Rom pedig a düledék palotán fölütötte tanyáját...

Ezek ​a rémtörténetek egytől egyig lebilincselő olvasmányok – a világirodalom halhatatlan angol és amerikai szerzőitől, akik az emberi félelem és a tudhatatlan tudás régióiba merészkedtek. A harminckét írást tartalmazó kötet igyekszik felmutatni ennek a fantasztikus irodalmi témának változatos gyöngyszemeit, melyeket olyan alkotók hagyományoztak ránk a XVIII. század óta, mint Byron, Dickens, Poe, Kipling, Doyle, Stoker vagy Lovecraft. A kezdeti kliséktől – csörgő láncok, kripták és kastélyok, csontvázak és boszorkányság – az emberi lélek mélyrétegeit boncoló, félelmeink okát inkább belül, mintsem külső tényezőkben kereső, vagy éppen a transzcendens borzalom megragadhatatlanságát firtató rémnovellákig jutunk. Olyan nők és férfiak remekművei ezek, akik ékes bizonyítékát nyújtják annak, hogy ez a mindig is populáris műfaj – mely manapság sokkal inkább a mozgóképben éli virágkorát –, lényegében a szerzői tehetségnek van kiszolgáltatva. És amennyiben egy-egy zseni késztetést érez a műveléséhez, nemcsak hogy a legolvasmányosabb alkotások kerülnek ki a keze alól, de ezek a művek egyben a szórakoztatás fantasztikus képessége mellett képesek felvonultatni az összes erényt, amit csak a legnagyszerűbb irodalomtól várhatunk el.

Persze senki ne hagyja figyelmen kívül, hogy ezek a történetek szinte mind több mint száz, sőt, akár több mint 200 éve születtek, az akkori kor emberének a hasonló műfajokban egész máshol volt az ingerküszöbe, mint ma (a véres csatákat és a nyilvános kínzásokat korábban meg valószínűleg ők bírták jobban). Szóval senki ne várjon se rettegést, se félelmet, se izgalmat: nem egy J.D. Barker vagy egy Stephen King regénnyel van dolgunk, hanem egy ódon, gótikus rémtörténet-antológiával, régies stílussal, szép nyelvezettel és egy letűnt, sőt, nálunk teljesen ismeretlen kort bemutató kötettel. A magyar irodalomból valamiért szinte teljesen kimaradt ez a hatás, nem is fordították anno ezeket a történeteket, és nagyon kevés is született magyar nyelven. Vörösmarty Mihály egy igen hosszú, de hangulatos műve, A Rom c. az egyetlen jóformán, amely magán hordoz valamit a klasszikus gótikus rémtörténetek hangulatából és jegyeiből. Ide kattintva elolvasható a mű.

A harminckét történet igen vegyes, egyik sem hosszú, hiszen a válogatás egyik feltétele volt, hogy ne legyenek túl hosszúak, és a "nagyok" mellett esélyt kaptak olyan kisebb, ismeretlenebb szerzők is, akiknek magyarul sosem jelentek meg művei, és hazájukban is kevésbé ismertek. További feltétel volt, hogy minden szerzőtől csak egy mű kerülhet be. Így tényleg nagyon vegyes lett ez a kötet, jó és kevésbé jó történet is felbukkan, meg néhány olyan is, aminél igazából a célt sem értem, vagy aminél úgy érzem, hogy inkább csak egy töredék vagy egy félbemaradt projekt. 

Még csak kinézni se szeretek az ablakon – mindenfelé csak úgy nyüzsögnek azok a kúszó-mászó nőszemélyek, és olyan gyorsan kúsznak!

Kedvenc egyértelműen Elizabeth Gaskelltől Az öreg dajka története (1852, Rakovszky Zsuzsa fordítása), Charles Dickenstől A pályaőr (1866, Kászonyi Ágota fordítása), Sir Arthur Conan Doyle-tól A Pole-Star kapitánya (1890, Bényei Tamás fordítása), Charlotte Perkins Gilmantől A sárga tapéta (1892, Rakovszky Zsuzsa forítása) és Robert William Chamberstől A Sárga Jel (1895, Széky János fordítása). A korból és az írók nemzetiségéből kifolyólag sok történetben egy szellem vagy kísértet játssza a főszerepet, de érdekes volt ezen történetek változatait, a köztük lévő különbségeket és a történetmesélés módja közti különbségeket megfigyelni, miközben elmerülhetünk ebben az ódon hangulatú szövegben. Borzongást is csak mértékkel várhatunk a kötettől, de mint érdekesség és kikapcsolódás, határozottan megéri néha kézbe venni, és 1-1 gótikus rémtörténetet megismerni. Számomra egyébként a legkülönösebb az egész kötetből Charlotte Perkins Gilman története (A sárga tapéta) volt, amelynek az alapját leginkább egy saját tapasztalatból táplálkozó gyermekágyi pszichózis története adja. Az amerikai írónő számtalan verset, novellát, rövid történetet és egyéb művet írt, de egyértelműen ez a történet az, ami világszerte és leginkább ismert tőle, és nem véletlenül. Azonnal megfogott, ahogy lapozgatva bele-beleolvastam, és rögtön meg is kerestem az elejét, hogy nézzük, mi is ez. Érdemes amúgy tapasztalataim alapján úgy olvasni a kötetet, hogy random helyen belekapunk, és ha megfog 2-3 sor alapján, megkeressük az adott történet elejét - így olvastam végig az egész könyvet, a végén már igazi kihívás volt megtalálni, mi az, amit nem olvastam még. :)

A kötetet a Helikon Kiadó adta ki ismét. A művek szerzői: George Gordon Noël Byron, William Harrison Ainsworth, Washington Irving, Charles Robert Maturin, Walter Scott, Nathaniel Hawthorne, Edgar Allan Poe, Elizabeth Gaskell, Herman Melville, Charles Dickens, Mark Twain, Joseph Sheridan Le Fanu, Robert Louis Stevenson, Rudyard Kipling, Charlotte Perkins Gilman, Bram Stoker, Arthur Conan Doyle, Henry James, Ambrose Bierce, Robert W. Chambers, Jack London, M. R. James, Lord Dunsany, Saki, E. F. Benson, Arthur Machen, H. P. Lovecraft, Walter de la Mare, Robert E. Howard

A fordítók: Széky János, László Balázs, Nagy Gergely, Bart István, Kászonyi Ágota, Bényei Tamás, Rakovszky Zsuzsa, Jónás János, Polyák Béla, Totth Benedek, Kabdebó Flórián, Nádasdy Ádám

Köszönöm a lehetőséget a Helikon Kiadónak! A könyv a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.

Ami még érdekelhet