeit, úgy érzi, ő is vele veszik el. A múlt darabjai a színes Pune városában játszódnak, keveredve a mai, egyre inkább újjáépülő kapcsolatukkal. 

Nagyon fontos tanulságokról és a múltba, emberi kapcsolatainkba, mérgező környezetünkbe való beleragadásról szóló regény, nyers, őszinte stílusban. Letehetetlen, és sokáig velünk marad - legalábbis velem biztosan. A továbblépés lehetősége mindig bennünk van. A megbocsátásé is. De jogunk van nem megbocsátani is, a lényeg, hogy ne ragadjunk bele túl sokáig egy mocsárba. 

[…] nem kell mindig azzal törődnöd, hogy mások mit mondanak. Nem mindent a világ kedvéért csinálunk. Olykor azért csinálunk valamit, mert mi azt akarjuk csinálni.

Avni Doshi (1982, New Jersey) amerikai regényíró, indiai szülők gyermeke, művészettörténetből szerzett diplomát. Gyerekkora teleit Pune térségében, édesanyja családjánál töltötte, és húszas éveiben Indiában élt. Az Égett cukor az első könyve, amely felkerült a Booker- és a Pen Hemingway-díj rövid listájára. Indiában White Cotton címen jelent meg. A szerző jelenleg Dubajban él.

Köszönöm a lehetőséget a Park Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron. 

Kövess minket Facebookon!

Az elsőbálozó utolsó tánca

1958-as év az utolsó olyan társasági szezon Angliában, amikor a 18 éves elsőbálozók bemutatkozhatnak II. Erzsébet udvarában. Mohó anyák számítgatásai abból a korból, ahol az arisztokrácia hölgyei előtt 18 éves korban csak a férjhez menés lehetett a karrier csúcsa, és a látszat mindent vitt. Ugyanakkor az angol elit hanyatlása és a korszellem már nemcsak a házasságot kínálja a hamvas elsőbálozóknak... Két generáció akaratának összeütközése és családi titkok teszik borzongatóan izgalmassá Julia Kelly történetét. 

Könyvajánló

Julia Kelly

Az elsőbálozó utolsó tánca

1958-at írunk, amikor II. Erzsébet királynő kihirdeti, hogy ez az utolsó év, amikor a 18 éves lányokat, mint elsőbálozókat, bemutathatják a királyi udvarban. Ez az utolsó döfés az angol arisztokrácia hanyatlásának, nem csak a nagy vagyonok olvadnak el ekkorra, hanem a kiváltságaik is egyre kevésbé válthatók át tekintélyre, befolyásos állásra és pénzre. Az első bálozók bemutatása tulajdonképpen partik végtelen sorát és férjnek valók kiválasztását jelenti - ám 1958-ra már minden megváltozni látszik. A lányok nagy többsége 18 évesen már nem férjhezmenetelről ábrándozik, mint annak idején anyáik, hanem továbbtanulásról és önmaguk kiteljesítéséről gondolkodnak, amibe egyelőre nem fér bele egy férj. 

A könyvbeli főhős (Lily Nicholls) özvegy édesanyja és nagyanyja is arról álmodozik, hogy a szezonban a lány megfelelő férjre akad, akkor is, ha Lilynek egészen más elképzelése van a jövőről, mint nekik. A család speciális helyzete miatt belemegy a rákényszerített társasági szezon végigcsinálásába - de ahogy halad a cselekmény, egyre inkább elfogja a dac, és egyáltalán nem fél nemet mondani egyik hozzátartozójának sem arra, hogy kinek a partijára kell elmennie és kiére nem, kivel érdemes barátkoznia és kivel nem, valamint kinek az udvarlását szabad elfogadnia és kiét nem. Ebből persze óriási galiba kerekedik a generációk között.

Lily családja titkokat rejt, az édesanyja korán megözvegyült - de már évtizedekkel ezelőtt -, azóta feketében jár és a haláleset óta jóformán ki sem mozdult a házából, ami miatt társasági körökben csak Vén Viknek csúfolják. Az, hogy a lányát bemutatja a királyi udvarnál és végigcsinálja vele a báli szezont, kifejezett erőfeszítéseket igényel tőle. A család erős embere a nagymama, aki megmentette őket a fedélnélküliségtől, persze, cserében mindenki retteg az éles nyelvétől, és úgy táncol, ahogy ő fütyül. Lily anyjának van még egy lánya, Joana, akit 16 éves korában megbotránkoztató módon elküldték Amerikába, de hogy miért, azt senki sem árulja el a lánynak. A titok végighúzódik az egész regényen, az elhallgatások fojtogató légkört teremtenek a családban ugyanúgy, mint ahogy az anya részéről Lily egyik elsőbálozó társának gyűlölete is érthetetlennek tetszik. Lily a maga útját járva, végül megtalálja azt a társaságot az elsőbálozók között, akikkel mindenféle kényszeredett bájcsevelyek nélkül, örömmel tartózkodik egy társaságban. Tökéletleneknek nevezik el csoportjukat, minden egyes partin és bálon pohárköszöntőt mondanak magukra. Lily közben átéli az intrikák és árulás pokoli bugyrait is, de szenved anyja és nagyanyja hagyományokban gyökerező kitalációitól is. 

Az igényesen kötött könyv végeérhetetlen partik, bálok és mulatságok sorozata, mégis, annak ellenére, hogy nagyon könnyű olvasni a művet, fantasztikusan leköti az embert az intrikák és rejtélyek, titkok sorozata, tudni akarja, hogy mi húzódik meg az angol arisztokrácia felsőbbrendű viselkedése és mosolya mögött, hogy erényeik mellett pontosan ugyanolyan gyarlók, irigyek és rosszindulatúak, mint bármely néposztály tagjai, csak ők magasabb szinten űzik az ipart. Nem kifejezetten bájos lányregény, úgy mutatja meg az ötvenes-hatvanas évek angol szokásait, hogy már előrevetíti a 21. századi kreatív, önálló, felszabadult női ideált.

A cselekmény dramaturgiája a fenti fejlődést támasztja alá, ahogy az anya fogalmaz: Lily acélból van, és egy kis intrika, családi titkok nem szegik kedvét, hanem inkább erősítik őt a folyamatok zajlása közben. Amíg a történésekben bukdácsolnak a szereplők, közben a letűnt Anglia keretei között mindennél fontosabb a kirakat, a látszat; igazi érzések, lojalitás, részvét, odahajlás a gyengébbhez semmit sem számít. Csak mohó anyákat látunk, akik az udvart ostromolják meghívóért az utolsó társasági szezonra, méregdrága ruhákat, kényszeredett mosolyokat, anyák összeüléseit a beérkezett meghívók értékelésénél, ahol latba esik a családi vagyon, rang és befolyás, és lehet iszákos vagy tesze-tosza a vőlegényjelölt, de szegény semmi esetre sem. Valódi értékek híján vagyonok ropják egymással  kakofóniába hajlóan a táncot, és hogy hűséges természetű-e valaki, ért-e a pénzügyekhez, van-e reális alapja tudásnak, tapasztalatnak, az kevés szerepet játszik a mamák értékítéletében.

A látszatnak Lily életében is nagy szerepe van, de hogy mekkora mértékben, arról álmodni sem mert mert volna.

Szerettem olvasni, szerintem olvassátok ti is!

Fülszöveg

Ha ​meghívást kapsz II. Erzsébet udvarába, az egész életed megváltozik...

1958-ban kihirdetik: ez lesz az utolsó év, amikor az elsőbálozókat bemutatják a királyi udvarban. Több ezer mohó anya és reményekkel teli leány bombázza levelekkel az udvart, hogy kicsikarják a várva-várt meghívót az év legnagyobb eseményére, ahol pukedlizhetnek az ifjú Erzsébet királynő előtt, és hivatalosan megjelenhetnek a társaságban.

Lily Nichols egyetemre készül, mégis rászánja magát, hogy elsőbálozó legyen, hagyománytisztelő édesanyja kedvéért végigcsinálja a báli szezont, a számtalan fényűző, de egyben fárasztó bált és koktélpartit. Közben összebarátkozik két nővel, akik nagyon is elütnek egymástól: a hűvös, zárkózott Leana Hartforddal és az ambiciózus Katherine Normannel.

Leana tökéletes külseje mögött sötét, manipulatív szándék lappang, Katherine pedig azért akar érvényesülni, hogy szüleit befogadják az elitbe. De a szezon pezsgése odalesz, amikor Lily tudomására jut egy pusztító titok, amely egész családját romokba döntheti.

„Érzelmekkel teli, letehetetlen regény – egy nő feledhetetlen története az 1950-es, 60-as évekből, aki rá akar találni a szerelemre, az igazságra, de ami ennél is fontosabb: önmagára.” (Kelly Bowen, az Egy párizsi lakás szerzője)

„Csodálatos tánc ez az írás a régimódi fényűzés díszletei közt, egy letűnt kor fojtogató elvárásai közepette.” (Genevieve Graham, USA TODAY bestsellerszerző)

Julia Kelly hétköznapi nőkről ír, és az ő egyáltalán nem hétköznapi történeteikről. Amellett, hogy író, producerként Emmyre jelölték. Dolgozott újságíróként és marketingesként is. Mielőtt Londonba költözött, Los Angelesben, Iowában és New Yorkban is élt.

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!

Köszönjük, Next21 Kiadó!

Kövess bennünket Facebookon!

A képek a 21. Század Kiadó oldalairól származnak.

Termékadatok

Cím: Az elsőbálozó utolsó tánca

Eredeti cím: The Last Dance of the Debutante

Szerző: Julia Kelly

Fordító: Novák Gábor

Kiadó: Next21 Kiadó

Megjelenés: 2022. október 17.

Kötés: Keménytáblás

ISBN: 9786156414281

Történelem és szerelem a Bodeni-tó mellett

Könyvajánló - Bagó Tünde: Ella háborúja

Egy fiatal feleség menekül válságba jutott életéből és a második világháború zűrzavarából. De vajon van kiút ebből a pusztuló világból?

Ma végre a boltok polcaira kerül Bagó Tünde első regénye, mely történelmi tényeken alapuló kitalált szereplőkről szóló történet, amely elrepíti az olvasókat 1944-ben egy svájci határmenti kisvárosba, Singenbe. Hétköznapi emberek életén keresztül ismerjük meg a háború, a diktatúra legnehezebb időszakait. Volt szerencsém megjelenés előtt elolvasni ezt a kiváló könyvet.

Megismerjük Ellát. Fiatal, intelligens, tanult nő, aki restaurátorként dolgozott addig, míg a nácik be nem zárták a múzeumot, ahol dolgozott. Orvos férje, Lukas belépett a náci pártba, Ella pedig otthonukon kívül az emberek között álarcot ölt, hogy elhitesse a világgal nem fordul fel a gyomra attól, amit lát, tapasztal.

Stuttgartot hátrahagyva mindkettejüknek meggyűlik a baja a helyzettel, de Lukas kicsit könnyebben alkalmazkodik, mint Ella. A front helyett ebben a kisvárosban a kórházban dolgozhat, így hálás volt a lehetőségért. Pedig mindenki tudta, hogy a biztonságos vidéki állásnak súlyos ára lesz. A Birodalomban az ilyen szívesség túlságosan drága.

Elképzelni sem tudom mennyire nehéz lehet a hallgatás, a csendes tipródás. Ella is küzd önmagával, küzd a gondolataival. Feszegeti a határokat, kényes kérdéseket tesz fel, de sajnos látták már, hogy egy rosszkor elejtett provokatív gondolat szörnyű dolgokra készteti a Gestapo embereit. Úgy érzi a hallgatásával is támogatja ezt az elnyomó rezsimet. Lukas volt egyedül képes rá, hogy némi megnyugvást, biztos fedezéket nyújtson számára.

De aztán végignézhetjük, ahogy a pezsgő élet után ideköltözött pár házassága apránként kezd kihűlni. Ahogy Lukas folyamatosan, éjjel és nappal is dolgozik, míg Ella magánnyal küzd és úgy érzi férje is elárulta. Ráadásul a kórházban kell segítenie és a szenvedők látványa, a háborús sebesültek megviselik. Aztán a szürke, nyomasztó hétköznapokban két férfi hoz fényt. Az egyikük Stein atya, akivel rengeteget beszélgetnek és sokat segít Ellának mentálisan.

A másik férfi pedig Felix, aki az árnyékban harcol a Birodalom ellen. A singeni gyárak mérnökeit, fizikusait a Gestapo arra kényszeríti, hogy tudásukkal szolgálják a Birodalmat. Egyikük sem tett rosszat, mégis mindketten hatalmas bajban lesznek, ha megérkezik a felmentősereg. De addig is láthatjuk miként találnak egymásra és lobban fel kettejük között a szikra. Amikor jönnek a hírek, hogy a várost talán bombázni fogják, nehéz döntés vár Ellára. Vajon hogyan dönt? Van jó döntés? Megpróbál megszökni Felix oldalán vagy megkockáztatja a maradást férje oldalán?

Ella történetével párhuzamosan megismerjük Mark és nagyapja, Kevin történetét 1994-ben az Államokban. Mark orvos és lehetősége lenne a hadsereg laborjában egy fontos kutatásban részt venni, ám nagyapja óva inti a seregtől. Így kerül elő egy régi történet a háború idejéből Singenben. Sokáig csak kapiskáljuk, hogy miként fog összeérni a két szál, de aztán jó volt látni ezt az érdekes átvezetést a múlt és a jelen között. Ebből is tökéletesen látszik, hogy milyen komoly hatással van a múlt is a mindennapjainkra. 

A szerzőről

Bagó Tünde 1974-ben született Békés megyében, Vésztőn. Történelemtanár és művelődésszervező, majd jogász végzettséget szerzett. Újságíró, utazóblogger. Az Élet sója blog szerzőjeként 2017-ben jelentette meg a Bodeni-tó – Több mint útikönyv című élménykönyvét, amelyben lakóhelye, Dél-Németország legnagyobb turisztikai régióját mutatja be a szomszédos osztrák és svájci tóparti látnivalókkal. Férjével 2012 óta élnek a tó mellett. Számos történettel, szokással, kulináris érdekességgel ismerkedett meg, amelyek regényeiben is szerepet játszanak. Novelláit irodalmi lapokban (Élet és Irodalom, Helyőrség, Magyar Napló, ÚjNautilus, Librarius) és szerzői oldalán publikálja. (Fotó: Megyesi Anita)

Ez a történet sokáig az olvasóval marad. Olvasmányos, drámai történet érzelmekkel, félelmekkel egy sötét korban. Lassan állnak össze a kirakós darabjai, de közben érezzük a háború feszült csendjét, ahogy várjuk, hogy milyen tragédia vár a szereplőkre. A történelem fontos korszakával együtt hétköznapi emberek megrázó, érzelmes sorsába nyerhetünk bepillantást.

Rengeteg dráma, örlődés, fájdalom, félelem, de a 20. század legsötétebb pillanataiban is akadt pár bátor ember, aki hajlandó kockáztatni mások biztonságáért. Kapunk egy szeletet belső harcokról, miközben a világban is rettenetes, pusztító háború dúl. A szerző az alábbi mondatokat idézte fel a kötetből, amikor megkérdezték tőle, hogy melyik mondatt rezgett még benne sokáig a történet megírása után. Nagyon is értem miért pont ezeket a sorokat választotta:

„Háborúban élni és harcolni a világon a legnehezebb feladat. Úgy kell küzdenünk egy szörnyű világ ellen, hogy mi magunk ne váljunk szörnyeteggé."

A kötet mától elérhető a 21. Század Kiadó jóvoltából, ahol kedvezményes áron megrendelhetitek a borítóképre kattintva.

Köszönjük, 21. Század Kiadó!

Kövess minket Facebookon!

Lily - A bosszú meséje

Hihetetlenül bátor és kitartó női sorsok a KULT-sorozatban

Egy levélváltás, amely tökéletesen bemutatja, hogy egy beteges ideológia hogyan tehet tönkre életeket

Tökéletes anyák napi ajándék azoknak, akik szeretik a finom kekszeket

Könyvajánló - Segal Viktor és Szemere Katalin: 100 keksz, amit szeretsz

"A keksz tökéletes desszert. Lehet édes és sós, omlós vagy ropogós, falatnyi vagy tenyérnyi, töltött, netán egyszerű, mégis mennyei vajas keksz, meseszépen mintázott vagy cicoma nélküli… Egy finom keksz ünnepivé teheti a hétköznapokat, kávé és tea mellé, de akár ajándékként is tökéletes."

Ami világ a világ keksz létezik és sokan szeretjük. Legyen az édes vagy sós, natúr vagy töltött, bármilyen ünnepen, batyusbulin vagy csak egy filmezős estén, de tökéletes nasi. A szerzőpáros, Szemere Katalin és Segal Viktor pedig igyekeztek ráadásul úgy összeállítani 100 keksz, amit szeretsz című kötetüket, hogy minden alapanyag elérhető legyen Magyarországon, ami pláne szuper.

Én húsvétra kezdtem el átnyálazni a recepteket, hogy valami finomság készüljön, de rólam tudni kell, hogy nem nagyon szeretek órákat babrálni a konyhában, ezért kifejezetten kerestem a könnyen elkészíthető finomságot a kötetben. Szerencsére szép számmal találtam olyat, ami egy óra alatt elkészíthető romeltakarítással együtt, de azért lelkes sütögetőknek akadnak pár órás projektek is a kötetben.

A kekszben a legjobb, hogy néhány alapanyagból már szuper kis édességet, sósságot tudunk készíteni. A kötet úgy is indul, hogy kapunk jótanácsokat, hogy milyen vajat, cukrot, lisztet, magvakat, sót, sütőport vagy épp szódabikarbónát használjunk. Aztán jön egy kis összefoglaló az eszközökről  és a különféle technikákról, praktikákról is. Tényleg bárki, egy kezdő is nekiugorhat ezzel a kötettel a sütésnek, így könnyen bevonható a mókába egy gyerek is.

Ezután pedig érkeznek sorban a jobbnál jobb receptek. Akad gyömbéres-vaníliás, csokis lávakeksz, zsályás mandulakeksz, habcsókos-vajas keksz, lisztmentes diós-mandulás süti, sőt, még kolbászos-újhagymás keksz is. Első nekifutásra úgy döntöttem, hogy kipróbálom a baracklekváros-csokoládés kekszet. Épp minap kaptam szerkesztőtársamtól, Jolcsitól isteni házi baracklekvárt, ez megkönnyítette a döntésem. Na lássuk:

Baracklekváros-csokoládés keksz

Hozzávalók:

- 160 g hideg vaj
- 100 g porcukor
- 2 ek. cukrozatlan kakaópor
- 2 tk. vaníliakivonat
- 1/2 tk. szegfűbors
- 180 g finomliszt
- 1 csipetnyi só
- 1 ek. baracklekvár
- 50 g apróra vágott aszalt sárgabarack
- 50 g apróra vágott fehér csokoládé

Elkészítés:

1. A sütőt előmelegítjük 170 °C-ra
2. A vajat a cukorral a konyhai robotgép táljában habosra keverjük. A kakaóport, a vaníliakivonatot, a szegfűborsot, a sót és a lisztet összedolgozzuk, majd a vajas-cukros masszához adjuk. A lekvárt, a nagyon apróra vágott sárgabarackot és a csokoládét beleforgatjuk.
3. A masszát habzsákba töltjük, és a sütőpapírral bélelt tepsikre kis köröket nyomunk. Maradjon elég tér a sütik között, mert picit szétterülnek.
4. Kb. 10 percig sütjük. Ha kivettük a kekszeket a sütőből, a tepsikben pihentetjük 5-10 percig, majd áthelyezzük őket a rácsra, és megvárjuk, míg teljesen kihűlnek.

Ez gyakorlatilag fél óra alatt kész. Annyit könnyítettem a saját életemen, hogy nekem nem volt fontos a gyönyörű, tökéletes alak, nem szépségversenyre készültem, így nem habzsákkal dolgoztam, hanem kanállal tettem a kis adagokat a tepsire. 10 percet elmolyoltam az aprítással, aztán bekapcsoltam a sütőt, amíg előmelegedett kész is lettem a tészta kikeverésével és a tepsire pakolással és már mehetett is be a sütőbe. Amíg sültek szépen el is tudtam mosogatni. A rácson hűlés alatt pedig a tepsiket is. Így mire fogyaszthatóvá váltak az isteni illatú kekszek, már tisztaság és rend volt, és nem volt más dolgom, mint elmajszolni őket. Parádés párosítás a fehércsoki és a barack, ráadásul könnyű és gyors. Tökéletes vendégváró nasi. Biztos nem most csináltam utoljára. És íme az eredmény, ami az én kezem alatt nem túl esztétikus, de nagyon finom.

Nagyon ajánlom ezt a könyvet. Rendkívül változatosak a receptek, így garantált, hogy mindenki megtalálja a fogára való darabot benne. Izgalmas ízek, különleges fűszerezések, gyönyörű fotók, nagyon jó és részletes leírások, így szinte elronthatatlanok. Szuper könyv, ami akár saját célra vagy ajándéknak is tökéletes.

Köszönöm a lehetőséget a HVG Könyveknek!

A kötet a borítóképre kattintva elérhető kedvezményes áron a kiadó honlapján.

Kövess minket Facebookon!

Fermentált konyha

Édes, foszlós, kovászos - különleges kelt tészták minden alkalomra

Kis fogások, nagy társaságok - ez a Mezze világa

Örökre eltűnt

 Könyvajánló - Harlan Coben: Örökre eltűnt

Kisfiúként Will Klein csodálta a bátyját, Kent. Aztán egy szép nyári éjszakán a Klein család New Jersey előkelő negyedében álló, elegáns házának pincéjében egy brutálisan meggyilkolt fiatal lány holttestére akadtak. Mivel a lány valaha Ken szerelme volt, a fiú lépett elő első számú gyanúsítottá. Az ellene összegyűlt döntő bizonyítékok láttán Ken egyszerűen köddé vált. A család megtört tagjai soha többé nem hallottak felőle, és meggyőződésükké vált, hogy a fiú örökre eltűnt.Azóta eltelt tizenegy év. Will olyan bizonyítékra akadt, amely arról tanúskodik, hogy Ken életben van. Az első jelet meglepő felfedezések hosszú sora követi, miközben Willnek szembe kell néznie az igazsággal – a bátyjáról és önmagáról is. Ahogy az erőszakkal teli rejtély mind több elemére derül fény, Will megérti, hogy a végére kell járnia az esetnek. Mert a legmellbevágóbb meglepetés még csak most következik.

A legutóbb olvasott könyv után kezdtem félni, hogy Coben, aki az egyik kedvenc krimiszerzőm, egyszerűen elfelejtett írni. Szerencsére csak pillanatnyi kilengés lehetett, mert ez a kötet ismét letehetetlen, izgalmas, fordulatos és jórészt kitalálhatatlan, de a végére tökéletesen összeálló thriller lett. 

A főszereplő Will, akinek már gyerekként kemény megpróbáltatásokon kellett keresztülmennie: a bátyja, Ken volt a példaképe, de aztán megtalálták a pincében egy fiatal lány, történetesen Ken egykori szerelmének a brutálisan megkínzott holttestét. Ahogy mindig, egyből a fiút gyanúsították, ám Ken egyszerűen eltűnt a Föld színéről, köddé vált, sosem találták meg. A család rég úgy gondolta, hogy meghalt. Ám azóta eltelt 11 év, és Will felnőtt. Amikor az édesanyja meghalt, talált egy fényképet a bátyjáról, a hátoldalán annyival, hogy "Él". Ez nem hagyta nyugodni Willt, és eldöntötte, hogy megpróbálja megkeresni és kinyomozni, mi is történt valójában Kennel.

De aztán valaki brutálisan meggyilkolta az ő barátnőjét is... ekkor kezdődik igazán a hajsza, aminek a végén minden kiderül számára is és számunkra is. Mi történt 11 évvel korábban? Hová tűnt el a bátyja? Mit tudott valójában a családja? Ken ölte meg az egykori szerelmét? És mi történt Will szerelmével?... Megannyi kérdés, amire egy pörgős, feszült, izgalmas és letehetetlen regény lapjain kapunk választ, elképesztő csavarokkal. 

Számtalan Coben regényt olvastam már, de mindig meglep, sosem tudom kiszámítani minden lépését, minden csavarját. Néhányat igen, de sokszor félre is vezet, sokszor viszont tényleg meglep. Ez a regénye sem okozott csalódást, ahogy a legtöbb. A könyvből készült egy sorozat is Netflixre, azt én még nem láttam, de ezek után muszáj lesz. :)

Harlan Coben az egyik kedvenc szerzőm, nem csupán azért, mert szinte mindig megbízhatóan jó krimi-thrillereket ír, de azért is, mert ő az, aki "bemutatott" az egyik kedvenc műfajomnak, a modern krimi-thrillernek. Coben előtt nem nagyon olvastam krimi-thrillert, konstatáltam, hogy nem szeretem a műfajt, mivel a kétezres évek elejéig csupán Agatha Christie-féléket olvastam, és őszintén szólva, nem nagyon szeretem Christie és a kortársai regényeit, Sherlock, Poirot, stb. ügyeit. Filmben, sorozatban igen, könyvben nem. Szóval soha nem is olvastam aztán krimit. Aztán egy napon leemeltem a polcról Harlan Coben egyik korai könyvét, amit még az azóta már megszűnt Kelly Kiadó adott ki, mert középiskolás voltam, minden spórolt pénzem szinte könyvekre költöttem, de épp kifogytam minden olvasnivalóból, ezt viszont még bátyám vehette magának, aztán kirakta a folyosón lévő könyvespolcra... és onnan nem volt megállás. :)

Köszönöm a lehetőséget a Jaffa Kiadónak! A borítóra kattintva elérhető a könyv kedvezményes áron.

Kövess minket Facebookon!