Kultúrpara

2026. június 8., hétfő

A belső évad

Eltűnt 20 éve egy Helman Tamás nevű személy, akinek sorsát visszakövetve egyre furcsább dolgok derülnek ki róla: időutazás, maffiaérintettség, telepatikus terrorizmus, emlékezetkiesések, de drogok és egy különös jelet tartalmazó könyv is. A nyomok nemcsak a múltba, hanem az emlékezet, az identitás és a valóság határvidékére vezetnek, és ki tudja, hol és mikor zárható le a krimiszálat is tartalmazó történet. 



KÖNYVAJÁNLÓ
A BELSŐ ÉVAD

Szerző: Kaszás V. Sándor
Kiadó: Ampersand Kiadó
Kötés: puhatábla, 320 oldal

A múlt szinte sosem marad eltemetve, ez a bizonyosság hatja Kaszás V. Sándor A belső évad című regényét. Mi történik akkor, ha egy húsz éve eltűnt ember nyomába eredünk, és a válaszok helyett egyre több kérdést találunk? Ha a nyomok nemcsak a múltba, hanem az emlékezet, az identitás és a valóság határvidékére vezetnek? A szerző műve első pillantásra egy különös magánnyomozós történetnek tűnik, ám hamar kiderül, hogy ennél jóval többről van szó: egyszerre neo-noir krimi, stoner-regény, társadalmi látlelet és filozofikus sci-fi, amely a legváratlanabb helyeken keresi az igazságot.

Az alkotást akár neo-noir köntösbe bújtatott tudományos fantasztikumnak is felfoghatjuk. A történet alapját egy klasszikus nyomozás adja, amely a noir hagyományait követi: eltűnt személy, titkokkal teli múlt, kétes alakok és egy főhős, aki maga sem különösebben hősies. Az író azonban folyamatosan tágítja a kereteket, a regény egyszerre stoner-neo-noir, társadalomkritika és spekulatív fikció. Az underground kultúra, az alternatív zenei szcéna, a drogok, a popkultúra és a lecsúszott figurák világa ugyanúgy része a történetnek, mint az időutazás, a telepátia, az emlékezet természete vagy a párhuzamos valóságok lehetősége. A szerző különleges erőssége, hogy a legvadabb tudományos-fantasztikus ötleteket is teljes természetességgel építi be egy nagyon is földszagú, hétköznapi környezetbe.

Van a rejtélyben egy megfejthetetlennek látszó jel is, amit Kléner kapisgálni kezd: egy hibbant elméleti fizikus agymenése a könyv (A belső évad címmel), amin ez a jel szerepel. Na, jó, morfondírozik hősünk, de mi köze ennek a keresett személyhez? És miért lehet ilyen jel egy 1918-ban lekapott frontkatona zsebéből kikandikáló könyvön is, ha az eddigi tudásbázis alapján a keresett mű az 1950-es évek körül íródott? És mi az a telepatikus terrorszervezet, amitől a rendőrség parázott bő 20 évvel ezelőtt? Mi köze az egész sztorinak időutazáshoz, emlékezetkieséshez, dimenziókon és időn átívelő telepatikus képességekhez?

A történet főhőse Kléner Dávid, harmincnyolc éves, állástalan - bár ő inkább „szabadúszóként” hivatkozik magára - kulturális újságíró. Élete leginkább adósságokból, sörözésekből, füvezésből, koncertekből, olvasásból és különböző felelősségek elől való kitérésből áll. Egy rozoga Ford Probe volánja mögül szemléli a világot, miközben próbálja elkerülni a hitelezőit. A fordulatot Markó András magánnyomozó felkérése hozza el. A nyomozó egy különös ügyet kapott: Helman Adél szeretné megtalálni húsz éve eltűnt öccsét, Tamást, akiről meg van győződve, hogy még mindig életben van. Tamás nem hétköznapi figura volt. Megszállottan érdeklődött az okkultizmus, az asztrológia, a számmisztika és mindenféle ezoterikus tanok iránt, miközben drogokkal és alkohollal is kísérletezett. Eltűnését soha nem jelentették be hivatalosan, így az ügy évtizedeken át feledésbe merült. A nyomozás során Kléner egyre mélyebbre merül Budapest félhomályos világába: drogdílerek, lecsúszott művészek, underground zenészek, alkoholisták, hajléktalanok és különc filozófusok között kutatja az igazságot. Közben fokozatosan kirajzolódik egy múltbéli tragédia, amely összefügghet egy rettegett kilencvenes évekbeli maffiózóval, Kólással, valamint egy olyan titokkal, amelynek köze lehet egy rejtélyes szimbólumhoz, egy különös könyvhöz, sőt akár az idő természetéhez is. A regény egyik legnagyobb erénye, hogy a kezdetben hétköznapi eltűnési ügyből fokozatosan bontakozik ki egy egyre nagyobb léptékű rejtély.

Dramaturgiája szerint lassan építkező történettel van dolgunk, (eleinte) nem a gyors fordulatokra épít. A mű ritmusa inkább egy hosszú éjszakai beszélgetéshez hasonlít, amely során újabb és újabb részletek kerülnek a helyükre. A regény első szakasza a nyomozás alapjait fekteti le, miközben megismerteti az olvasót a különös szereplőgárdával. A középső részben a szálak egyre kuszábbá válnak, és a történet fokozatosan elmozdul a tudományos-fantasztikus elemek felé. Az utolsó harmadban a korábban elszórt nyomok összeállnak, és a szerző kielégítő módon lezárja a nyomozás fő szálát. A befejezés ugyanakkor nem ad választ minden kérdésre - Helman Tamás sorsa, mentális állapota és jövője szándékosan homályban marad. Ez a nyitottság nem hiányosság, hanem tudatos szerzői döntés: a történet lezárul, de az emberi sors tovább él a lapokon túl.

Kléner Dávid tökéletes neo-noir főszereplő, akit minden hibája ellenére nehéz nem szeretni. Nem különösebben bátor, nem különösebben sikeres, és a felelősségvállalás sem tartozik az erősségei közé. A füves cigik, a koncertek, a fröccsök és a folyamatos pénzhiány mögött egy intelligens, kíváncsi és alapvetően jó szándékú ember rejtőzik. Bár eleinte csak a pénz miatt vállalja el a megbízást, fokozatosan valódi érdeklődés ébred benne az ügy iránt. Az ő szemén keresztül látjuk a regény különös világát, így az olvasó számára is természetesnek tűnik, amikor a hétköznapi valóság lassan átcsúszik valami sokkal furcsább tartományba.

Markó András a klasszikus magándetektívek modern változata, jelentős mértékű pragmatikus oldallal. Nem romantikus hős, hanem gyakorlatias szakember, aki főleg eltűnt kutyákat és félrelépő házastársakat keres. Az ügy számára kezdetben csak munka, de ahogy a szálak bonyolódnak, ő is kénytelen szembenézni azzal, hogy nem minden magyarázható egyszerű logikával.

Helman Tamás a regény egyik legérdekesebb alakjává növi ki magát pusztán azzal, hogy szinte végig nincs jelen a műben. Tamás személyisége emlékekből, történetekből és pletykákból áll össze, amiket Kléner hord össze szorgalmasan. A keresés során fokozatosan válik világossá, hogy nem pusztán egy eltűnt emberről van szó, hanem valakiről, aki talán tudatosan lépett ki a társadalomból. Az ő története adja a regény legmélyebb filozófiai kérdéseit, elég hozzá megnézni a kötet fedlapján szereplő férfi harmadik szemét, hogy ne is legyen kétséges az ezotéria jelenléte a műben.

A könyv egyik fontos gondolata a társadalmi láthatatlanság kérdése. Az a felismerés, hogy valaki nem azért tűnik el, mert fizikailag nyoma vész, hanem mert a társadalom egyszerűen megszűnik észrevenni. A hajléktalanok, a lecsúszottak, a mentális problémákkal küzdők vagy a perifériára sodródott emberek mind ezt a láthatatlanságot testesítik meg. A szerző egyik legfontosabb állítása, hogy sokszor nem az eltűntek vesznek el, hanem mi nem vagyunk hajlandók meglátni őket.

A belső évad című kötet egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató regény. Krimiként működik, mert végig fenntartja a rejtélyt. Sci-fiként működik, mert izgalmas kérdéseket vet fel az időről, az emlékezetről és az identitásról. Társadalmi regényként pedig azért erős, mert olyan emberekről mesél, akik általában a történetek hátterében maradnak. Kaszás V. Sándor olyan világot mutat meg, amely egyszerre groteszk, humoros, szomorú és meglepően emberi, nem szabad visszahőkölni az általa alkalmazott erős szlengtől, ahol nevén nevezik a nevén nevezni valókat. A végére pedig rájövünk, hogy a legnagyobb rejtély talán nem az, hová tűnt Helman Tamás, hanem az, hogy mennyire könnyű eltűnni egy olyan társadalomban, amely nem figyel oda a saját peremére sodródott embereire. És talán ez a regény legfontosabb üzenete: vannak történetek, amiket hiába ásunk el mélyre, előbb-utóbb újra a felszínre kerülnek.

Szerintem olvassátok! 

Fülszöveg

Kléner a munkanélküli – saját definíciója szerint szabadúszó – újságíró váratlan ajánlatot kap magánnyomozó cimborájától, a nagydumás Markótól. Egy közel húsz éve eltűnt fickónak kellene a nyomára bukkannia, akit a nővére szeretne mindenáron megtalálni. Kléner kissé vonakodva, de vállalja a megbízást, hogy aztán két spangli között, semmi perc alatt belecsússzon a budapesti underground klubok, a szédült csajok, az aktív és kispadra ültetett dílerek és a levakarhatatlan pénzbehajtók világába. Nyomozás közben apránként felsejlenek a múlt rejtelmei: 90-es évek végi gengszterekről, telepatikus terrorszervezetről, anarchista lázadóvá lett ex-pornószínésznőről, narkómámorba és okkultizmusba ájult kísérletekről és egy ismeretlen fizikus által írt titokzatos könyvről.

Kaszás V. Sándor első regénye feszesen megírt, kiszámíthatatlan neo-noir, sok humorral, popkulturális utalásokkal és egy csipetnyi misztikummal.


Kaszás V. Sándor 1986-ban született Debrecenben. 2016-ban költözött Budapestre, feleségével. A belső évad a bemutatkozó regénye, amelyet kisebb-nagyobb megszakításokkal öt évig írt. A zene ugyanolyan fontos számára, mint a könyvek, illetve Tapsi Hapsit legalább annyira inspiráló figurának tartja, mint Quentin Tarantinot, Thomas Pynchont vagy Parti Nagy Lajost.

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a fedlapra kattintva
a kiadó oldalán.
Kövess minket Facebookon is!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése