Egy diszkrét matematikus

 Könyvajánló - Staar Gyula: Egy diszkrét matematikus

Lovász László korunk egyik legkiemelkedőbb matematikusa, az elméleti számítógép-tudomány világhírű kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke. Staar Gyula tudományos újságíró több mint négy évtizeden át, 1979-től 2022-ig készített vele mélyinterjúkat. A beszélgetésekből kibontakozó portré és pályaív nem csupán egy rendkívüli tudós életútját rajzolja meg a „Fazekas-jelenségtől” a fiatalon elnyert akadémikusi címen keresztül a matematika Nobel-díjaként emlegetett Abel-díjig, hanem egy szeretetreméltó, őszinte és bölcs embert is megmutat. Mindeközben a diszkrét matematika, a számítástudomány és a hálózatkutatás alapját adó terület látványos fejlődését is nyomon követhetjük. Egy kivételes matematikus és egy kivételes ember története tárul fel e kötet lapjain.

A matematikáról sokaknak még mindig képletek, bizonyítások és iskolai dolgozatok jutnak eszébe. Pedig a matematika valójában sokkal közelebb áll a mindennapjainkhoz, mint elsőre gondolnánk. Ott van az internet működésében, a közösségi hálózatok mögött, a navigációban, a mesterséges intelligenciában, a titkosításban vagy éppen azokban az algoritmusokban, amelyek nap mint nap körülvesznek bennünket. Mindezek mögött pedig emberek állnak. Olyan kutatók, akik évtizedeken át próbálták megérteni a világ működésének egy-egy apró szeletét.

Közéjük tartozik Lovász László is.

Az Egy diszkrét matematikus azonban szerencsére nem egy hagyományos életrajz. Nem évszámok és díjak egymásutánja, hanem több mint negyven év beszélgetéseinek lenyomata. Staar Gyula tudományos újságíró 1979 és 2022 között újra és újra leült beszélgetni Lovász Lászlóval, így a kötetben nemcsak egy pályafutás állomásai rajzolódnak ki, hanem az is, hogyan változik egy ember gondolkodása, hogyan formálódik a tudomány, és közben hogyan változik maga a világ. De nem csak Lovásszal, hanem egykori mentoraival és pályatársaival is beszélget, sokszor magáról Lovászról, ezek a kis interjúszeletek pedig különleges színt adnak a kötetnek.

Mindig szerettem azokat az életrajzokat, amelyek nem mítoszt építenek a főszereplő köré. Sokkal érdekesebb számomra megismerni azt az embert, aki a tudományos eredmények mögött áll. Mit gondol a munkájáról? Mi hajtja? Hogyan viszonyul a sikerekhez, a kudarcokhoz vagy éppen a véletlen szerepéhez? És hogyan viszonyulnak hozzá azok, akik élete egy szeletében részt vettek, és bepillantást nyertek a munkájába, személyiségébe? Egy jó életrajz számomra nem attól lesz izgalmas, hogy hány díjat sorol fel, hanem attól, hogy közelebb visz ahhoz az emberhez, akit bemutat. Ez a könyv éppen ezt teszi.

Miközben végigkövetjük Lovász László útját a legendás Fazekas Mihály Gimnáziumtól az akadémiai tagságon át egészen az Abel-díjig – amelyet gyakran a matematika Nobel-díjaként emlegetnek –, fokozatosan kirajzolódik egy rendkívül szerény, kíváncsi és gondolkodó ember portréja. Olyané, aki a matematikát nem elvont képletek halmazának, hanem egy sajátos nyelvnek tekinti, amelynek segítségével a világ működésének bizonyos törvényszerűségeit lehet leírni.

Különösen tetszik, hogy a kötet nemcsak egy emberről szól, hanem magáról a tudományról is. Az elmúlt évtizedekben a matematika, a gráfelmélet, a hálózatkutatás és az elméleti számítástudomány olyan területekké váltak, amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen lenne a modern technológia. Könnyű megfeledkezni arról, hogy minden keresőmotor, közösségi hálózat vagy egy egyszerű bolti fizetés mögött hosszú évtizedek alapkutatásai állnak. Sokszor olyan kutatások, amelyekről a kezdetekor még senki sem tudhatta, milyen gyakorlati jelentőségük lesz.

Staar Gyula és Lovász László

Talán ezért is szeretek tudósokról szóló könyveket olvasni. Eszembe juttatják, hogy a tudomány nem néhány zseni hirtelen felismeréseiből épül fel, hanem rengeteg kérdésből, kíváncsiságból, kitartásból és abból a ritka képességből, hogy valaki éveken vagy akár évtizedeken át képes ugyanazt a problémát újra és újra más szemszögből megvizsgálni.

Az Egy diszkrét matematikus ezért sokkal több, mint egy matematikus pályaképe. Egyszerre tudománytörténet, portrékötet és egy korszak lenyomata is. Megmutatja, hogyan születnek a nagy felismerések, milyen emberek állnak mögöttük, és hogy a tudományos kíváncsiság talán az egyik legmaradandóbb emberi tulajdonság. Nemcsak azoknak lehet érdekes, akik szeretik a matematikát, hanem mindenkinek, akit foglalkoztat, hogyan gondolkodnak azok az emberek, akik egy kicsit más szemmel nézik a világot.

A kötet a Typotex Kiadó gondozásában került kiadásra, a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.