Balázs Barbi Asszonypajtás pánikkonyhája c. kötete annak leírásában ász, hogyan tud egy tapasztalatlan ember magáról gondoskodni akkor is, amikor kevés pénze, kevés ideje, kevés eszköze és még kevesebb konyhai tapasztalata van. Az ételkészítésről való gyakorlati tudás megszerzése a felnőtté válás része - a különköltöző fiatal felnőttnek a szülei otthonában természetesnek tűnt, hogy valahonnan mindig került étel az asztalra, és ezt saját önálló életében is abszolválnia kéne valahogy. A folyamat során hamar kiderül: enni tudni és főzni tudni nem ugyanaz, de az önálló élethez legalább az alapvető ételkészítési készségekre szükség van.
KÖNYVAJÁNLÓASSZONYPAJTÁS PÁNIKKONYHÁJA
Szerző: Balázs BarbiKiadó: Jaffa KiadóKötés: Puhatábla, 242 oldal
Balázs Barbi: Asszonypajtás pánikkonyhája – itt a főzés nem hobbi, hanem túlélési stratégia
A szüleitől kollégiumba (de bárhová) költöző fiatal felnőtt egyszer csak rádöbben: eddig valahonnan mindig lett étel. Nem kellett tudnia, hogyan készül a főtt tojás, mennyi ideig áll el a tegnapi tészta, mi a különbség a párolás és a pirítás között, vagy mit lehet kezdeni egy konzervbabbal. Aztán egyszer csak ott áll egy kollégiumi vagy albérleti konyhában, előtte egy serpenyő, mellette néhány bizonytalanul kiválasztott alapanyag, és felmerül a kérdés: jó, de most akkor mit csináljak?
Ezekre és sok más alapvető kérdésre tud válaszokat nyújtani Balázs Barbi az Asszonypajtás pánikkonyhája című kötete.
A 2026-ban, a Jaffa Kiadónál megjelent, mintegy 242 oldalas könyv alcíme sem hagy kétséget afelől, mire vállalkozik: Konyhai túlélőtanfolyam kolisoknak és aggódó szüleiknek. Ez nem klasszikus szakácskönyv. Nem azt cizellálja, hogyan lehet háromféle sóval, egzotikus fűszerekkel és egy tucat különleges konyhai eszközzel lenyűgözni a vendégeket, hanem sokkal fontosabb dolgot tanít: hogyan tud egy tapasztalatlan ember magáról gondoskodni akkor is, amikor kevés pénze, kevés ideje, kevés eszköze és még kevesebb konyhai tapasztalata van.
Nem a tökéletes konyháról szól
A könyv kiindulópontja kifejezetten életszagú, Balázs Barbi nem idealizálja a különköltözést, a kollégiumi éveket vagy az első albérletet, éppen ellenkezőleg: bemutatja azt a kissé kaotikus állapotot, amikor a fiatal felnőtt hirtelen egyszerre lesz felelős a pénzéért, a bevásárlásért, a mosásért, a takarításért – és természetesen azért is, hogy mit eszik.
A bevezető egyik alapvető gondolata, hogy az ételről való gondoskodás a felnőtté válás része. Amíg otthon természetesnek tűnik, hogy valahonnan mindig kerül étel az asztalra, addig az önálló életben hamar kiderül: enni és főzni tudni nem ugyanaz, de az önálló élethez legalább az alapvető ételkészítési készségekre szükség van. A szerző ezt nem kioktató módon közli, inkább saját, meglehetősen szórakoztató konyhai múltján keresztül mutatja meg, milyen könnyű kezdőként belecsúszni a ketchupos-kakaós tészta, a cukros tészta, a májkrémes rántotta vagy a „majd jó lesz még” típusú étkezések világába. A humor mögött azonban nagyon komoly felismerés húzódik: nem feltétlenül pénz vagy különleges tehetség kell ahhoz, hogy az ember jobban egyen. Sokszor egyszerűen az is elég, ha valaki megmutatja, hogyan veselkedjen neki az illető a témának, és a megugorhatatlannak látszó feladat sem lesz teljesíthetetlen.
A mű tartalmát vizsgálva a „konyhai túlélőkönyv” a legpontosabb meghatározás a műfaját illetően. Nem azért, mert a szerző szerint a főzés valamiféle heroikus teljesítmény lenne, sőt, a főzés visszakerül oda, ahová való: a földre. Nem kell konyhatündérnek lenni, nem kell szeretni a főzést, nem kell minden este vacsorát alkotni, elég, ha az ember megtanul néhány alapvető dolgot, és ezekből képes önállóan felépíteni egy működő étkezést.
A könyv felépítése – lépésről lépésre az önállóság felé
A kötet szerkezete rendkívül tudatos, az első fejezetek nem azzal kezdődnek, hogy „végy 20 deka csirkemellet”, hanem előbb azt tisztázza, miért nehéz egyáltalán elkezdeni. Az első rész a kollégiumi főzés problémáit, a beszerzést, az eszközöket és az előkészületeket veszi számba. A második fejezet már a „ne add fel!” filozófiáját képviseli: jolly joker alapanyagokkal, beszerzési tippekkel és öt egyszerű recepttel próbál kapaszkodót adni annak, aki pénz, idő vagy ötlet híján áll a konyhában. Ezután következik a biztonság: az „Éld túl valahogy” című fejezet különösen fontos, hiszen egy kezdő számára nemcsak a főzés technikája jelenthet problémát, hanem a konyhai balesetek és az ételek helyes tárolása is. A negyedik fejezet négy kulcsfontosságú, olcsó és praktikus alapanyagra épít: babra, tojásra, répára és tonhalra. Innen kezdődik igazán az a gondolkodásmód, amely végigvonul a könyvön: nem kell rengeteg hozzávaló ahhoz, hogy változatosan együnk. A könyv második nagy egysége ezután eszközök szerint épül fel, majd a későbbi fejezetek már az előre tervezett étkezéssel, az egészségesebb táplálkozással, a kulturált étkezéssel és végül magával a receptből való főzéssel foglalkoznak. Különösen jó ötlet a „Kaland, játék, kockázat” logikájára épülő használati mód: nem feltétlenül kell az elejétől a végéig végigolvasni a könyvet, aki teljesen kezdő, a receptértelmezéshez vezető fejezetnél kezdhet; akinek csak mikrója van, ugorhat a megfelelő részhez; aki pedig már valamennyire otthonosan mozog a konyhában, rögtön a receptekhez lapozhat, ami nagyon praktikus szerkesztői megoldás.
Tartalomelemzés – nemcsak recepteket kapunk
Miért kiváló könyv kezdő konyhatündéreknek?
Mit találunk a receptek között?
Miért hiánypótló ez a könyv?
Zárszó
Szerintem olvassátok!
Fülszöveg
Kollégiumban főzni nem csak játék és mese. Igazából meséből van benne a legkevesebb. A legtöbben ugyanis épp kollégiumi vagy első albérletes éveik alatt találkoznak először az önétkeztetés rögvalóságával: azzal, hogy ha enni szeretnének, egy ponton túl nem úszhatják meg azt, hogy néhány alapvető dolog elkészítésének nekiálljanak.
A sok nehezítő körülményen, a megfelelő eszközök és a rutin hiányán szerencsére lelkesedéssel, némi játékossággal és öniróniával felül lehet kerekedni. Ha más eszközünk nincs, főzzünk legalább vízforralóval, mikróban, vagy szerezzünk egy gofrisütőt! Ebből a könyvből kiderül, hogy ilyen körülmények között is mennyi változatos ételt lehet elkészíteni, de a receptek mellett útmutatást is talál az olvasó, hogy ne mérgezze meg magát a bolognai maradékával, hogy mi az a 3-4 hosszú ideig elálló, egyszerű és olcsó alapanyag, ami ha van otthon, már nem kell éhen halni, hogy a forgácsízű szeletkéken túl miben van fehérje, hogy miért jó egy kollégiumban is megtisztelni magunkat a tisztességes tálalással, és hogy mik azok az étel-alapok, amikkel érdemes a szülőknek felpakolniuk a hétvégére hazalátogató egyetemistát.
Az Asszonypajtás néven blogoló Balázs Barbi második könyve azt mutatja meg, hogy magunkra főzni, vagy – legyünk kicsit szerényebbek – összedobni valamit az egyik legjobb dolog, amit fiatal felnőttként megtehetünk magunkért. Hogy a magunk készítette étel nemcsak gyorsabb és fenntarthatóbb, de olcsóbb és egészségesebb is lehet, mint a gyorséttermi vagy a házhoz rendelt.
Balázs Barbara, azaz Balázs Barbi szerkesztő és újságíró. Esztétika és magyar szakos bölcsészként végzett, dolgozott az oktatásban, felnőttképzésben és nyelvoktatásban, majd az újságírás és a magazinvilág lett a fő szakmai terepe. Életmódmagazinokban, közéleti és gasztronómiai felületeken is publikált. Érdeklődési területei között a tudatos főzés, az életmód, a társadalmi felelősségvállalás, a gyereknevelés és a mentális jóllét is szerepel; sportolóként az egészséges életmód kérdéseihez is szorosan kapcsolódik.
Az Asszonypajtás pánikkonyhája a második könyve; előzménye a 2024-ben megjelent, spórolós, mindennapi főzésre koncentráló Asszonypajtás volt.
a kiadó oldalán.
Megjegyzés küldése