Évszakok a vegán konyhában

Vegánként élve is elérhető az étkezés öröme - mutat rá Niki Webster az Évszakok a vegán konyhában című könyvében. A növényi alapú táplálkozásnak nemcsak a nyári hónapok kedveznek! Alapos, lelkes összekötőszövegei és ételleírásai hasznosak a mindennapokban, arról nem is beszélve, hogy mennyivel könnyebbek, egészségesebbek és vitálisabbak lehetünk a javaslatait megfogadva. 

KÖNYVAJÁNLÓ

ÉVSZAKOK A VEGÁN KONYHÁBAN

Szerző: Niki Webster

Fordító: Makay Emese

Kiadó: Bioenergetic Kiadó

Vegánként is elérhető az étkezés öröme, nagy tévedés azt hinni, hogy a fenti étkezési forma egyhangú és egysíkú. Kis képzelőerővel, némi kreativitással és mondjuk Niki Webster által kidolgozott, kipróbált receptjeit tartalmazó szakácskönyvével (Évszakok a vegán konyhában) egészen kiváló minőségű és ízű ételeket lehet előállítani saját és / vagy családunk részére.

A növényi étrendet nem kell ecsetelni, mennyire hasznos és egészséges az emberi szervezet számára. Anélkül írom ezt le, hogy bárkit is téríteni szeretnék bármilyen más étkezési módtól erre a fajta szokásrendszerre. Lehet húst enni, tejterméket enni - mértékkel, aki szereti, akinek bírja a gyomra-szervezete, de nem hallgatható el az sem, hogy mennyire felszabadul az emésztés és fellélegzik a test olyankor, amikor hajlandók vagyunk tenni is valamit az egészségünkért. 

Niki Webster fiatal hölgy, akinek jelenlegi kiadványa saját bevallása szerint fiataloknak szól, de őszintén? Én, a hatvanas is remekül tudom hasznosítani receptjeit és az ételleírásokhoz kapcsolt elméleti, gyakorlati tudását. Évszakokra lebontott tippjeivel nemcsak recepteket oszt meg közönségével, hanem kicsit távolabb megy a konyhától, és belevonja olvasóit például a zöldségtermesztésbe, akkor is, ha nincs kertje az illetőnek. Vegán bevásárlólistával segíti a kezdőket, ahol a gyümölcsök-zöldségeken kívül szárazárukról, konzervekről, lisztekről, de akár a mélyhűtő tartalmáról is értekezik. Továbbmenve, a vegán mindennapokról is említést tesz ruházat, kozmetikumok, éttermek oldaláról. 

Miért jobb, ha szezonálisan étkezünk? Nos, a válasz nagyon egyszerű, finomabb, és frissebb árukhoz jutunk hozzá, teszünk valamit a bolygó egészségéért is, támogatjuk a helyi kisvállalkozásokat, termelőket, akár spórolni is lehet az érő gyümölcsök dömpingje során, és arról nem beszélve, hogy a konyhatechnológiai kreativitásunkat is fejlesztheti az ez van, ebből fogunk főzni hozzáállás. Bármely évszak alkalmas arra, hogy hátrébb lépjünk étkezési szokásainktól, és felülvizsgáljuk azok hasznosságát. Ha pláne még adódik is a családban egy egészségügyi krízishelyzet, akkor pedig érdemes csikorogva behúzni a kéziféket, és újra gondolni mindent, amit addig az életmódunkkal kapcsolatban tartottunk.

Érdemes kézbe venni a kötetet, Niki Webster lelkes összekötő szövegei, felsorolt receptjei, hasznosítható és a mindennapokba beilleszthető javaslatai egész forradalmat képesek elindítani egy-egy család életében! Kicsit könnyebben, kicsit vitálisabban élni az életet annyival nagyszerűbb, hogy el sem tudom mondani. Szóval, szerintem olvassátok!

Előző könyvéről itt olvashattok! 

Fülszöveg

A növényi étrend szezonális útmutatója

Ha eddig úgy gondoltad, hogy a növényi alapú táplálkozásnak csak a nyári hónapok kedveznek, most kellemes meglepetésben lesz részed!

Niki végigkísér az évszakokon, miközben – a szezonalitást és fenntarthatóságot is szem előtt tartva – hasznos tanácsokkal és praktikus ötletekkel szolgál. Legyen szó akár ünnepi étkezésről, akár a gyümölcsök, termések vagy fűszernövények begyűjtéséről, minden évszak tartogat valami újdonságot.

Mellőzve a száraz adatokat, ez a könyv tökéletes mindazoknak, akik örömmel alkotnak a konyhában.

Próbáld ki a több mint 50, mind a négy évszakot lefedő, könnyű vegán receptet - imádni fogod őket!

Niki Webster vegán sztárszakács és recetkönyvíró

Köszönöm a lehetőséget a Bioenergetic Kiadónak!

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a lenti borítóképre kattintva.

Kövess minket Facebookon is!

A képek a kiadó oldalairól származnak.

Termékadatok

Cím: Évszakok a vegán konyhában

Szerző: Niki Webster

Kiadó: Bioenergetic Kiadó

Oldalak száma: 144

Megjelenés: 2023. november 16.

Kötés: Puhatáblás

ISBN: 9789632916330

Méret: 237 mm x 166 mm x 10 mm

Intermezzo

 Az Intermezzo középpontjában egy testvérpár áll, Peter és Ivan Koubek, akik nem is lehetnének egymástól elütőbb egyéniségek.

Peter túl van a harmincon, sikeres dublini ügyvéd. Magabiztos, kompetens, lehengerlő. De apjuk halála után csak gyógyszerrel tud aludni, és nem boldogul a párkapcsolati bonyodalommal, amibe belenavigálta magát. Napjai két nagyon eltérő nő vonzásában telnek: Sylvia Peter régi első szerelme, akivel máig meghitt a kapcsolatuk, Naomi pedig egyetemista, aki egyelőre mindent brahira vesz.

Peter öccse, Ivan huszonkét éves, és versenyszerűen sakkozik. Visszahúzódó, feszengő típus, nagyszájú bátyjának tökéletes ellenpárja. A gyász első heteiben ismerkedik meg Margarettel, egy idősebb nővel, aki problémákkal küszködik. Ivan és Margaret viszonya gyorsan komolyra fordul.

A két testvér élete – és szeretteiké is – új szakaszba ér: vágyak, kétségek és lehetőségek őrlik fel őket. Rá kell jönniük, mennyit bír el az élet, mennyit bírnak el ők maguk.

Sally Rooney Intermezzo című regénye az emberi kapcsolatok bonyolultsága és a modern élet kihívásainak mélyreható elemzése. Rooney stílusára jellemző a letisztult, mégis teljesen egyedi nyelvezet, amely képes megjeleníteni a belső gondolatokat és érzelmeket, amelyeket a karakterek átélnek, és ebben az egyedi felismerhetőségben, különleges stílusban jó tolmács a fordító, Dudik Annamária Éva. 

A könyv középpontjában legtöbb esetben a fiatalok közötti dinamikák állnak, legyen szó barátságról, szerelemről, gyászról vagy családi kapcsolatokból fakadó feszültségekről.

A nagyrészt Dublinban játszódó történet középpontjában egy nagyon is különböző testvérpár áll, akik igyekeznek megtalálni a helyüket a világban. Rooney a mindennapi élet apró részleteire helyezi a hangsúlyt, miközben a karakterek belső küzdelmeit és vágyait is részletesen bemutatja. Az író ügyesen egyensúlyozik a humor és a melankólia között, megmutatva, hogy a történetek mögött mennyi realitás húzódik meg.

Sally Rooney mint mindig, most is kritikai szemlélettel vizsgálja a társadalmi normákat és elvárásokat. A szereplők sokszor bonyolult emberi, érzelmi helyzetekben navigálnak, ahol a társadalmi elvárások és a személyes vágyak ellentmondásba kerülnek. Ez a konfliktus gyakran feszültséget teremt, miközben a karakterek saját identitásukat keresik.

A Intermezzo regényben a karakterek fejlődése és a múlt is központi szerepet játszik. Az író ügyesen jeleníti meg, hogyan formálják a múltbeli élmények a jelenlegi döntéseket és kapcsolatok minőségét. Rooney világosan megmutatja, hogy a múlt nyomasztó hatással lehet a jövőre, azonban a karakterek folyamatosan küzdenek, hogy megtalálják a saját hangjukat és létük értelmét ebben a sokszor zűrzavaros világban.

A testvérpár teljesen egyedi útja és fejlődése van a leginkább központban, az ő problémáik, szerelmeik és vágyaik, miközben a sorok között feltűnik mindkettejük gyerekkora, fejlődése, az út, amit bejártak, hogy fiatal felnőttként és felnőttként ide jutottak, sőt, még a jövőjük is. Hamisítatlan Sally Rooney-történet az övék, tele sorok közötti jelentésekkel, teljesen egyedi narrációval, a társadalom kritikus és mély szemléletével, amelyet mégis a maga egyszerűségében mutat meg, érzelmekben és elfojtásokban egyaránt gazdag képzeletvilággal.

Összességében Sally Rooney regeénye egy éleslátó és érzelmekkel teli történet, amely a fiatalok életének komplexitását tárja fel. Rooney párbeszédei életszerűek és hitelesek, amelyek lehetővé teszik, hogy az olvasók mélyen beleéljék magukat a szereplők helyzetébe. A könyv nemcsak egy történetet mesél el, hanem fontos kérdéseket vet fel a szeretetről, a gyászról, a barátságról és a személyes fejlődésről, örömet és fájdalmat egyaránt tapasztalva.

Köszönöm a lehetőséget a 21. Század Kiadónak! A regény a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.

Gyász hajtotta lehetetlen vágyak egy misztikus horrorban

Könyvajánló - John Langan: Horgok

“A történetekbe ágyazott történetek, a modern legendává váló népmesék mind összefonódnak egy horgász meséjévé arról, aki eltávozott ebből a világból, és bárcsak ott maradt volna, ahová ment. Langan műve egyszerre nagyívű és személyes, sűrű, mégis olvasmányos, ijesztő, de megnyerő.” - Adam Cesare

Az Agave Könyvek égisze alatt jelent meg John Langan Horgok című mitikus horror egy kis gótikával fűszerezve, melynek egyik központi fő témája a fájdalom, melyet szeretteink elvesztése jelent.

A regény narrátora Abe, akinek a rák sajnos elvitte a feleségét. A fájdalom szinte elviselhetetlen, ezért úgy dönt, hogy kell valami elterelés, valami, ami segít abban, hogy ne állandóan a veszteség járjon a fejében és elhatározza, hogy keres magának egy jó kis hobbit. Így talál rá a horgászatra.

Egyik kollégája, Dan egy tragikus balesetben elvesztette a családját és csatlakozik Abe-hez. A két özvegy támaszt nyújt egymásnak a fájdalomban és együtt vetik bele magukat a horgásztúrákba. Egy nap találkoznak izgalmas pletykákkal, egy sötét, népi legendával, amire elsőre csak legyintenek mindketten az Ashokan-víztározónál, de aztán csak hajtja őket a kíváncsiság. Főleg, hogy a mese csábító, mert azt ígéri, hogy a mélyben rejtőzik a megoldás, a gyógyír szenvedésükre.

Az információmorzsák, a régi titkok szép, lassú ütemben érkeznek az olvasóhoz, miközben kapunk feszült, kissé riadt légkört, amibe izgalmas akciók vegyülnek. Langan nagyon jól játszik a szavakkal és valahogy képes olyan valóságot leírni, ami szürreális, közben pedig már-már meggyőzi nemcsak a szereplőket, hanem az olvasót is, hogy van ott valami más, ami szembemegy a realitással és mégis létezik. Izgalmas, élvezetes olvasmánnyá válik ezektől a írói trükköktől a kötet.

Ráadásul a szerző nagyon hiteles karaktereket alkotott, így könnyű átérezni a fájdalmukat, együtt érezni velük veszteségeikben, a szenvedésükben. Aztán a fájdalmukról apránként váltunk a misztikus horror irányába, miközben megismerjük a víztározó múltját, titkait, rejtélyét és, hogy mit ígér Abe és Dan számára. De vajon mennyit ér a remény...

A Horgok nagyon összetett, kifejezetten furcsa regény, de pozitív értelemben furcsa. Olvasmányos, hiteles szereplőkkel, gyásszal, fájdalommal, miközben élvezetessé teszik az olvasást a szürreális víziók és ez a sötét, felkavaró légkör, amit képes volt nagyon jól visszaadni Pék Zoltán parádés fordítása. Nálam nyert ez a különös horror. Remélem olvashatok John Langantől még, mert engem megvett kilóra ezzel a kötettel.

A kötetet az Agave Könyvek bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Fordította: Farkas Veronika

Kövess minket a Facebookon is!

Az óceán szeme

Egy ütős dark fantasy, ahol a szörnyek az emberek lelkére pályáznak

A sötétségbe fojtott világ

Hazatérés

A törvényes és a helyes nem mindig járnak kéz a kézben, a családi titkok pedig megmérgezik az érintettek kapcsolatát - ez a legnagyobb mondanivalója Kate Morton Hazatérés című regényének. Izgalmas, fordulatos, tanulságokban bővelkedő kötet, idősíkokban ugráló, könyv a könyvben megoldásokkal operáló, nagyszerű és nagyívű történet. 

KÖNYVAJÁNLÓ

HAZATÉRÉS

Szerző: Kate Morton

Fordító: Haris Ildikó

Kiadó: Cartaphilus Kiadó

Kate Morton regényei mindig remek cselekményvezetéssel és körömrágós dramaturgiával vannak tele. A Hazatérés c. művében a múlt tragikus eseményei alakítják a 2018-ban negyven éves Jesse életét, anélkül, hogy ő ennek tudatában lenne. Londonból éppen magánéleti és munkahelyi krízise elől menekül vissza Sydneybe. Az idősíkok között ugráló cselekmény a tragédiát és a belőle táplálkozó traumákat titkokba rejtette, de Jesse végül is újságíró, aki szagot kap – és utána ered saját családja vészterhes múltjának. Imádtam olvasni! Kicsit krimi, kicsit felnövésregény, kicsit transzgenerációs traumát taglal, kicsit borzongató és összességében falni való, vaskos könyv, igényes külcsínnel, remek belbeccsel.

Valami történt nagyon régen, amiről az érintett családban és településen mindenki hallgatni igyekszik, mert vagy annyira borzalmasnak tartja, hogy nem akar beszélni róla, vagy hallgatást fogadott az eseményekkel kapcsolatban, netán... netán nincs más választása, mint hallgasson. 1959-ben egy anya ismeretlen körülmények között életét vesztette Dél-Ausztrália egyik nevezetes kastélyához tartozó területen, a gyerekeivel együtt. A nyomozás során különböző verziók merülnek fel, hogy az anya ideggyenge és depressziós volt, és bizonyos jelek arra mutatnak, hogy megmérgezte magát és gyermekeit is, de senki sem tud kimutatni semmiféle mérget sem. Ráadásul a legkisebb csemetének nyoma vész, és maradványai rejtélyes körülmények között kerülnek elő 2 évtized múlva. A férj a tragédia idején éppen a föld másik oldalán tartózkodott - ahonnan soha többé nem tért haza -, ő kiesik a gyanúsítottak sorából. A tragikus események során az asszony várandós sógornője, Nora, is a helyszínen tartózkodott (de a piknikre nem ment), aki a hírre, hogy három halott és egy eltűnt rokona lett pár óra leforgása alatt, megszülte gyermekét.

Fél évszázaddal később már Londonban járunk, ahol  - ahogy fenn már utaltam rá - Jesse kudarcokkal teli életét követhetjük nyomon: minden fronton bajban van, a munkája sem kecsegteti sikerekkel és a magánélete is csődöt mondott. Ekkor kapja a hírt, hogy szeretett nagyanyja, Nora, kórházban fekszik, gyaníthatóan haldoklik. Jesse azonnal gépre ül, Sydneyben naponta benn van szeretett rokonánál, aki néhány jelentős, de összefüggéstelennek tűnő szón, mondaton túl mást nem képes unokájával közölni. Azt sem, hogy miért volt fenn a padlás rettenetesen meredek lépcsőjén, ahonnan leesve került ebbe a helyzetbe, és arról sem tud számot adni, hol az ügyvédtől kapott levél, ami annyira feldúlta, mi áll benne, aminek hatására feltétlenül a padlás felé vette végzetes útját.

Jesse újságíró, a vezérhangya elindult, vele ő is nyomozni kezd a felettébb furcsa tények alapján, de nemhogy egyszerűsödnének a dolgok, hanem inkább sűrűsödnek. Még a végén anyjával is felveszi a kapcsolatot, pedig számára nagyon is megfelelő, hogy évekig nem beszélnek. Polly, Jesse anyja kicsit furcsa személy, egyrészt állandó önállósági törekvései miatt eltávolodik saját anyjától, Norától is, másrészt kicsit ideggyenge - Nora szerint a születése traumáitól, átvette anyja rettenetét (?) a tragikus események megtörténtekor. Így volt, nem így volt? Nem tudni. 

Szeretem Kate Morton könyveinek cselekményvezetését, időben ugráló idősíkjait, dramaturgiája lapokhoz szegező fordulatait, könyv a könyvben megoldásait. Nála mindig kapaszkodni kell, mert csak csöpögteti az információkat, nagyon vigyáz arra, hogy epikája nagyívű és érdekfeszítő legyen, ne engedje el az olvasóját a szöveg bűvköréből. A kötet nagy tanulsága, hogy a törvényes és a helyes nem mindig járnak kéz a kézben. Hogy a titkok egy családban mérgezők lesznek és áldozatokat követelnek. Szeretteinkért legtöbben a végsőkig elmegyünk, miközben nem törődünk azzal, hogy milyen hazugságokat mondunk másoknak és magunknak. Pedig az igazság felszabadít! Nincs annál részegítőbb érzés, mint tudni mi történt, hogy történt, és szemünknek sem rebbenni, amikor fejünkre olvassák, legfeljebb annyit mondani, hogy igazad van. Hibáztam. Talán már bánom, talán nem, talán ma is így cselekednék, mint akkor. Vagy nem. De valamiért ezt nem mindenki tudja, bírja, akarja kimondani. Micsoda mulasztás, micsoda kár!

Persze, van élet a nagy vallomások megtétele és a nagy igazságokra rábukkanás után is. A család mindig család marad, annak az a dolga, hogy megértsen, megbocsásson és megöleljen. Nem adják ingyen, de ha van egy ilyened, akkor mindened megvan. Mindened. Kate Morton az irodalom eszközeivel ezeket az igazságokat közvetíti olvasói számára, aki van szeme a látásra, füle a hallásra, fogadja meg a Hazatérés című kötet tanulságait.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Adelaide ​Hills, Ausztrália, 1959 szentestéje. Egy tikkasztó nap alkonyán egy férfi szörnyű dologra bukkan a tájat uraló rejtélyes udvarház közelében. A rendőrség nagy erőkkel fog nyomozásba, és Tambilla kisvárosa rövidesen Dél-Ausztrália legrejtélyesebb gyilkossági ügyének helyszínévé válik.
Több mint fél évszázaddal később és több ezer kilométerrel távolabb Jess kétségbeesetten kutat egy jó sztori után. Két évtizedet húzott le újságíróként Londonban, ám kirúgása óta alig futja a napi betevőre. Egy váratlan telefonhívás miatt vissza kell térnie Sydney-be, miután az őt felnevelő nagyanyja, Nora kórházba kerül, és ápolásra szorul. Nagyanyja házában Jess egy valódi bűncselekményt taglaló könyvre bukkan: a Turner családra 1959 szentestéjén lesújtó tragédia sikertelen nyomozásának történetére. A könyvet lapozgatva megdöbbentő kapcsolatot talál a hírhedt gyilkosság és családja múltja között. Jess rálelt élete sztorijára; ám milyen árat kell fizetnie az igazság felderítéséért neki és a családjának?

Kate Morton elsöprő sikerű új regénye a hazatérés keserédes érzéséről és a titkok romboló erejéről mesél – arról, hogy mit teszünk meg szeretteinkért, és milyen hazugságokat mondunk eközben másoknak és magunknak.

Kate Morton 1976-ban született Ausztráliában. A család többször költözött, míg rátaláltak a queenslandi kicsiny, varázslatos helyre, Tamborine Mountainra, ahol éltek, s ahol Kate kezdte iskoláit. Később Londonban a Trinity College-ban tanult. A Queenslandi Egyetem angol irodalom szakán diplomázott.

Eddig megjelent regényei, Az elfeledett kert, a Felszáll a köd, a Távoli órák, Az órásmester lánya és a Titkok őrzője magyarul is olvasható. Művei a Sunday Times, a New York Times és a British Book Awards bestseller-listáját vezették megjelenésük évében.

Köszönöm a lehetőséget a Cartaphilus Kiadónak!

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a lenti borítóképre kattintva.

Kövess minket Facebookon is!

Termékadatok

Cím: Hazatérés

Eredeti cím: Homecoming

Szerző: Kate Morton

Kiadó: Cartaphilus Könyvkiadó

Oldalak száma: 528

Megjelenés: 2024. szeptember 16.

Kötés: Keménytáblás

ISBN: 9789632669571

Méret: 215 mm x 142 mm x 39 mm

Serengeti - A végtelen síkság földje

 Nemzeti Parkok a világ minden tájáról - Serengeti (Tanzánia, Afrika)

A Serengeti Nemzeti Park Tanzániában található, és Afrika egyik legismertebb és legjelentősebb természetvédelmi területe.

A Serengeti a Nagy Afrikai-árok rendszerének része, amely mintegy 30-35 millió évvel ezelőtt kezdett kialakulni a kontinens lassan szétnyíló kérgének hatására. A terület földtani felépítését a vulkanikus kőzetek, valamint a folyamatos eróziós és üledékképződési folyamatok határozzák meg. A park talaja főként löszös, homokos és agyagos üledékekből áll, amelyet a szél és a víz mozgatott át az évmilliók során.

A Serengeti Nemzeti Park mintegy 14 750 négyzetkilométeren terül el Tanzánia északi részén. A park területe magában foglalja a Serengeti síkságot, a Ngorongoro-kráter térségét, valamint a Mara folyó völgyét.

A Serengeti időjárását a monszunszelek uralják, amely főként a csapadék eloszlását befolyásolja. A park területén két esős időszak van: a rövidebb esős évszak november-december, és a hosszabb esős időszak március-május között. A száraz évszak június-október között tart, amikor a hőmérséklet akár 35°C fölé is emelkedhet.

A Serengeti rendkívül gazdag állatvilággal rendelkezik, amely a terület védettségének és ökoszisztémája épségének köszönhető. A park otthont ad a világ legnagyobb állatvándorlásának, amikor milliónyi gnú, zebra és antilop vonul évről évre a Mara folyó térségében. Emellett számos ragadozó is megtalálható itt, mint az oroszlán, leopárd, gepárd és hiéna.

A Serengeti növényzetét a szavanna jellemzi, amelyben a füves puszták mellett galériaerdők, tüskés bozótosok és néhány vulkanikus kúp is megtalálható. A növényzet alkalmazkodott a terület klímájához, így a száraz időszakban is képes megélni. Jellemző fafajok a akáciák, valamint a különböző fűfélék, amelyek a nagy állattömegek legfontosabb táplálékai. Összességében a Serengeti Nemzeti Park Afrika egyik legértékesebb és legjelentősebb természeti öröksége, amely védelmet nyújt a kontinens meghatározó állatvilága számára.

Nyár Tokióban

Könyvajánló - Elisa Shua Dusapin: A pacsinkógolyók

"Dusapin regénye identitásról, nyelvről és családi bűntudatról mesél egy vibráló, csupa neon nagyváros inszomniás nyarán."

Elisa Shua Dusapin számos nemzetközi díjat zsebelt be Tél Szokcsóban című regényével, most pedig elhozta következő könyvét is a Magvető Kiadó, mely A pacsinkógolyók címet viseli és a szerző ezúttal a tokiói nyárba repíti el az olvasókat.

Megismerkedünk a svájci-koreai Claire-rel, akinek nagyszülei még az 50-es években menekültek el Dél-Koreából Japánba, ahol szerencsejátékból élnek azóta is. A címben is szereplő pacsinkó egy Japánban nagyon népszerű játék, kaszinókhoz hasonló pacsinkó-szalonokat találunk szerte az országban, ez kicsit olyan, mint egy függőlegesen játszható flipper, ahol golyókat kell elkapni és ezeket lehet nyereményre váltani.

Na, de nem a játék van a középpontban, hanem inkább az, hogy milyen lehet elutazni egy másik kontinensre, hogy olyan nagyszülőkkel töltsön az ember egy hónapot, akikkel csupán néhány koreai vagy angol szó és az "activity" teszi lehetővé a kommunikációt, ugyanis Claire sosem tanulta meg ősei nyelvét.

Évek óta nem találkoztak, így még nehezebb megtörni a csendet, ami közte és a nagyszülei között van. Tapintható a fagy közöttük, egyértelmű, hogy sosem bocsátották meg a nagyszülők, hogy lányuk elhagyta őket és más országba költözött. Claire próbálna közelebb kerülni koreai örökségéhez, de nem sok sikerrel, így egyre magányosabbnak érzi magát.

Kapóra jön neki, hogy egy tanárnő felkéri, hogy segítsen a tízéves lányának, gyakorolja vele a francia nyelvet. Örömmel veti bele magát a feladatba és ezzel megismerünk egy kislányt, Miekót, aki kicsit elveszett, kicsit magányos, zárkózott, sérült gyerek, aki apa nélkül nő fel. Akinek hőn áhított vágya, hogy eljusson egy pacsinkóterembe...

A szerző mindkét könyvének különlegessége nem a sztoriban keresendő, mert nincs is igazán összetett történet, hanem hétköznapi szituációkat látunk és vele bepillantást nyerünk, milyen amikor keresi valaki az identitását, miként hordozhatunk éveken át bűntudatot vagy épp haragot, találkozunk széthulló családokkal. Láthatunk történelmi traumákat, generációs különbségeket és azt is látjuk hova vezet, ha nem vagyunk képesek kommunikálni egymással. És pont ezek az apró üzenetek, tanulságok, amik az erejét adják Dusapin írásainak. Érzések és pillanatképek sorozata, amelyek magukkal ragadják az olvasót.

A kötetet a Magvető Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

A kiadó honlapján kedvezményes áron megrendelhető a borítóképre kattintva!

Érdekelnek a könyvújdonságok?

Kövess bennünket Facebookon!

Találkozunk ​augusztusban

Hogyan segítsek én terajtad?

A megfelelő nap

Negyven év

Háy János Negyven év című verseskötete számadás, visszatekintés a cím szerinti négy évtized verseire, melyek harmada még sehol sem jelent  meg. Saját életéből merített költeményei egyetemleges érvénnyel nyúlnak olvasóikhoz, fiatalkori cselekedetei, motivációi a ma belátási képességével felruházva utat mutathat bárkinek, hogy hogyan szabad, vagy éppen hogyan nem érdemes egy kapcsolathoz, egy érzelemhez, politikához, stb. viszonyulni. A lényeg, hogy ne legyünk szigorúbbak régi és mai magunkkal, mint másokkal. 

KÖNYVAJÁNLÓ

NEGYVEN ÉV

Összes versek, 1976-2016

Költő: Háy János
Kiadó: Európa Kiadó

Háy János nevét gyakran lehet olvasni irodalmi estek résztvevője vagy moderátoraként egyaránt, író, költő, az irodalmi élet kortárs nagysága. Jól ír, egyedi hangon, kivételes mesélőként tartja fogva olvasói érdeklődését. Jelenleg az Európa Kiadónál megjelent műve Negyven év címmel 1976 és 2016 között megjelent verseit tartalmazza. Az összeset! A korai kezdeményektől a későbbi kiforrott munkákig mindet. Saját bevallása szerint érzelmileg nagyon megviselte a folyamat, hiszen ha tetszik, ha nem, ez a kötet egyben számadás is az eltelt négy évtized munkájából - és saját életéből, akkori motivációiról, gondolatairól, cselekedeteiről. Semmi kozmetikázás, semmi átírás, semmi feljavítás, ami volt, azt egy az egyben úgy vállalta fel, mint annak idején - ezért egyfajta szemléletet és fejlődést is szemmel lehet kísérni a versekben (de novellák és rajzok is találhatók benne).

Kicsit kacarásztam azon, amikor egy riportban arról tett említést, hogy régi verseit átolvasva, tulajdonképpen a jelenben néhány esetben fogalma sincs arról, hogy mit is gondolt a vers mögé, mi motiválta, amikor a sorokat papírra vetette. Ó, boldog emlékezetű irodalomtanárnőm, aki magyar órákon állandó visszatérő mondatként kérdezte, sulykolta nehéz fejű diákjaiba, hogy "és akkor mi lehetett a költő valódi szándéka a verssel?", jaj, de az orra alá dörgölném, hogy ki tudhatná, amikor maga a költő is határozatlanul vakarja a fejét, saját évtizedekkel ezelőtt írott költeményét szemlélve. Megérinti az embert a visszanézés, a belátási képesség akkori hiánya, ami birtokában egészen másként reagált volna érzelmekre, attitűdökre, esetleg jobban szeretett volna vagy hagyta volna, hogy szeressék. Ezekkel szembesülve komoly traumák szabadulhatnak fel, amelyek magukban hordozzák az önmagunknak (oké: önmagának) megbocsátás képességét is. Elmúlt, így volt, nincs mit tenni.

Az létemre kíváncsi

Az létemre kíváncsi, melyet - mint mondja -
nem ért, hogyan bírok elviselni. Az tizenkettőt
benne és tizenkettőt kívüle, az huszonnégyet
benne és huszonnégyet kívüle, az világot
hogyan bírja átvészelni, ki benne van,
s nem úgy viseli, mint váltócipőt, könnyű
tavaszi kabátot, hanem pont ellenkezőleg.
Vagyis milyen, amikor az igék valóban
cselekszenek, s a főnevek azonosak magukkal.

Nevetek egyet, de elmondom neki
az történetet, mely mutatja, az egész
oly egyszerű, szinte profán,
nem brahis, csávós, penge és vagány,
nem olyan szuper és menő,
az történetet, mely nem olyan.
Csak mintha hazafelé jövet az közértből,
kezedben teli cekker - így kezdem.
Tej, kenyér, tojás, sör, pezsgő,
tejföl, sajt, párizsi, kifli, bébiétel,
puding, krémtúró, bébiétel (ez egy másik)
- persze minden rohadt drágán,
alig-alig sikerült kifizetni -,
vagyis tök tele az kezed.
Ekkor hirtelen szemből vagy kicsit
srévizavé egy marcona képű alak,
Olyan, akivel az kisfiúkat szokták ijesztgetni,
igazi direktben, aki nem más,
ezt bizonyítja kezében tartott
orosz gyártmányú géppisztolya.
Egyenes tár, legalább harminc golyó,
de huszonöt biztosan...

Szóval - folytatom a történetet -
kinyitja az száját, olyan igazi
szája volt, benne igazi
sárga fogakkal, mint egy kínaievő,
aki nem ismeri még az fogkefét.
És öblös hangon, amiben hozzánk
hasonló nem merne megfürödni
még az legnagyobb melegben sem, 
mert tele van az legundorítóbb medúzákkal,
ilyen öblöt minden bizonnyal jobb 
az partról nézni, mint belőle az partot...
Pardon - kapok észbe, és 
folytatom a történetet.
- Ruki ver! - Ruki ver!
Ehhez aztán nem kell oroszul tudni,
hogy megértsük, miről van szó.
Sőt! Ez számunkra talán még jobban 
kifejezi: az helyzet per hecc reménytelen,
nagyon nagy a zrí. Müzliben vagyunk -
teszem hozzá növényhangon.
- Ruki ver! - itt hagytam abba. -
Csak ennyi az egész. 
Egy ordítás. Meg az,
hogy mire el tudnám dönteni,
rögtön vagy azonnal 
engedjem el az szatyrokat,
és összetörjem az bevásárolt árut,
mire az egyébként evidens
döntés megszületne,
belém ereszti az egész tárat.

Az létünkre volt kíváncsi, melyről
most megtudta, csak ennyi.

Háy János: Negyven év (181. oldal) 

Jó nagy anyag került nyomda alá rendezésre, az ezren felüli oldalszám számos olyan verset tartalmaz, amelyek nyomtatásban még sehol nem jelentek meg (körülbelül a könyv tartalmának harmada). Jó hír, hogy újabb kötet is várható a 2016 utáni versekről, Tíz év címmel, amely értelemszerűen 2026-nál előbb nem jelenhet meg. Őszintén? Igencsak várólistás nálam.

De hogy a versekre is rátérjek - figyeljetek csak! Belekapkodtam egy csomóba, hogy értelmes mondatokat rakjak ki belőlük. Játszottam a sorokkal, mint egy gyerek, olyan gyerek, aki megette a kenyere javát és sokkal (nagyon sokkal) több van vissza, mint előre, ezért neki (nekem) már szabad rendhagyónak lenni. Előre és utólag is bocsánat, kedves Háy János! Szóval, ezt hoztam össze:

A világ dolgaiban megmutatkozik a rend¹, csak addig terjed, ameddig², elkezdődik az, amit a napok múlásában vártam³. Ki vagyok én, kérdeztem az apám⁴, Hamfri Bogárt⁵. Így él az isten⁶, amire a lakásban egyáltalán semmi szükség nem volt és nem lesz, (hát) agyonnyomta(m) az istent⁷.

Amikor megkaptam a vaskos kötetet, csak belelapoztam, és kis cetliket tettem bele, hogy jaj, ezt majd idézni, jaj, ezt is, meg ezt is, és óóóó, ezt feltétlenül! Arra kellett rádöbbennem, hogy bárhol is ütöm fel, mindegyik kiragadott verset, verssort találónak érzem magamra nézve, ezért vagy azért. A belbecs, emberek, a belbecs! És akkor a külcsín! Nagyon nevettem kérges lelkű magamon, aki azt hitte, neki már nem tudnak újat mutatni. Legalábbis könyvben. Meg versekben, amitől fázni szoktam amúgy, és ritka kivétel az, amikor megtartok egy költeményekkel teli kötetet. Eddig ilyet velem csak Oravecz Imre, Karinthy Frigyes és Szabó T. Anna tudott elérni. A névsor kibővült Háy Jánossal. Isten hozta otthonomban!

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Gyere, ​nézz bele, hogyan zajlott ez a negyven év. Látod, amikor a szív és az agy megroppan, amikor zörög és nyikorog a kerék, amikor gond nélkül gördül előre egy-egy év. Látod, amikor járókába kapaszkodik, s felállni próbál a vers, és látod, amikor a belső akaratnak épp megfelel. Látod, amikor szavakat és rímeket keres, látod, amikor szavakat és rímeket el- és megvet.
Nem bűvészkedtem utólagosan a versekkel, hagytam, hogy maradjanak hol ügyesek, hol ügyetlenek. Különben is, ezt ki dönti el? Én biztosan nem.
Látod, hogy akarat és szenvedély, s hogy milyen könnyen múlik el minden év. Ez az összes, azt mondom róla, s hogy hol botladozva, hol erőre kapva, de ugyanaz a nóta van a kezdetek óta. Olyan, mintha már nem élnék, mintha az utolsó cselekedet, a végső tett lett volna összeállítani ezt a kötetet. Bár a negyven után még egy tízéves ciklus biztosan lesz.
Hatalmas anyag, lapozgathatod, találhatsz, és megtalálnak. Sok száj, kisebb és nagyobb összeesküvő akar beleszólni abba, hogy ki vagy.

Háy János József Attila-díjas magyar író, drámaíró, költő, festő, illusztrátor, a Palatinus Könyvkiadó alapítója.

Köszönöm a lehetőséget az Európa Kiadónak!

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a lenti borítóképre kattintva.

Kövess minket Facebookon is!

Megjelenés:

2024.09.20.

Kötésmód: 

cérnafűzött kötött, védőborítóval, éldekorált

Oldalszám:

1048

1) Lélegzet 2) Sokszor azt hiszed teljesen 3) A déli férfi 4) Az atya 5) Háztartási vers 6) Az atya 7) Egy szerelmes vers története