Kultúrpara

2021. február 28., vasárnap

Szeretjük vagy nem szeretjük a Sárkányköztársaságot?

Erős nők, akik Kínában hatalmat tudnak szerezni - erről szól Rebecca F. Kuang Mákháború-trilógiája. A könyv hozzáragad az olvasó kezeihez, nem hagyja magát letenni.

Könyvajánló: R. F. Kuang: Sárkányköztársaság

2021. február 27., szombat

Milyen az, amikor elveszítjük önmagunkat?

Könyvajánló: Emma Healey: Elizabeth eltűnt

Kik vagyunk mi? Mi különböztet meg engem tőled? Mi az az én? Szerintem énképünk nagy része az emlékeinkből táplálkozik. Mi lesz velünk, ha elveszítjük az emlékeinket? Elveszítjük önmagunkat is.

2021. február 26., péntek

Titkos Bosszúállók: egy ismeretlen ellenséggel vívott totális háború

Könyvajánló - Warren Ellis: Titkos Bosszúállók

Küldetés végrehajtani.
Észrevétlen maradni.
Világot megmenteni.


A Fumax Kiadó ismét egy igényes Marvel gyűjteménnyel örvendezteti meg a rajongókat. Ezúttal a Titkos Bosszúállók világából kapunk néhány érdekes történetet. A kötet tartalmazza a Secret Avengers sorozat 16-21. számait, melyekben számos már jól ismert szereplő bukkan fel.

A csapat élén a szuperkatona, Steve Rogers, őt segíti sokak nagy kedvence, az egykori KGB ügynök a Fekete Özvegy, Natasa Romanoff, a mutáns géniusz, Bestia, az ellentmondásos titkosügynök, Sharon Carter, a világ legjobb harcművésze, Shang-Chi, az egykori zsoldos, Steven Grant, a Holdlovag, James Rhodes, a Hadigép és a harcos istennő, Valkűr.

Olyan ez a kötet, mintha novellákat olvasnánk szuperhősökről. A fent felsorolt hősök minden részben változó felállásban végeznek kisebb-nagyobb világmegmentő műveleteket, amik közben ismerhetjük meg egy kicsit jobban őket. Az Árnyéktanács nem pihen, Steve Rogers és csapata pedig mindent megtesz, hogy megakadályozza aljas terveiket.

Van itt minden, ami érdekes és izgalmas. Föld alatti metropolisz, melyet az időutazás során használt Von Doom-sugárzás segítségével találnak meg, de van dolguk a maffiával is és akad ocsmány emberi DNS-kísérleteket végző laboratórium is, ahol fel kell szabadítani a kísérleti nyúlként raboskodó ártatlanokat.

A csapat neve is utal rá, hogy titokban kéne működni, a sötétség rejtekéből csendben megmenteni a világot, ám ehhez képest hőseinknek mindig sikerül valami hangos akcióval felszámolni az ellenséget. Nyilván ennek az olvasó örül, mert igazán látványos akciójeleneteknek lehetünk szemtanúi.

Minden történet más és más, Warren Ellis izgalmas történeteket alkotott, melyeket a változatos látványvilág tesz igazán szórakoztatóvá. A változatosságot pedig hat kiváló művész garantálja. Az illusztrációkat olyan a képregényvilágban ismert és elismert rajzolók alkották, mint Jamie McKelvie, Kev Walker, David Aja, Michael Lark, Alex Maleev és Stuart Immonen.

Őszintén bevallom, jobban szeretem, amikor egy történet szép hosszan, több köteten keresztül van elmesélve, részletesen kidolgozva, mint amikor ilyen rövid kis sztorik vannak, melyek inkább látványos akciójelenetek csupán, de akik örömmel merülnek el az epizódos, novellás jellegben, azok tutira imádni fogják ezt a kötetet is. Marvel rajongóknak kötelező eleme a gyűjteménynek.

3241072_big.jpgA kötetet a Fumax Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Írta: Warren Ellis
Fordította: Rusznyák Csaba
műfaj: képregény
formátum: keménytáblás
méret: 192 x 284 mm
oldalszám: 140
ISBN 9789634701361

Kövess minket a Facebookon is!

Mielőtt Hulk zöld lett...létezett egy szürke Hulk

Deadpool, a Marvel-univerzum Zsémbes Zsoldosa

Marvel Kapitány: Magasabbra, távolabbra, gyorsabban

2021. február 25., csütörtök

Eltelt öt év és nem vettem észre?

Khm... szóval IGEN: eltelt öt év, és nem vettem észre? - rémül meg Dannie Kohan, az ambíciózus manhattani jogász, aki megrettenve konstatálja, hogy ahhoz képest, hogy egy órája lefeküdt aludni, és megvolt az álomállása meg az álompasija, ahhoz képest a legközelebbi ébredésekor öt évvel később van, más lakásban fekszik, más eljegyzési gyűrűvel az ujján, mint előtte, és a vőlegény sem stimmel. Álom vagy valóság?

2021. február 24., szerda

Kegyetlen tavasz

 Könyvajánló - Anders de la Motte: Kegyetlen tavasz


A Scane-tetralógia befejező kötetében elérkeztünk a tavaszhoz, ez a kötet pedig nem lóg ki a sorozatból: követi a már bevált receptet. Egy sok-sok évvel korábbi gyilkosság utóhatásaival találkozunk, úgy tűnik, mindenkinek van valami kis titka az eset kapcsán, és egy viszonylag zárt közösség mélyére áshatunk. 



1986 tavaszán egy tizenhat éves lány rituális gyilkosság áldozata lesz egy kastély mellett húzódó svéd erdőben. A bűntettnek négy tizenéves fiatal a tanúja; a vallomásuk alapján a lány féltestvérét ítélik el, és zárják börtönbe. Nemsokára az áldozat családjának többi tagja is nyom nélkül eltűnik a környékről, és soha többé nem hallanak felőlük a faluban.
Amikor 2019 tavaszán az új háziorvos, Thea Lind beköltözik a kastélyba, és egy különös fotóra bukkan egy ősrégi tölgyfában, a több mint három évtizedes eset felkelti az érdeklődését. A kutakodása során megdöbbentő hasonlóságot fedez fel a halott lány gyermekkora és a saját, traumákkal teli múltja között, és ettől az ügy hirtelen személyessé válik. A sok megválaszolatlan kérdés miatt Thea egyre biztosabb benne, hogy a gyilkosságról sohasem derült ki az igazság, és egyesek bármit megtennének, hogy ez így is maradjon. Lehet, hogy 1986 kegyetlen tavasza egynél több áldozatot követelt? És talán ő lesz a következő…?

Ez a kötet talán a legkevésbé krimi mind közül, bár a sorozat részei mind nélkülöznek néhány alapvető műfaji jellemzőt. A részek között nincs kapcsolat, nem ugyanazok a szereplők, csupán egy - fiktív - svéd térségben játszódnak a kötetek. És nagyon hasonlóan épülnek fel. Mindig egy a múltban, jellemzően 30-33 évvel korábban történt brutális eset az, aminek a hatásai a mai napig megvannak, ami beitta magát a helyi kisközösség életébe, világába, életvitelébe és szemléletmódjába is. Ez a kötet nélkülözi a krimik szinte minden jellemzőjét, sokkal inkább nevezném drámának. Egy kemény, lélektani dráma, ahol a múltbeli bűnügy csupán mellékes, nem más, mint egy írói eszköz arra, hogy bemutasson egy viszonylag zárt közösséget és azt a rombolást, ami egy ilyen eset kapcsán végbemegy. Titkok titkok hátán, senki nem bízik senkiben, de mindenkinek van egy kis személyes emléke és egy személyes, dédelgetett kis titka 33 évvel korábbról. 

– A szeretet és a gyűlölet közel áll egymáshoz – mondta a nagyanyám.

A történetben nem sok csavar van, zömében már jóelőre kiszámíthatóak ezek, nincs meg benne a nyomozás izgalma sem, mégis olvastatja magát. Anders de la Motte elsőrangú író, ha az emberi sorsokról és drámákról, az egyszerű emberek egyszerű életéről és annak felborulásáról van szó. Sodor magával a történet, és kíváncsian rakjuk össze az egyes szereplők egyedi valóságát azokból kis nyomokból, amiket megtudunk, ahogy egyre jobban megismerjük őket. Itt is két idősíkon haladunk párhuzamosan, akárcsak de la Motte többi könyvében, és fokozatosan ismerjük meg a történteket mindkét oldalon. Most a jelenbeli részeket jobban élveztem, mert a múlt csupán hátteret adott a jelen személyiségeinek, és látni akartam, ki hogyan "vészelte át" a történteket. 


– Mindenkinek megvannak a maga titkai. Amiknek semmi szín alatt nem szabad napvilágra kerülniük. Bár az ember néha eltűnődik… – Elhallgat.
– Min?
– Hogy tényleg olyan rossz lenne-e, ha a titkok kiderülnének. Mert akkor nem kellene tovább magányosan cipelnünk őket. A magány mindennél szarabb.

Aki egy feszültséggel és nyomozással teli, rejtélyes, véres krimit akar, az ne ehhez a könyvhöz nyúljon, de bátran kézbe veheti az is, aki nem bírja a brutalitást vagy nem szereti a szokásos modernkori detektívtörténeteket, nyomozásokat, krimiket. Talán ez lesz a belépő ebbe a nagyon színes és magával ragadó világba, ami a lélektani dráma és a skandináv krimi határán mozog valahol.

Anders de la Motte 1971-ben született a svédországi Billesholmban, dolgozott rendőrként, biztonsági szakértőként, jelenleg nemzetközi biztonsági szakértő. Első regényét 2010-ben jelentette meg, amivel el is nyerte a Bűnügyi Svéd írók Akadémiájának elsőkönyves díját. A Kegyetlen tavasz c. kötetet Dobosi Beáta fordította.

Köszönöm a lehetőséget a General Press Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.

Kövess minket a Facebookon is!

2021. február 23., kedd

Tintagomba

Könyvajánló - Sissel-Jo Gazan: Tintagomba

Egy különleges atmoszférájú, fordulatos, színes regény barátságról, szerelemről, családi titkokról, politikáról és művészetről.

Sissel-Jo Gazan előző regénye is a Jaffa Kiadó gondozásában jelent meg nálunk. A dinoszaurusz tolla című művével engem nem győzött meg, de nem egy ismerősömnek pont az tetszett benne, ami nálam nem nyert. Ha nem ismeritek a művet, íme egy kis ízelítő:

A dinoszaurusz tolla

Tintagomba című könyve más világ, amiben egy kicsit időutazunk és megnézzük milyen volt az élet a 80-as évek Dániájában a kommunákban élő hippikkel, drogosokkal, melegekkel, olyan emberekkel, akik lázadtak a rendszer ellen. Már akkor is népszerű önkifejező eszköz volt a graffiti, így ez is fontos eleme lett a regénynek.

A történet főszereplője Rosa, akinek végigkísérhetjük életútját. A  tizenéves lány Aarhusban él anyjával. Helle biológia tanár, aki megszállottja a gombáinak, amik mellett az élvonalban harcol a kapitalizmus ellen, s erre próbálja bíztatni Rosát is. Miközben megismerjük őket és a környezetüket, a regényt végigkíséri a talány, hogy ki lehet Rosa apja. Az anyja nem titkolja előtte, hogy három férfi is esélyes lehet, ám ennyivel nem éri be a lány, tudni szeretné biztosan, hogy ki is az édesapja.

A regény egy különös halálesettel indul, amire a megoldás csak a kötet végén érkezik, ettől függetlenül nem nevezném kriminek, egyértelműen a skandináv noir műfajába sorolnám. Rendkívül összetett a történet, néha nekem talán túlságosan is elnyújtott volt, de az tény, hogy a szerző kiváló mesélő, szóval hagyni kell, hogy meséljen.

Ahogy haladunk előre az olvasásban apránként megismerjük ezt a fiatal lányt, aki keresi a helyét a világban. Beleszeret a graffitizésbe, ami persze szép kis bajba sodorja. Egy kölyökként izgalmasnak tűnő graffitiháborúba keveredik egy ismeretlennel. Közben, ahogy minden tini, ő is barátkozik, bandákba verődik, megismerkedik a házfoglalókkal, kicsit meggondolatlan és könnyelmű. Plusz, ahogy az lenni szokott zűrös kölyköknél, beleszeret egy még zűrösebb alakba. Végül egy ponton majdnem tragikus fordulatot vesz az élete...

De közben telnek az évek és a problémás gyerekkor után összekapta magát, egyetemet végzett, immár művészettörténészként kutatja a street artot. Egész pontosan egy olyan titokzatos művész, Tintagomba nyomában jár, aki politikai graffitijeivel sokkolja a világot. Provokálja az embereket, de közben parádés alkotó, amivel le is nyűgözi őket. Berlinbe is az ő egyik alkotása viszi, de végül teljesen mást talál ott.

Tizenéves korától kísérjük végig az útján Rosát negyven éves koráig. Látjuk miként hat rá a környezete, a barátai, a szerelmei és a politika. Rengetegen voltak rá hatással, az utcai bandázások, a török barátnője, a konzervatív pasija, későbbi romantikus kapcsolatai, az anyja, a meleg fogadott apja, aztán később a Pablo Neruda rajongó nagymama és persze a rengeteg utcai műalkotás.

Kifejezetten tetszik, hogy a graffiti központi elem, mert az pontosan leírja ezt a regényt is. Rengeteg izgalmas karakter, érdekes életút, szerelem, barátság, család és a velük járó titkok, művészet és politika, mindez egy igazán sokrétű történetben. Pontosan olyan színes, mint egy szivárvány minden színében pompázó graffiti. Sissel-Jo Gazan előző könyvével nem győzött meg, hogy nekem ír, de ezzel az írással sikerült megnyernie magának. Szuper írás! Kérek még ilyet! :)

covers_604838.jpgA kötetet a Jaffa Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Fordította: Sulyok Viktória

Kövess minket a Facebookon is!

Főkép: Sissel-Jo Gazan, forrás: fb.com/sjgazan

2021. február 22., hétfő

Megrontott éden

Könyvajánló - Virginia Baily: Megrontott éden

Fiatal olasz lány, 1929, fasizmus, Tripoli, bűnös szerelem, erőszak, korrupció, elnyomás, menekülés olasz földről - 1980, Anglia. Mi történt a két időszak között?

Az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg Virginia Baily Megrontott éden című könyve, amely klasszicista fedlapján egy múlt század eleji gépkocsi, egy diadalív és benne egy egymás mellett sétáló pár látható. Hiába menekülsz, a sorsod végül utolér, olvasható rajta a szerző neve és a cím között. A meleg színekkel ábrázolt környezettől élesen elüt az égbolt viharral fenyegető, komor színe, és nyilván nem véletlenül.

Ebben a koronaékszer gyarmatban, Tripolitániában (Líbia) ugyanis pontosan ugyanúgy folynak a dolgok 1929-ben, mint a fasiszta Olaszországban, csak valamivel kifinomultabb módszerekkel. Ide, erre az olasz gyarmatra érkezik a könyv főhőse, Liliana Cattano tizenhét évesen, a Mare Nostrum (Földközi-tenger) másik oldaláról, hogy elképzelése szerint folyamatos jókedv, flört és szerelem részese legyen. A fasizmus azonban itt is tarol, és egy naiv, tizenhét éves leányzó minden reményét sárba tiporja. Persze, nem azonnal. 

Mindent beárnyékolt a politika: a Duce 1937-es látogatása Tripoliban

Tripoliban lakik a bátyja is, Stefano, aki Monzanából (ahol Lilianaval együtt laktak a szülőkkel) a Squadristi (fasiszta erőszakszervezet) verései elől menekült el korábban, és bonyolódott bele egy arab lánnyal való szerelembe, ami helyi módon köttetett "házasságba" torkollt. Stefanonak nem árt itt is vigyázni magára, mert szocialista elvei nem férnek össze a fasizmus lappangó mindennapjaival - a családja is azért küldte el őt szülőföldjéről, mert se betörni, se megvédeni nem tudták fiúkat a Squadristitől.

A brit Virginia Baily több, mint 30 éve dolgozik a rangos folyóirat, az Africa Research Bulletin szerkesztőjeként. A nyelvész végzettségű Afrika-szakértő hosszú időt töltött Afrikában és Olaszországban, a Megrontott éden pedig mind a két hely iránti szeretetét kifejezi. Tudományos pályája mellett Baily elismert író, a Riptide nevű könyvsorozat alapítója és társszerkesztője. A Megrontott édenen kívül még két regényt írt, a másodikkal elnyerte a tekintélyes McKitterick-díjat (Africa Junction). A Megrontott édenből a BBC készített rádióadaptációt. Amikor éppen nem Olaszországban időzik, az angliai Devonban él. (Forrás: Alexandra Kiadó)

A fiatal lány már a Tripoliba tartó úton, a hajón megismerkedik egy sötéten vonzó férfival, Ugo Montelloval, aki történetesen a légierő ezredese. Viszonyba keveredik vele, de bárcsak ez lett volna Liliana legnagyobb gondja, amikor - miután bátyja családjának nyoma veszett - 1938-ban búcsút mond a mediterránumnak, és Angliában telepedik le.

1980-ban is Angliában érjük a hetven évéhez közelítő Lilianat: özvegy, férje nemrégen halt meg, ő pedig angol életében minden erejével igyekezett maga mögött hagyni olaszságát, ami fontosnak, lényegesnek, sőt, egyenesen szükségesnek tűnt. Két hír billenti ki egyensúlyából: egy nekrológ Ugo Montelli halálhírével kapcsolatban és egy merénylet híre Rómában, ahol pisztolygolyók kereszttüzébe került egy ismerős nevű, számára addig eltűntnek hitt ember. Azonnal Rómába rohan az illető kórházi ágyához.  

A történetből számos kérdésre kap választ az olvasó: 

- mi történt Lilianaval Tripoliban, miért lett persona non grata mind a gyarmaton, mind Olaszországban?
- miért éppen Angliába menekült, ki volt angol férje?
- mi lett a légierő ezredesével folytatott viszonyból?
- miért és hová tűnt el a fivére családja?
- miért fontos még 1980-ban az a római merénylet? 

És ha mindez nem elég, 1980-ban a kórház folyosóin egy kiskorúságának utolsó évét taposó arab lány, Zada rohangál, egyre fogyó reményekkel és felette tornyosuló félelmekkel. Az ő apját és bácsikáját érte a golyó abban a merényletben, ami miatt Liliana Rómába rohant: a lelőtt férfiaknak némi problémájuk akadt Líbia akkori elnökével, Kadhafival.

Moamer Kadhafi 1980 körül

Hogy mi köze a jelennek a múlthoz? Olvasd el a könyvet! 

A vaskos kötet kitűnő jellemábrázolásával, fejlődéstörténetével bilincseli le az olvasót. Maga a cím is árulkodó, a Megrontott éden: megrontásra kerül a 17 éves lány, a szabadságát elvesztett olasz gyarmat és az egész olasz nép a fasizmussal, majd ebből következően Líbia egész népe. Idősíkjain váltakozva lehet megismerni a korabeli olasz viszonyokat és az 1980-as jelent. Milyen volt az élet a fasizmus mindennapjaiban, milyen volt olaszként arab környezetben élni, hogyan szórakozott az akkori fiatalság, milyen ellentmondások feszítették a fecsegő felszín alatt húzódó erőket, a mában pedig a zsarnokság elől Olaszországba menekülő líbiai emberek mindennapjait. A kisemberek dilemmáját is tetten lehet érni: besimulni, beolvadni a rendszerbe mindenáron, vagy ellenállni? Nyilván akinek családja volt, óvatosabb válaszokat adott erre a kérdésre, mint a független emberek, a lelkiismeret szava azonban nagyon sok tragédiát okozott mindenkinél, nemre, családi állapotra tekintet nélkül úgy 1980-ban, mint a fasizmus alatt.

Az 1980-as jelen is egy diktatúrával kapcsolatos, Kadhafi Líbiájából menekülnek a hatalomgyakorlás módjával és a hatalom jelenlegi letéteményesével egyet nem értő emberek: egy zsarnoknak nem lehet legitim ellenzéke, amit a római merénylet ténye is alátámaszt. Képet kap az olvasó a közelmúlt eseményeiről, miközben az arab világban szokásos férfi-nő kapcsolat milyenségére is fény derül. A felvilágosult, lányokat, asszonyokat is méltó helyükre emelő arab világ még odébb van.

Olaszország és Líbia tevékenységei a múltban és jelenben - ellentmondások és békétlenségek, sajátos viszonyok kötik le az olvasót közéleti szinten, míg a magánélet útvesztőiben harc és megbékélés érhető tetten. Mert, ahogy a fedlapon hirdeti a mű, hiába menekülsz, a sorsod végül utolér.



A kötetet  az Alexandra Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Fordító: Marczali Tamás

Tetszik, amit olvastál? A képre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Kövess minket a Facebookon is!

Cím: Megrontott éden
Eredeti cím: The Fourth Shore
Szerző: Virginia Baily
Kiadó: Alexandra Kiadó
Oldalak száma: 384
Megjelenés: 2020. október 02.
ISBN: 9789634477488
Méret: 208 mm x 135 mm x 31 mm


2021. február 21., vasárnap

Új évszak, új kezdet...

Könyvajánló - Katie Fforde: Tavaszi zsongás
Heuka írása

A Tavaszi zsongás pontosan azt nyújtja, amit a cím és fülszöveg alapján várhatunk: egy kedves történetet, ahol a család több tagja is egyszerre találkozik a szerelemmel.

Romantikus könyv létére erősen indul a történet, már az első fejezet hat az érzelmeinkre: ugyanis nem kevesebb, mint egy kismacska testi épsége a tét. A hős azonban nem (az egyébként jelen lévő) magas, kisportolt férfi, hanem a termete alapján a feladatra alkalmasabb, ám klausztrofóbiás Helena lesz. Miután a cica ismét biztonságban van, a lány és a többfunkciós, stúdió-lakásának tulajdonosa, Jago beszélgetnek, próbálva megoldást találni Helena hamarosan várható lakhatási gondjaira. Nem elegendő magának hajlékot kerítenie (hiszen akkor elég lenne az anyjához visszaköltöznie), de szövőszékeinek, illetve elkészült munkáinak is helyet kell találnia. Utóbbiakból éppen nincs sok, de egy nagy vásárra készülvén ezen épp változtatni készül.

Azonban nem csak a lány küzd ingatlanhelyzettel, anyjának is el kell gondolkodnia, hogy mi legyen a panzióként üzemelő házával. Nem saját ötletként merül fel, hogy el kellene adni, fia (és annak felesége) ültetik a bogarat a fülébe. Egy ilyen helyzetben pont kapóra jön, hogy az értékbecslőként dolgozó Leo áll meg az ajtó előtt, útbaigazítást kérve az éppen felmérendő ingatlanhoz. Gilly nem hezitál, az eligazítás után megkéri a férfit, hogy visszafelé nézzen be és mérje fel az ő házát is. Azonban nemcsak a felmérés történik meg, hanem az operába is elhívja a nőt, amit nem mindenki fogad kitörő örömmel.

“Most komolyan drágám, bárki, aki ezt a kérdést hallaná, azt gondolná, hogy egy kiskorú zárdaszűz vagyok, nem egy középkorú nő, aki elég idős ahhoz, hogy nyilvános helyen mutatkozzon a másik nem egy képviselőjével."

A kellemesen töltött idő után Gilly úgy dönt, bemutatja gyerekeinek is a férfit. Azonban az ebéd során a nő nem tud szabadulni az érzéstől, hogy Leo nem véletlenül járt felé pont akkoriban, mikor felmerült a csúnya, nagy áldozatokkal járó válása során megszerzett ingatlan értékesítése. Fia, Martin és annak felesége, Cressida mintha már ismernék az úriembert. Aki viszont egyértelműen felismeri, az Helena. Nem tehet róla, de olyan képességgel született, hogy ha egy arcot már látott, azt nem felejti el és bármilyen körülmények között felismeri. És most nem valami jóságos emberre emlékszik, hanem arra, aki pár évvel korábban majdnem az anyja és az ő halálát okozta. Miután beszámol Jagonak az emlékről, a férfi felajánlja segítségét, hogy kicsit utána nézzenek az értékbecslő múltjának, ami bizony rejt sötét foltokat.

“Egyszerűbb lett volna, ha beszélhet valakivel a dologról, de valamiért nem tudott. A legrégebbi barátnője már nem lakott a közelben, és az egész annyira butának és kislányosnak tűnt, hogy úgy érezte, nem tudná telefonon megvitatni. Azt sem tudta kiverni a fejéből, hogy Helena ebéd közben olyan furán nézett Leóra. Nem tudta, miért, de a lánya nem örült, hogy az anyja beleszeretett valakibe.”

Miközben tart a nyomozás, Gilly a könyvelőjével, Williammel is átbeszéli a ház értékesítésének lehetőségét. A férfi egyáltalán nem támogatja az ötletet, miszerint a nő azért áldozza fel a megélhetését, hogy a fiáék nagyobb házba költözhessenek, ahol ő bentlakó nagyiként 24 órás ingyendada lehet az unokája, az egyébként imádnivaló Ismene mellett. A hosszú beszélgetés alatt kiderül, hogy a férfi népes rokonsága pont a környéken keres pár napra szállást - mivel a panzióban akkorra még nincs sok előjegyzés, kellemeset a hasznossal alapon meg is oldódik a szálláshelyzet, illetve jó szállásadóként a kalauzolást is vállalja.

“ - Úgy érzem magam, mint egy igazi idegenvezető. Ha feltartok egy összecsukott esernyőt, finoman szóljanak rám.

- Folytassa csak, kedvesem - mondta Daphne. - Követjük lelkesen, mint a játszótéri gyerekek a fagyiskocsit.”

A családi esemény sikeresen lezajlik, és William elhívja vitorlázórepülésre Gilly-t. A nő egy ideig hezitál, de a Leo személyiségében beálló változás, illetve menye megbotránkoztatása végül arra sarkallja, hogy kipróbálja a repülés ezen formáját. Bár Gilly még a hagyományos repülőkön sem érzi magát túl komfortosan, saját meglepetésére nagyon élvezi a kalandot, s leszállás után újból vágyik a magasba.

Miközben a két férfi iránti érzelmeit igyekszik kibogozni, gondozgatja a kertjét és tonnaszám süti a teasüteményeket. Utóbbival persze mindenkit ellát, aki felé jár, legfőképp lányát, aki azokat gyakran Jago társaságában fogyasztja el, miközben az újabb akadályokat igyekeznek leküzdeni, legyen az egy újabb vásár vagy a férfi múltja.

Az utolsó fejezetek is tartogatnak még meglepetést, például, hogy sikerül-e Helenának megoldani a mindkét vásáron való részvételt, ki mellett köt ki Gilly és milyen folt éktelenkedik Jago múltján. És persze, hogy mi lesz a panzió sorsa.

Az írónő ismét főként kedves, szerethető karaktereket alkotott, még Martin felesége, Cressida is illik a történetbe, hiszen a modern nő sztereotípiáját (csak zöldség, semmi szénhidrát, gyerek mellett is makulátlanul tiszta ház) megszemélyesítve alapot ad a család többi tagjának vicces csipkelődéseihez. Hiszen Gilly fantasztikus teasüteményeket készít, amit bárki elfogyaszt, csak dicshimnuszokban tud róluk beszélni, de a meny meg sem kóstolja azokat. 

Bár korábban már olvastam több Fforde könyvet is, nem vártam, hogy ennyire magával ragad a kötet és az első felét nagyjából egy szuszra el fogom olvasni. A fejezetek nem túl rövidek, azonban nem is annyira hosszúak, hogy ne eshetnénk a “csak még egy fejezet” csapdába. Olvastam értékeléseket, melyek szerint túl súlytalan lett a történet, de szerintem aki nyitott rá, meglátja a mondanivalót is és nem fog csalódni.

ffordek_aspringtimeaffair_72-1.jpgKöszönjük, Libri Kiadó!

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál mindig kedvezménnyel szerezheted be!

Fordította: Svoboda Róbert

Ha érdekelnek a könyvek és sok más érdekes téma, kövess minket Facebookon is, hogy ne maradj le a legfrissebbekről!

2021. február 20., szombat

Zsivago doktor, a Múzsa és az Ügynök

Könyvajánló - Lara Prescott: Titkos útjaink 

A Zsivago doktor igaz története


"Ezennel meghívom magukat a kivégzésemre!" - kiáltja Borisz Paszternak Lara Prescott Titkos útjaink című könyve 147. oldalán, és a viccesen elsütött mondatról kiderül, hogy abban a korban, ott és akkor nem is olyan vicces ez az egész. Kevés ember van, aki ne hallott volna legalább az orosz szerző, Borisz Paszternak Zsivago doktor című regényéről. De vajon hogyan keletkezett, és miképpen került ki Szovjetunióból a kézirat, és hogyan került vissza oda a nyomtatott könyv? Az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent történelmi fikcióregény ezt a kérdést vesézi ki, megfelelő alapossággal.

Az 1950-es években járunk, amikor a két ellentétes pólusú szuperhatalom igyekszik lemosni egymást a pályáról, és ehhez bármilyen módszer felhasználását megfelelőnek tart mindkét fél. Azon túl, hogy üzemkész atomfegyverek garmadája van telepítve egymással szemben, mindkét nagyhatalom hírszerzése beveti a propaganda nagyágyúját is: végtére nem csak fegyverekkel lehet harcolni. Nagyon jó eszközül szolgált erre Borisz Paszternák Zsivágó doktor című regénye, amelynek keletkezése, a kézirat kijuttatása, majd az elkészült könyv Szovjetunióba való visszajutása körül forog.

Több szemszögből követheti az olvasó a művet, megszólal Olga - Lara (a Múzsa), a Gépírónők (S
ally és Irina), és még sokan mások. Elgondolkodtató, hogy milyen szerelemmel szerette Olga Borisz Paszternakot, hogy odaadása és lojalitása még kényszermunkatáborba is juttatta, holott Paszternák sosem hagyta el érte a feleségét. Olga  megelőzte korát, ma már nem érdekes, hogy egy nő házasságban él-e együtt társával, de akkoriban ennek puszta ténye is rossz fényt vetett az illetőre.

Igazi Múzsa volt Olga, akinek támogatása nélkül sosem lehetett volna ilyen visszhangú a Zsivago doktor című mű. 1956-ban csempészik ki a kéziratot a Szovjetunióból egy olasz kiadóhoz, ahol hamarosan meg is jelenik nyomtatásban. Ekkor kapcsolódik be az USA hírszerzése, a Gépírónők, akik nemcsak gépírnak ám: az ő feladatuk lesz visszacsempészni a kiadott könyvet a nagy orosz medve birodalmába. A feladat egyáltalán nem veszélytelen, a szovjet felderítésnek nagyon nincs ínyére, hogy ez a mű - pláne, oroszul - bármilyen szerepet is játszon a hazai olvasók számára. 

A két amerikai Gépírónak, Irina 
Drozdovának (tapasztalatlan, a dolgok igazi menetéről semmit sem sejtő, anyjával élő fiatal, orosz származású lány, aki csak egyszerű állást szeretett volna, de az Ügynökség más szerepet szánt neki) és Sally Forresternek (minden hájjal megkent, harcedzett ügynök) jut a Zsivago doktorral kapcsolatos szovjetunióbeli terjesztési feladat, amelyet kivételesen izgalmas helyzetekbe bonyolódva igyekszenek végrehajtani. Hogy ne legyen egyszerű a dolguk, a két nő egymásba is szeret, amit viszont senki sem néz jószemmel. 

A sokszereplős mű a szereplők szemszögéből, váltakozva mutatja be az olvasónak hidegháborús évekkel sújtott Európa, Amerika és Szovjetunió mindennapjait, hírszerzési kegyetlenségeit és embertelenségét, nem kíméli igazán egyik oldalt sem. Az összetett történet érdekfeszítően domborítja ki, mi történik olyankor, ha rosszat szeretsz vagy rossz helyen, rossz hangsúllyal ejtel ki egy mondatot, amely aztán a végzetedet jelenti. Járunk Olaszországban, Angliában, Franciaországban és Németországban, részt veszünk CIA megbeszéléseken, szovjet munkatáborban, de amerikai bárokban és az 1958-as brüsszeli világkiállításon is.

A szereplők szemszögei éppen aktuális feladataikon keresztük kerülnek fejezetcím elnevezésre - érdekes, és néha zavarbaejtő megoldás ez a szerző részéről, főleg az elején, amikor még alig ismerjük őket. Nevezhetük a Titkos útjainkat feminista szemszögből megírt regénynek is, ami fricskát jelent a hatvan-hetven évvel ezelőtti közviszonyok férfiuralmának, ahol mindent a nők csinálnak, aminek babérjai mindig a férfiakat illették. És bár simán el tudom képzelni, hogy abban az időben is volt nő és nő között szerelmi kapcsolat, kezdi kiverni nálam a biztosítékot, hogy lassan kötelező elem lesz egy történetben valamilyen LMBTQ tartalom, mert enélkül nem lehet sikeres egy könyv. Persze, értem, megadja a plusz izgalmat a társadalmi elutasítás, a felnövéstörténet, a jellembeli fejlődés, az önismereti út, a karakterfejlődés, a munkahelyi csiklandós suttogások, színlelések, lázadások, szólásszabadság korlátozása, a nem és szexuális orientáció szerinti diszkrimináció  - igen, igen, vágom.

Az emberi sorsok lefestése, a hiteles korszakábrázolás a két pólusú világban, a váltott szemszögek szerinti árnyalások, a kiváló karakterábrázolások mindenképpen ínyes falatnak számítanak a Zsivago doktor eredettörténetét megíró kötetben. Annak ellenére élveztem a művet, hogy Paszternaknak ebbe a regényébe beletört a fogam, pedig ahogy megjelent a kilencvenes évek elején magyarul, azonnal megvettem és belefogtam. Isten (meg az olvasói tábor azon része, aki szerint nagy mű) bocsássa meg nekem: tömény unalomnak ítéltem meg és gyorsan le is tettem a könyvet. Bő húsz évvel később igazán jelentős szereposztásban (
Omar Sharif és Julie Cristie), filmen próbálkoztunk vele életem párjával, mert nehogy már ezt a mindenki által szuperlatívuszokban emlegetett történetet pont mi ne ismerjük meg! Ezért aztán odaültünk a tévé elé, fogtuk egymás kezét és az idő múlásával, meg a történet pergésével egyre tanácstalanabbul ficeregtünk a fotelben, hogy tessék mondani, mi ebben az a jelentős nagy mű... de becsületünkre legyen mondva: végigszenvedtük (de legalább a zenéje tetszett). Mind a ketten tudjuk most már, miről szól, de mindenki megnyugtatására hadd közöljem: Lara Prescott Titkos útjaink nem ez a kategória. Élvezetes, izgalmas, éjjel is ébren tartó töténet ez, amit elolvasásra javaslok. 

A kötetet  az Alexandra Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Fordító: Dobos Lídia

Tetszik, amit olvastál? A képre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Kövess minket a Facebookon is!

A képek az Alexandra Kiadó Facebook oldaláról származnak.

2021. február 19., péntek

Valaki figyel...

 Könyvajánló - Arne Dahl: Valaki figyel

Arne Dahl az új sorozatnyitó kötetében egy olyan skandináv krimit alkotott, amilyennel még nem találkoztam eddig. A két főszereplő (akik a sorozat címét is adják), Berger és Blom múltjába olyan bepillantást kapunk, ami nem megszokott, és a bűnügy is teljes egészében ebből épül fel. Így teszi a történet szerves részévé Dahl nem csak a két nyomozót, de minket, olvasókat is bevon a játékba.




Svédországban nyomtalanul eltűnik egy tizenöt éves lány. Nincs nyoma erőszakos cselekménynek, ráadásul volt rá példa, hogy megszökött korábban is, és egy elcsípett beszélgetés is erre utal, hogy lelépett a barátjával. Aztán pár hónapra rá eltűnik még egy. Itt azt hiszik, hogy a radikalizálódó bátyját követve az Iszlám Állam egyik katonájának a gyerekmenyasszonya lett belőle - nem is foglalkoznak vele sokat. De aztán eltűnik még egy lány, akit már teljesen egyértelműen elraboltak. 

Furcsa szakaszokra tagolódott a múló idő, és szünet nélkül susogtak a fák. Valaki a múltból vagy talán a jövőből próbált átjutni a jelenbe…

Sam Berger rögeszméje, hogy sorozatgyilkos jár köztük, miközben a felettese elhiszi azt a maszlagot, hogy Svédországban sosem volt még sorozatgyilkos. Meg is fenyegeti beosztottját, hogy hamar az ajtón kívül találja magát, ha a beteges rögeszméit hangoztatja. De Sam tud valamit, amit a felettese nem: a sorozatgyilkos kifejezett neki, érte gyilkol. Minden tetthelyen vagy az eltűnt személyhez köthető helyen talál egy picike, apró, alig egy cm átmérőjű fogaskereket, amit nem ad le mint bizonyíték, hanem félreteszi magának. Pontosan tudja, hogy sorozatgyilkos szedi az áldozatait, egy olyan, akinek már legalább négy áldozata volt. És azt is pontosan tudja, hogy ki a gyilkos, elvégre a gyerekkori barátja, aki bevezette őt az órák és fogaskerekek elbűvölő világába. Csak meg kéne találnia...

Közben bekapcsolódik a nyomozásba a svéd titkosszolgálat is, vele Molly Blom, akinek szintén személyes ügye ez az ügy, és hamar kiderül, hogy nem csak ez a négy lány a régi ismerős áldozata, vannak még többen is.

Kevesebb aggasztó dolog van annál, mint amikor egy tinédzser minden erejével úgy tesz, mintha minden rendben lenne.

Arne Dahl egy szövevényes és rendkívül olvasmányos, magával ragadó krimit írt. Irodalmi színvonalon alkotó íróként aposztrofálják, és ez helytálló, nagyon szépen ír, Szieberth Ádám pedig értő fordítója. Viszont néhol úgy éreztem, hogy egy kicsit "elszalad vele az az irodalmi ló", egy kicsit túl sok jelzőt használ, mindig, mindenre jelzőket használ, sokszor ugyanazokat, és vannak nagyon kedvelt kifejezései. Ilyen a "farkasok órája" pl., de szereti használni a "kísértetek óráját" is. Nagyon sokat ír a fákról, környező növényekről. Minden susog, minden zizeg, minden reszket. 

A stílusa viszont ezekkel együtt szerethető és magával ragadó, ami pedig hatalmas pozitívum, hogy ilyen megoldással még tényleg nem találkoztam krimikben. Itt tényleg hatalmas szerepe van a nyomozók múltjának, elvégre onnan jön a jelenbe a gyilkos. És nagyon-nagyon díjaztam, ahogyan bevezette a történetbe Molly Blom karakterét, akivel az első százegynéhány oldalon még nem találkozunk. El is gondolkodtam, hogy mikor lép színre vajom Blom, elvégre a sorozat cím az, hogy Berger&Blom. Bergert már ismerjük. De majdnem a könyv felénél járunk, és Blom még sehol. Megszerettem a párosukat, jól tudnak együttműködni és kiegészítik egymás képességeit, megfigyeléseit és nem utolsó sorban egymás emlékeit is. 

Arne Dahl már számtalan regényt írt, két korábbi kötete évekkel ezelőtt megjelent nálunk is a Scolar Kiadónál, most azonban az új, 2016 óta létező Berger&Blom sorozatát az Animus karolta fel. Nagyon remélem, hogy gyorsan jön a következő rész, mivel a skandináv krimiktől eltérő módon olyan kegyetlen függővége lett ennek, hogy csak lestem, hogy most komolyan?? Ez a vége?? Ettől függetlenül nagyon ajánlom, tényleg adott újdonságot a rengeteg már ismert skandináv krimi-noir elemek közé, és ezek nagyon jót tettek a történetnek. És attól függetlenül, hogy idővel rájövünk, mi is a nyomozók szerepe az egészben, és ezzel együtt arra is, ki a gyilkos, nagyon érdekes és izgalmas, magával ragadó kötet.

Köszönöm a lehetőséget az Animus Kiadónak! A borítóra kattintva elérhető a kötet kedvezményes áron.



2021. február 18., csütörtök

Gyönyörű idegenek

Könyvajánló - Elizabeth Klehfoth: Gyönyörű idegenek

Egy jómódú család, egy tíz éve rejtélyes körülmények között eltűnt anya, egy elitsuli és egy titkos társaság egy ifjúsági thrillerben...

109848585_1009059409544125_811421413844526210_o.jpg

Az Alexandra Kiadó elhozta a magyar olvasóknak Elizabeth Klehfoth debütáló regényét, a Gyönyörű idegenek című ifjúsági thrillert. A történet két idősíkon halad. Az egyiken megismerjük a tizenhét éves Charlie Calloway-t, aki egy elit iskolában igyekszik helytállni, miközben folyamatosan gyötri a múltja. Még kisgyerek volt, mikor az anyja szó nélkül eltűnt. Senki sem tudja, hogy magától lépett le, hátrahagyva két gyermekét és férjét vagy esetleg valami történt vele a tóparti házban.

Charlie-t mindenki ismeri, az apja neves üzletember, aki sokkal többet foglalkozik a munkájával, mint a gyerekeivel, közben pedig sokan a mai napig sutyorognak anyja rejtélyes eltűnése miatt. Falakat húzott maga köré, s bár körbeveszik haverok, felszínes kapcsolatok, igazi barátai nincsenek, sosem tartozott sehová. Egy nap azonban az iskola egy titokzatos klubjába hívják, amelyben a lehetőséget látja, hogy végre tagja legyen valaminek. Szinte bármire képes lenne, hogy az "A" nevű társaság tagja lehessen.

Ez egy nagyon befolyásos titkos klub, amely már évtizedek óta tartja kontroll alatt az iskolát, a tanárait, a diákjait. Ide bekerülni nagy kiváltság és nem is egyszerű. A bejutáshoz túl kell esni egy felvételi procedúrán, a Játékon. Ez egy veszélyes, kissé beteges kincsvadászat. A társaság, hogy megőrizze titkát elég mocskos dolgokra képes. Például az elején egy rövid feladvány után minden jelöltet kompromittáló helyzetbe kényszerítik, ha véletlenül el akarna járni valaki szája az "A"-ról ez még hasznos lehet...  

A másik idősíkon a szülőké a főszerep: Grace Fairchild és gazdag férje, Allister Calloway. A szerző apró képeket mutat a múltból, hogy rájöjjünk, mi is történt a jómódú családban. Szerintem amúgy ezek voltak a legizgalmasabb részek a kötetben, de nem spoilereznék róla. Sajnálom, hogy csak morzsákat kaptunk a múlt sötétségéből.

Miközben megismerjük a sulit, Charlie diáktársait, a klubot és a próbákat, látunk mindenféle drámát. Jut egy kis romantika is a sztoriba, közben pedig csontvázak potyognak a szekrényekből. Charlie apja nem akarta, hogy nagyon elmerüljön az anyja keresésében, de végül egyre több titokra derül fény, amelyek csak hajtják előre, hogy kiderítse mi is történt hosszú évekkel ezelőtt. Felbukkan többek között Grace testvére is, aki tíz éve próbálja kideríteni az igazat és állítja, hogy Allister megölte a nőt. Még fényképet is mutat a lánynak egy fenyegető üzenettel. Ez már bőven elég ahhoz, hogy a lány megszállott nyomozásba kezdjen, hogy megtudja az igazságot. Még anyja családját is felkutatja, hátha közelebb viszik a rejtély megoldásához.

Közben a próbák is zajlanak, melyek során egyre durvább feladatokat kell teljesítenie az újoncoknak. Sokszor már nem csak saját magukat, még barátaikat is veszélyes helyzetekbe sodorják. Egyre inkább tűnik valami beteges vendettának az egész procedúra, mint felvételinek. A végére már Charlie sem tudja, hogy akar-e egyáltalán ezek közé az emberek közé tartozni, de aki ki akart szállni előtte, azok mind súlyos árat fizettek.

Elizabeth Klehfoth nagyon jó stílusban ír. Olvasmányos, pergő, de ez a könyv nem az igazi pörgős thriller, sokkal inkább ifjúsági dráma egy kis thrilleres beütéssel. A főszereplő lassan rakta össze, hogy mi is a helyzet, de az olvasónak hamar összeáll a kép. Bár szórakoztató volt, emiatt annyira nem hagyott bennem mély nyomot a kötet és hiányoztak az igazán érdekes csavarok is. Ettől függetlenül, aki nem nagyon izgalmas thrillerre vágyik, az meg fogja találni a számításait kötettel. Talán én lettem valamikor túl idős az ifjúsági kötetekhez. :)

gyonyoru_idegenek_b1.jpgKöszönöm a lehetőséget az Alexandra Kiadónak!

A kötet elérhető kedvezményes áron, a borítóra kattintva. 

Fordította: Bótyik Bettina Zora

Kövess minket Facebookon!

Ha bealkonyul a Fények Városában…

 

2021. február 17., szerda

Hétköznapi szorongások

Könyvajánló - Fredrik Backman: Hétköznapi szorongások

"Azt mondják, az ember személyisége a tapasztalatainak összessége. De ez nem igaz, legalábbis nem teljesen, mert ha a múltunk lenne az, ami meghatároz bennünket, nem bírnánk együtt élni saját magunkkal. Meg kell győznünk magunkat, hogy többek vagyunk a tegnapi hibáinknál. Hogy a jövőbeli választásaink is mi vagyunk, a holnapok is mi vagyunk." 

"Az igazság? Nincs olyan. Az univerzum határairól annyit tudunk, hogy nincs neki, Istenről pedig annyit, hogy semennyit. Az egyetlen, amit egy lelkész anyuka kért a családjától: tegyenek meg minden tőlük telhetőt. Ültessenek ma egy almafát, még ha holnap el is pusztul a világ. Mentsék meg azokat, akiket meg tudnak."

A szerző moralizál - ahogy mindig is szokott, minden könyvében -, folyamatosan, és apróságokkal, egészen különleges szemszögekből, olyasmikkel akasztja hasba az olvasót, hogy ölni nem szabad. Jó, Hitlert például szabad lett volna. De hány embert kell megmenteni ahhoz, hogy joggal ölhessünk? Milliókat? Kettőt? És mi van a szalonnából álló állatokkal? Minden mindennel összefügg. A választásaink. Amikor egy teljesen ismeretlen ember mond nekünk egy olyan igazságot, ami 180 fokos fordulatra késztet bennünket. Akiről semmit sem tudunk (vagy mindent), de abban biztosak vagyunk, hogy innentől adósságunk van, amit törleszteni kell. Amit csak egy idegennek törleszthetünk. Ebben a műben pedig a legtöbb ember idegen embernek igyekszik törleszteni, igazságot tenni. Pontosan azért, mert valóban, kicsi a világ, és tényleg minden mindennel összefügg.

"Ez a történet sok mindenről szól, de leginkább idiótákról. Már most érdemes leszögezni, hogy nagyon egyszerű leidiótázni más embereket, kiváltképp akkor, ha sikerül elfelejteni, milyen embertelenül nehéz embernek lenni. Különösen, ha vannak az életünkben más emberek, akiknek a kedvéért próbálunk jók lenni.

Mert hihetetlen, hogy manapság mi mindent meg kell tennie az embernek! Legyen családja, munkája, tető a feje felett, fizessen adót, vegyen tiszta fehérneműt, jusson eszébe az átokverte wifi-jelszava. Néhányunknak sosem sikerül felülemelkedni a káoszon, az életünk csak folyik, miközben a föld kétmillió kilométer per óra sebességgel száguld az űrben, mi pedig pánikba esve reszketünk a felszínén, akár az elhagyott zoknik. A szívünk szappanból van, s ha csak egy másodpercre is elengedjük magunkat, máris kicsúszik a kezünkből. Ellebeg, szerelmes lesz, összetörik, csak úgy ukkmukkfukk. Semmi esély arra, hogy mi irányítsuk. Megtanulunk tehát színlelni, folyamatosan, a munkában, a házasságban, a gyerekeinkkel és minden másban. Azt színleljük, hogy normálisak vagyunk, sőt képzettek, értjük a „törlesztési szint” és „inflációs ráta” kifejezéseket. És azt is, hogy hogyan működik a szex. Valójában nagyjából ugyanannyit tudunk a szexről, mint az usb-kábelekről, márpedig a kis dögökkel minimum négyszer kell próbálkozni, mielőtt sikerrel járnánk. (Rossz irány, rossz irány, rossz irány, MOST bement!) Úgy teszünk, mintha jó szülők lennénk, holott valójában csak ételt és ruhát adunk a gyerekeinknek, és leszidjuk őket, ha utcán talált rágót rágcsálnak. Voltak aranyhalaink, de elpusztultak, és mivel nem tudunk sokkal többet a gyerekekről, mint az aranyhalakról, ezért ennek a felelősségnek a tudata minden reggel megijeszt bennünket. Nincs tervünk, próbáljuk túlélni a napot, mert holnap következik egy új."

Mivel is találkozunk a cselekményben? Egy 39 éves idegennek kétségbeesésében egészen rossz ötlete támadt. Nagyon-nagyon rossz ötlete, amit már ismerünk: ki akar rabolni egy bankot. Nem kell attól tartani, hogy tetőtől talpig bűnöző és velejéig gonosz, ó, nem, csak rohadtul elkeseredett és belekeveredett saját élete megoldhatatlanságába, kis segítséggel és egy jó nagy fenéken billentéssel perifériára került. Olyan tehetetlenség sodorja, amiből saját erőből nem képes kimászni, sőt, jellemző ez tulajdonképpen a mű összes szereplőjére. Az apa (aki rendőr), rettenetesen szeretne jó példakép lenni a fiának (aki szintén rendőr), a fiú azért lett rendőr, hogy egy félresikerült mentési kísérlet után segíteni tudjon másoknak, és ehhez eszközei is legyenek, az özvegy csak szimplán gyászol, a banki fejes nem mer kibontani egy tíz éve hurcolt levelet, a pszichológus képtelen kilépni hivatása sablonai közül, a melegpár alig tudja megugrani saját vágyait, az idősebb házaspár egyik tagja pedig csak kompenzál, mert bűntudata van korábbi sikeres életéért, míg a másikra pedig váratlanul lecsapott a nyugdíj és céltalannak érzi az életét. A bankrabló-túszejtő már csak hab a tortájukon. Mindenki saját történetét éli meg és folytatja túszdráma közben, hiszen az az igazán fontos, míg az, hogy időlegesen össze lettek zárva, nem annyira. Előítéletek, félreértések, elhallgatások drámája játszódik le szinte minden résztvevő életében, akik szerepelnek a műben. A lényeg, hogy az emberek  lelkük mélyén, olyan emlékekben, amelyeket még saját maguk előtt is tagadnak szinte, tudják, hogy a különbség a bankrabló-túszejtő és közöttük sokkal kisebb, mint azt bármelyikük szeretné.

"Mert mindenki szeret valakit, és mindenki, aki szeret valakit, szokott kétségbeesve, éberen feküdni egész éjszaka, és azt számolgatni, hogyan engedhetjük meg magunknak, hogy továbbra is emberek legyünk. Ilyenkor vetemedünk olyasmire, ami utólag érthetetlennek tűnik, holott akkor az látszott az egyetlen kiútnak."

"Nos, én azt mondanám, hogy a pánikbetegség olyan erős lelki fájdalom, amely végül testi fájdalomként nyilvánul meg. A szorongás olyan mértéket ölt, hogy az agynak nincs… hát jobb szó híján azt mondom, nincs elég… sávszélessége, hogy feldolgozzon minden információt. A tűzfal leomlik, hogy úgy mondjam. Eláraszt minket a szorongás."

backman2.jpg

A nagyobb könyves webshopookban már papíralakban nem kapható, de e-könyvben az érdeklődők rendelkezésére áll. Alig hihető, de egy takaró szálig mind elkapkodták! (A moly.hu-n még szerepel néhány webshop, ahol a kimutatás szerint kapható.)

Fordító: Bándi Eszter

Főkép: Fredrik Backman és könyve

Köszönöm a lehetőséget az Animus Könyvkiadónak!

A képre kattintva elérhető a kötet e-bookban, kedvezményes áron, közvetlenül a kiadótól.

Kövess minket Facebookon!

Mire lennél képes azért, hogy megments egy életet?

  • Animus Könyvek
  • 376 oldal
  • Kötés: keménytáblás, védőborítóval
  • ISBN: 9789633247693
  • Nyelv: Magyar
  • Megjelenés éve: 2020