Juli Zeh Corpus delicti – Egy per krónikája című disztópikus regénye egy olyan világba vezet, amelynek rémisztő tanulsága, hogy a szabadság elvesztéséhez nem feltétlenül van szükség nyílt erőszakra. Néha elegendő hozzá a tökéletes egészség és a teljes biztonság ígérete.
KÖNYVAJÁNLÓCORPUS DELICTIEgy per krónikája
Szerző: Juli ZehFordító: Nádori LídiaKiadó: Typotex KiadóKötés: puhatábla, 248 oldal
Juli Zeh: Corpus delicti
Egy per krónikája – Amikor az egészség fontosabb lesz a szabadságnál
Mi történik, ha az állam nemcsak megvédeni akar bennünket, hanem azt is előírja, hogyan éljünk, mit gondoljunk, és mitől féljünk? Mi történik, ha a biztonság ígérete lassan fontosabbá válik az emberi méltóságnál, az önrendelkezésnél és az igazságnál? Juli Zeh Corpus delicti – Egy per krónikája című disztópikus regénye egy olyan világba vezet, amelynek rémisztő tanulsága, hogy a szabadság elvesztéséhez nem feltétlenül van szükség nyílt erőszakra. Néha elegendő hozzá a tökéletes egészség és a teljes biztonság ígérete.
Egy világ, ahol az egészség kötelesség
A regény nem túl távoli jövőjében a társadalmat a Módszer irányítja, ami egy, az egészségre és a tudományos racionalitásra épülő rendszer, és az emberi élet minden területét szabályozza. A rendszeres testmozgás, az egészséges életmód, a higiéniai előírások betartása nem egyéni döntés, hanem állampolgári kötelesség. Az állam a testet, a szokásokat és a személyes kapcsolatokat is ellenőrzi, miközben a szabadság korlátozását a közjó szolgálatával igazolja. A történet középpontjában Mia Holl, a harmincnégy éves biológus áll, aki kezdetben hisz a Módszer tökéletességében. Élete akkor fordul fel, amikor öccsét, Moritzot egy fiatal nő meggyilkolásával vádolják meg. A DNS-vizsgálat terhelő bizonyítékot szolgáltat, Moritz azonban ártatlannak vallja magát. A börtönben öngyilkosságot követ el, Mia pedig képtelen elfogadni, hogy a tévedhetetlennek hirdetett rendszer ítélete szükségképpen igazságos is. Gyásza fokozatosan lázadássá alakul, elhanyagolja az előírt egészségügyi kötelezettségeket, mire a hatóságok figyelme azonnal rá is irányul. A személyes tragédia így politikai és erkölcsi konfliktussá válik: meddig terjedhet az állam hatalma az egyén fölött?
Szereplők a rendszer szorításában
Mia Holl a regény legösszetettebb alakja. Értelmes, tudományos gondolkodású nő, aki nem eleve ellenálló, hanem a veszteség hatására kezdi felismerni a rendszer ellentmondásait. Nem feltétlenül forradalmárként indul, hanem olyan emberként, aki választ szeretne kapni a kérdéseire. Hitelessége abban nyilvánul meg, hogy a kételkedés nála nem ideológiai póz, hanem személyes tapasztalatból fakadó felismerés.
Moritz Holl, Mia öccse, a szabadság és az egyéni életöröm képviselője. Nem akarja minden pillanatát előírások szerint élni, és nem fogadja el, hogy az emberi lét tökéletlenségeit ki kell küszöbölni. Halála nemcsak családi tragédia, hanem a Módszer erkölcsi kudarcának jelképe is.
Az Ideális Szerető, Moritz képzeletbeli társa, a férfi gondolatainak továbbvivője. Mia belső párbeszédeinek részeként egyre inkább a lelkiismeret és a kételkedés hangjává válik, segítségével a gyászban élő nő lassan újraértékeli mindazt, amit korábban magától értetődőnek hitt.
A félelem mint a hatalom eszköze
Juli Zeh azt állítja műve középpontjába, hogy a biztonság és az egészség elvesztésétől való félelem állami szinten is felhasználható a szabadságjogok korlátozására. Hiszen ki ne szeretne egészséges maradni? Ki ne vágyna biztonságra, kiszámíthatóságra, hosszú életre? A Módszer éppen ezekre a természetes emberi vágyakra épít, a rendszer nem egyszerűen megtilt bizonyos cselekedeteket, hanem erkölcsi kötelességgé teszi az engedelmességet. Aki ellenáll, az nem pusztán szabályszegő, hanem a közösség egészségét és biztonságát veszélyeztető emberként jelenik meg, így az állami ellenőrzés könnyen a gondoskodás álarcát öltheti magára.
A regény fontos kérdése, hogy a közjó nevében meddig korlátozható az egyén önrendelkezése. A tudományos eredmények és az egészség megőrzése önmagukban értékesek, de veszélyessé válnak, ha politikai hatalom igazolására használják őket, és minden más szempontot maguk alá rendelnek. A testi egészség nem garantálja a lelki szabadságot, ahogyan a tökéletes rend sem jelent automatikusan igazságos társadalmat.
A szerzőről röviden
Juli Zeh 1974. június 30-án született Bonnban. Német író és jogász, aki Passauban és Lipcsében tanult jogot, emellett a lipcsei Német Irodalmi Intézetben is folytatott tanulmányokat. 2001-ben jelent meg első regénye, az Adler und Engel. Műveiben gyakran foglalkozik társadalmi, erkölcsi és politikai kérdésekkel, különösen a szabadság, a jog és az állami hatalom viszonyával. 2009-es regénye, a Corpus delicti egy korábbi színdarabjának regényváltozata. 2018-ban a Brandenburgi Tartományi Alkotmánybíróság tiszteletbeli bírájává választották. Írásaiban a jogi gondolkodás pontossága és az emberi döntések erkölcsi összetettsége találkozik.
Amikor a rend fontosabb lesz az embernél
A Corpus delicti nyomasztó, gondolatébresztő disztópia, amelynek rövid, váltakozó nézőpontú fejezetei és perközpontú dramaturgiája folyamatosan ütköztetik a rendszer logikáját az emberi érzések, a kétely és az egyéni szabadság igényével. A regény olvasása közben óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon a biztonságért cserébe mennyi szabadságot vagyunk hajlandók feladni? A veszélyekkel szemben valóban csak a teljes ellenőrzés jelenthet megoldást? És ki határozza meg, mit jelent a közjó, ha az egyénnek már nincs joga nemet mondani?
Juli Zeh története azt támasztja alá, hogy a szabadság elvesztése nem mindig látványos, és nem feltétlenül félelemmel kezdődik. Kezdődhet a jó szándékkal, az egészség ígéretével, a biztonság iránti vággyal is, mert az a társadalom, amely mindenáron meg akarja óvni az embert az élet kockázataitól, végül magát az életet foszthatja meg attól, ami emberivé teszi: a választás, a tévedés és a szabad döntés lehetőségétől.
Szerintem olvassátok!
Fülszöveg
A jövőben az egészség nem jog, hanem kötelesség.
Juli Zeh disztópikus regényében a Módszer nevű egészségdiktatúra mindent és mindenkit ellenőriz: a testet, a gondolatokat, az érzelmeket. A sport kötelező, az élvezeti szerek tiltottak, az életet adatok és statisztikák szabályozzák. A Corpus delicti főhőse, Mia Holl fiatal, tehetséges biológus, aki hisz a tudományban és a rendszer tökéletes működésében. Amikor azonban öccsét egy állítólagos bűncselekmény miatt elítélik, majd Moritz a börtönben öngyilkosságot követ el, Mia kételkedni kezd. Nem forradalmat akar – csupán az igazságot. Ám az önálló gondolkodás, a túl sok érzelem és a szeretet már önmagában is bűnnek számít. A regény krimiszerű feszültséggel vizsgálja, mi történik, amikor a rend fontosabbá válik az igazságnál, az egészség nevében pedig a szabadság is feláldozhatóvá válik. Nyugtalanító és provokatív olvasmány.
a kiadó érdekeltségébe tartozó oldalon.



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése