A szív szabadságharcosai

1848. márciusa: "Rabok legyünk vagy szabadok?" Petőfi Sándor versének szavai megrázzák a fiatal Szomolay Emília úri kisasszonyt, aki a kor azon szokásait rettenetesen nehezen tűri, hogy nőként semmit sem számít a szava országos ügyekben, s ráadásul érzései is olyan emberhez fűzik, akit szeretnie nem szabad. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc elbukott. És Szomolay Lili?

Könyvajánló - Bauer Barbara: A szív szabadságharcosai

Szomolay Lili (Emília) egy nagy birtokon, ősi kastélyban él a testvéreivel együtt, de szinte mindenben különbözik tőlük, viselkedésben, szeleburdiságban, szemléletben, sőt, mintha egy óriási titok feszülne folyamatosan a családban az ő jelenlétével, hiszen annyira más mint a többi! Számára délutáni teázások és bálok egész egyszerűen életidegenek, egyáltalán nem érezte testvérei lelkesedését az alkalmak iránt, hanem kifejezetten feszengett ezeken a társas összejöveteleken. Sokkal jobban szeretett lovagolni, a természetben csatangolni, olvasni, a kor szokásaitól eltérően úri kisasszonyként beleszólni politikai és egyéb közéleti beszélgetésekbe, ami ifjú hölgyeknél akkoriban megbocsáthatatlan jellemhibaként volt számontartva. Vadócsága olyan mértéket öltött, ami az úri társaságban elfogadhatatlanná vált - ennek következménye lett apja azon döntése, miszerint a családi kastélytól távol kellett valami kis illemet "beleveretni". A történet kezdetén ebből a száműzetésből tér vissza Lili, külső látszatra igazi úri kisasszonyként.

Lili apja távol tartotta magát országos ügyektől, politikától, bár erre rangja, vagyona, és befolyása feljogosította volna. A Szomolay birtokra érkező vendégeknek istenigazából csak egyetlen szabályt kellett betartaniuk ahhoz, hogy szívesen lássák őket akár határozatlan ideig is: tilos politizálni. Igen ám, de a cselekmény jelenében 1848. márciusát írjuk, ember legyen a talpán, aki ezt be tudja tartani. Lili hazatérésekor Emma vőlegénye is náluk tartózkodik, ő az a bizonyos Békéssy Bálint, aki egyszer Lili lovát megdicsérte, a lánynak már akkor elnyerte szimpátiáját. Az anyja szinte elborzadva suttogta róla: radikális, mint Kossuth.

Lili nem akar férfi lenni, sosem akart, egyszerűen csak annyit szeretne, hogy nőként is oda férjen országos ügyekhez, fontos dolgokhoz, ezekről véleménye lehessen és azt meg is hallgassák. Úgy érzi, talán Emma vőlegénye, Bálint, meghallgatná őt - ráadásul hamarosan rémülten veszi tudomásul, pont ebbe az egyetlen emberbe, aki minden szinten tiltva kell, hogy legyen tőle, beleszeretett. Szerelemmel.

Az események természetesen rettenetes iramban kezdenek zajlani, mihelyt kitör Pesten a forradalom, és szétzilálja azokat a valóságokat, amelyek békeidőben minden további nélkül mentek volna a maguk útján. A forradalmi hangulat mindent felülír, még Lili elfojtott vágyait és felnőtté válásának keservvel megszenvedett lefolyását is.

Ez a romantikus történelmi regény a mai kor szellemében íródott klasszikus lányregény, kicsit Jókai Mór nyomába (is) belelépve, ahol a hősök már nincsenek piedesztálra állítva, mint nála, nem (annyira) heroikusok, hanem földhözragadt emberek, akik becsülete és bátorsága kevés, de még éppen elegendő  pátosszal került felülkezelésre, hogy érezzük a közel két évszázaddal ezelőtti kor jellemzőit, de mégis a mai olvasó által ismert szóhasználattal, korunkra jellemző sebességgel futó cselekménnyel, kifinomult, letisztult líraisággal megalkotva a művet. Karakterei flottul kidolgozva, ahogy azt Bauer Barbarától már megszokhattuk. Nincs üres járat, a végkifejlet családi szálai talán olyan "le kell már adni a kéziratot a kiadónak, nem érek rá tovább cizellálni" szájízű, de őszintén? Akkor is remek romantikus lányregény lett, egy kicsit Kertész Erzsébet, egy kicsit Szabó Magda, szóval: respect.

Olvassátok!


Fülszöveg

Lili ​és Bálint története az 1848-as szabadságharc idején játszódik. De játszódhatna száz évvel korábban, vagy akár ma is. Mit érnek az érzéseink, ha nem éljük meg őket, a gondolataink, ha nem hallgatunk rájuk? Mit ér a szabadságunk, ha a lelkünkben rabok vagyunk? 

Ahogy 1848 tavaszán szerte Európában a hangjukat hallatják a szabadságharcosok, úgy érti meg Lili is elfojtott vágyait.

"Bele akartam bújni egy szárnyait bontogató fiatal lány bőrébe. Érezni akartam, ahogyan felismeri, mit is jelent az igazi szabadság. Ott akartam lenni, amikor először megdobban a szíve, felpezsdül a vére, szóra nyílik a lelke. Ehhez nem is találhattam volna alkalmasabb színteret, mint a szabadságharcot, és benne egy forradalmárt, aki talán sokkal többet jelent a lány életében, mint önmagában a szerelem.
Imádtam írni, Lilivel együtt átélni a fiatalságot, szabadságot, kibontakozó szerelmet!"
Bauer Barbara

BAUER BARBARA 1974-ben született, azóta él Etyeken. Írói pályáját újságíróként, televíziós szerkesztőként kezdte, mára hazánk egyik legtermékenyebb írója. 2012-ben jelent meg első regénye, a Légikisasszonyok, majd a sorozat további kötetei, a Két út között és a Magánutak. A Vakrepülés és az Elsuttogom százszor után megírta nagy sikerű történelmi regényeit, a Porlik, mint a sziklát, Az élet hangját, a Még látlak odafennt, a Kétszáz éves szerelmet, Az aranyműves fiát, A fényfestőt, A fekete rózsát. Írt életregényeket, köztük gróf Wenckheim Krisztina történetét, A leggazdagabb árvát; Demján Sándor gyermekkora nyomán a Messziről jött fiút és Máté Péter életregényét, Most élsz címmel.

Köszönöm a lehetőséget a Jaffa Kiadónak!
A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a lenti borítóképre kattintva.
Kövess minket Facebookon is!
A képek a Jaffa Kiadó oldalairól származnak.
Termékadatok
Cím: A szív szabadságharcosai
Szerző: Bauer Barbara
Kiadó: Jaffa Kiadó
Oldalak száma: 272
Megjelenés: 2022. április 26.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789634755838
Méret: 200 mm x 140 mm








Share:

Megjegyzés küldése

Designed by OddThemes | Distributed by Blogger Themes