A mesterséges intelligencia legrövidebb története

Amikor a jövő már nem a holnap, hanem a jelen - A mesterséges intelligencia legrövidebb története 

KÖNYVAJÁNLÓ

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA LEGRÖVIDEBB TÖRTÉNETE

Szerző: Toby Walsh

Fordító: Bartók Imre

Kiadó: Athenaeum Kiadó

Kötés: kartonált, 224 oldal

Toby Walsh: A mesterséges intelligencia legrövidebb története – Amikor a jövő már nem a holnap, hanem a jelen

A mesterséges intelligencia ma már nem a science fiction világának távoli ígérete, hanem mindennapjaink egyik legmeghatározóbb technológiája. Chatelünk vele, képeket készíttetünk vele, útvonalat tervezünk vele, sőt sokszor észre sem vesszük, hogy már jelen van az életünkben. Éppen ezért egyre fontosabb megérteni, hogyan jutottunk idáig, kik alapozták meg ezt a forradalmat, és milyen lehetőségeket – vagy éppen veszélyeket – rejt a jövő. Toby Walsh könyve ezekre a kérdésekre keres válaszokat: rövid terjedelemben, mégis meglepő mélységgel meséli el a mesterséges intelligencia történetét.

Tartalomelemzés

Már az első oldalakon világossá válik, hogy Toby Walsh egészen másképp közelíti meg témáját, mint egy hagyományos technológiai szakkönyv. A történetet nem algoritmusokkal vagy matematikai képletekkel kezdi, hanem az emberi képzelettel. Douglas Adams, a klasszikus science fiction irodalom és számos ikonikus film segítségével mutatja meg, hogy az ember évszázadok óta álmodik intelligens gépekről. A szerző ezt követően elvezet bennünket a mesterséges intelligencia hivatalos születéséhez. Ironikus humorral jegyzi meg:

„A mesterséges intelligencia története 1956. június 18-án vette kezdetét... Egyébként június 18-a a nemzetközi pániknap is...”

Ez a könnyed stílus végigkíséri az egész könyvet. Walsh gyakran él öniróniával, szellemes lábjegyzetekkel, miközben a legkomolyabb tudományos kérdéseket is érthetővé teszi. A mű tartalma nem kizárólag kronológiai sorrendben halad. Az elején található időrendi áttekintés lehetővé teszi, hogy később szabadabban mozogjon a történelemben, így természetes módon kapcsolhatja össze Alan Turing munkásságát Thomas Bayes több száz évvel korábbi matematikai felismeréseivel vagy George Boole logikai rendszerével, amely nélkül ma nem léteznének modern számítógépek.

Különösen érdekesek azok a fejezetek, amelyek bemutatják, hogyan tanultak meg a gépek először játékokat játszani. A 21-es számjáték, a sakk, a dáma, a póker vagy a go nem csupán látványos mérföldkövek voltak, hanem kiváló laboratóriumai is annak, hogyan lehet algoritmusokat fejleszteni tanulásra. A szerző például bemutatja, hogy egy pókerprogram a húsznapos torna során minden éjszaka elemezte saját vereségeit, majd másnap már jobb stratégiával tért vissza az asztalhoz. Az olvasó fokozatosan jut el a szabályalapú mesterséges intelligenciától a neurális hálózatokig. Walsh különösen ügyesen magyarázza el a nagy nyelvi modellek működését, a GPT rövidítés jelentésétől kezdve a transzformer architektúráig minden fogalmat világos példákkal ismertet, anélkül hogy a könyv tankönyvvé válna.

Az egyik legszórakoztatóbb rész természetesen a ChatGPT bemutatása. Walsh nemcsak elmagyarázza működésének alapjait, hanem valódi beszélgetéseket is közöl. Egyszer arra kéri a modellt, hogy kizárólag egyszótagú szavakat használjon, máskor pedig saját könyvének címét adja meg, majd megkérdezi, ki írta azt. A válaszok egyszerre viccesek és tanulságosak, jól érzékeltetik a nagy nyelvi modellek erősségeit és korlátait. A szerző ugyanakkor nem idealizálja a mesterséges intelligenciát. Külön fejezetet szentel a hallucinációk jelenségének:

„A hallucináció azt jelenti, hogy a nagy nyelvi modellek képesek hamis információk létrehozására...”

Ez ma talán aktuálisabb kérdés, mint valaha. Walsh nem riogat, hanem kiegyensúlyozottan elemzi, milyen veszélyeket hordozhatnak a félretájékoztatásra vagy manipulációra alkalmas rendszerek.

Hasonlóan árnyalt az önvezető autókról szóló fejezet is. A klasszikus villamosdilemma segítségével mutatja be az MI etikájának egyik legismertebb problémáját: miként hozzon döntést egy gép olyan helyzetben, ahol minden választás tragikus következményekkel járhat. Ugyanilyen emlékezetes a kengurukat felismerni képtelen ausztrál önvezető Volvo története, amely jól példázza, hogy a valóság gyakran sokkal összetettebb, mint amit egy algoritmus előre megtanulhat. A könyv záró fejezetei már nem elsősorban technológiai, hanem filozófiai kérdéseket vetnek fel. Mit jelent az intelligencia? Képesek lehetnek-e a gépek valódi gondolkodásra? Elérkezhet-e egyszer a technológiai szingularitás, amikor egy mesterséges intelligencia saját magát fejleszti tovább? A szerző nem kínál egyszerű válaszokat, de arra ösztönöz, hogy az olvasó maga is végiggondolja ezeket a kérdéseket.

Külön értéke a kötetnek, hogy folyamatosan megőrzi egyensúlyát a lelkesedés és a józan kritika között. Walsh egyszerre hisz a mesterséges intelligencia óriási lehetőségeiben és figyelmeztet arra, hogy a technológia önmagában sem nem jó, sem nem rossz – minden azon múlik, hogyan használjuk.

A könyv legnagyobb erősségei

A kötet legfontosabb pozitívuma kétségtelenül a közérthetőség, a szerző rendkívül bonyolult matematikai és informatikai fogalmakat képes úgy elmagyarázni, hogy azok laikus olvasók számára is könnyen befogadhatóvá válnak. Emellett végig megmarad az olvasmányos stílus, az irónia, a humoros lábjegyzetek és a számos gyakorlati példa folyamatosan fenntartják az érdeklődést. Nem száraz tudományos összefoglalót kapunk, hanem egy izgalmas történetet arról, hogyan próbálja az ember lemásolni saját intelligenciáját. Külön dicséret illeti a könyv kiegyensúlyozottságát is. Walsh nem tartozik sem a technológiai optimisták, sem a végítéletet hirdetők táborába. Elismeri az MI hihetetlen fejlődését, ugyanakkor nyíltan beszél annak korlátairól, etikai dilemmáiról és társadalmi hatásairól is.

Műfaji besorolás

A mesterséges intelligencia legrövidebb története népszerű tudományos ismeretterjesztő mű, amely informatika-, technológia- és tudománytörténeti könyvként is megállja a helyét. Nem programozóknak íródott, hanem minden érdeklődő olvasónak, aki szeretné megérteni, mi történik körülötte az MI robbanásszerű fejlődésének korszakában.

Kinek ajánlható?

Ez a könyv ritka példája annak, amikor egy ismeretterjesztő mű egyszerre szól kezdőknek és szakembereknek. Azok is bátran kézbe vehetik, akik most szeretnék megérteni, mit jelent a mesterséges intelligencia, és azok is találnak benne új összefüggéseket, akik már régóta követik a technológia fejlődését. Ajánlható tanároknak, diákoknak, informatikusoknak, mérnököknek, döntéshozóknak, de minden olyan olvasónak is, aki nap mint nap használ mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatásokat, és szeretné tudni, mi zajlik a háttérben.

Zárszó

A mesterséges intelligencia legrövidebb története nem egyszerű technológiai áttekintés, hanem gondolatébresztő utazás az emberi kíváncsiság, a matematika, az informatika és a filozófia metszéspontjába. Toby Walsh kiváló érzékkel egyensúlyoz a tudományos pontosság és a közérthetőség között, miközben végig megőrzi sajátos, ironikus humorát. A könyv nem azt próbálja megjósolni, milyen lesz a jövő, hanem megtanít arra, hogy értő szemmel figyeljük annak alakulását. Egy olyan korban, amikor a mesterséges intelligencia napról napra nagyobb szerepet kap az életünkben, kevés ennél hasznosabb és időszerűbb olvasmányt lehet ajánlani.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Hogyan jutunk el a mechanikus komputerektől a ma ismert technológiákig? Hogyan jelenik meg a mesterséges intelligencia a popkultúrában? Hogyan működtek és mire szolgáltak az első robotok? Mi köze a mitológiai lényeknek a ChatGPT-hez? Toby Walsh műve tudományos alapokon nyugvó ismeretterjesztő könyv, amely közérthetően, szórakoztatóan mutatja be a világot lázban tartó mesterséges intelligencia történetét.

Részlet a könyvből:

Shakey komputere rendelkezett a saját világa digitális térképével. Az ember megkérhette Shakey-t bizonyos feladatok elvégzésére - ,,Shakey, menj el a könyvtárba, és hozz el nekem egy könyvet!" -, ami után a robot az A* keresőalgoritmus segítségével átnézte a saját digitális térképét, és megkereste az utat az aktuális pozícióját reprezentáló szimbólumtól a könyvtárat reprezentáló szimbólumig. Ezután a kamerája, a távolságmérő szenzorai és ütközésgátlói segítségével nekivágott a kalandnak.

Az emberekkel ellentétben, akikkel gyakran előfordul, hogy nem valami ügyesek a tájékozódásban, az A* matematikailag tökéletesnek volt mondható. De mit értünk ezen pontosan? Először is azt, hogy az algoritmus teljes. Ha létezik egyáltalán A-ból B-be vezető útvonal, akkor az A* meg fogja találni. Másodszor: optimális. Az A* mindig a legrövidebb utat találja meg A és B között. Harmadszor: a lehető leghatékonyabb, vagyis az A-ból B-be vezető legrövidebb út megtalálása során éppen csak annyit fedez fel a térképből, amennyit feltétlenül szükséges. Kevesebb kereséssel nem is lehetne megtalálni az utat. Amikor a Bond Streettől akar eljutni a King's Crosshoz, az algoritmus nem veszi tekintetbe a Marble Archot, ugyanis nincs rá szüksége.

Mielőtt még az MI történetének az érdekes kis anekdotájaként legyintenénk az A* algoritmusra, érdemes figyelembe venni, hogy alighanem a mesterséges intelligencia legáltalánosabb felhasználásáról van szó, amellyel találkozhatunk a hétköznapokban. Minden alkalommal, amikor a telefonunkon vagy a kocsink GPS-rendszerén az útvonaltervezővel bíbelődünk, egy kis MI-program az A* segítségével találja meg a legrövidebb utat, tekintetbe véve az aktuális forgalmi viszonyokat, útlezárásokat és egyéb körülményeket. A dolog iróniája csupán az, hogy amíg az A* algoritmust eredetileg robotok irányítására tervezték, addig időközben áthangszerelték, hogy inkább az embereket igazítsa útba. Nem tudom, a kedves olvasó hogy van vele, de az én életemet jelentősen megkönnyíti az útvonaltervezés. Jóval ritkábban tévedek el, és sokkal gyakrabban büszkélkedhetem azzal, hogy időben eljutok oda, ahová akartam.

Toby Walsh ausztrál számítógéptudós, mesterségesintelligencia-kutató és egyetemi professzor, aki a világ egyik legismertebb MI-szakértője. Kutatásai elsősorban a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a döntéstámogató rendszerek és az MI etikája köré összpontosulnak. Több kontinensen dolgozott vezető kutatóként, rendszeresen szerepel tudományos konferenciákon és a nemzetközi médiában is. Kiemelt céljának tekinti, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló tudományos ismereteket a nagyközönség számára is érthetően mutassa be. Könyvei világszerte hozzájárultak ahhoz, hogy az MI-ről folyó közbeszéd árnyaltabbá és tényszerűbbé váljon.

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a fedlapra kattintva
a kiadó oldalán.

Kövess minket Facebookon is!