Van egy ajtó mindannyiunkban, amelyet inkább zárva tartunk - nem azért, mert nem érdekel, mi van mögötte, hanem mert túl jól sejtjük. Schäffer Erzsébet A hetedik ajtó című novelláskötetében pontosan ezt az ajtót próbálja meg kinyitni, óvatosan, mégis kérlelhetetlen őszinteséggel.
KÖNYVAJÁNLÓA HETEDIK AJTÓ
Szerző: Schäffer Erzsébet
Kiadó: Animus Könyvek
Kötés: keménytábla, védőborító, 256 oldal
Van egy ajtó mindannyiunkban, amelyet inkább zárva tartunk - nem azért, mert nem érdekel, mi van mögötte, hanem mert túl jól sejtjük. Schäffer Erzsébet A hetedik ajtó című novelláskötetében pontosan ezt az ajtót próbálja meg kinyitni, óvatosan, mégis kérlelhetetlen őszinteséggel. A mű nem hagyományos értelemben vett történetgyűjtemény, sokkal inkább személyes vallomások, életmozaikok láncolata. A címadó motívum egy ismert mesei képre épül: minden ajtót kinyithatsz, csak a hetediket nem – mégis elfordítod a kulcsot, és szembesülsz önmagaddal. Schäffer írásaiban ez a „hetedik ajtó” az ember legbelső, gyakran elrejtett érzelmi világa: múltbéli sebek, kimondatlan szavak, elhallgatott történetek. A novellák sokszor hétköznapi helyzetekből indulnak – egy találkozásból, egy emlékből, egy apró gesztusból –, majd váratlan mélységekbe vezetnek.
A kötet legnagyobb ereje a személyesség. Schäffer nem kívülről figyel: ő maga is része a történeteknek. Írásai gyakran vallomásos hangvételűek, mintha az olvasóval beszélgetne – vagy inkább gyónna neki. Visszatérő témái:
- az emlékezés és felejtés kettőssége
- a családi történetek súlya
- az elmúlás és az idő könyörtelensége
- az emberi kapcsolatok törékenysége
- és mindenek felett: az önmagunkkal való szembenézés.
A történetek nem lineárisak, inkább érzelmi logika mentén szerveződnek. Ez adja a kötet líraiságát, de egyben azt is, hogy az olvasó nem cselekményt követ, hanem átél.
A kötet négy nagy egységre tagolása nem pusztán formai döntés, hanem finoman felépített érzelmi ívet rajzol ki. A Járdán született mesék a hétköznapok apró, mégis jelentőségteljes történeteit emeli irodalmi szintre – itt találkozunk leginkább azzal a világgal, amelyből Schäffer merít: utcák, emberek, pillanatok. A Szeretek élni! már egy tudatosabb, életigenlőbb hangot üt meg, mintha a szerző a nehézségek ellenére is kapaszkodót keresne és mutatna. Az És arra a képre emlékszel, drága? fejezet az emlékezés intim terébe vezet: személyesebb, nosztalgikusabb, sokszor fájdalmasan szép visszatekintések gyűjteménye. Végül A hetedik ajtó című egység mintegy betetőzi az utazást: itt már nem kerülhető el a szembenézés, a legmélyebb rétegek feltárása. Ez a szerkezeti ív olyan, mintha az olvasó fokozatosan jutna el a felszíntől a lélek legbelsőbb szobájáig.
A kötet erősségei
1. Őszinteség és intimitás
Schäffer Erzsébet legnagyobb fegyvere a kendőzetlen őszinteség. Nem dramatizál túl, nem akar hatni – mégis mélyen hat.
2. Egyszerű, mégis költői nyelv
Stílusa közérthető, de tele van finom képekkel és szimbolikával. A „hetedik ajtó” például egyszerre mesei és pszichológiai metafora.
3. Azonosulhatóság
A történetekben szinte minden olvasó talál saját élményt, érzést. Ez a személyes rezonancia teszi a kötetet igazán emlékezetessé.
4. Rövid forma, nagy hatás
A novellák tömörek, de gyakran még napokkal később is dolgoznak az emberben.
Miért szeretik az olvasók Schäffer Erzsébetet? A szerző népszerűségének titka abban rejlik, hogy hidat épít irodalom és élet között. Írásai valódiak, sokszor saját élményekből táplálkoznak, érzelmileg hitelesek, nem irodalminak akarnak tűnni, hanem igaznak és közvetlennek, az olvasó úgy érzi, személyesen szólítják meg a leírtak. Történeteiben nincs póz, az esendőség, a veszteség és az öröm ugyanazzal a természetességgel jelenik meg. Ez a fajta emberközeli hang ritka, és különösen értékes a mai, gyakran túlírt irodalmi közegben. A hetedik ajtó nem könnyű olvasmány – de nem is akar az lenni. Inkább egy csendes, belső utazás, amely során az olvasó észrevétlenül saját ajtajai elé kerül. A mű nem ad kész válaszokat, csak kulcsot nyújt. Hogy kinyitjuk-e vele a saját hetedik ajtónkat… az már rajtunk múlik.
Szerintem olvassátok!
Fülszöveg
Sose felejtem el a mesét. Az elvarázsolt kastélyban minden szobába bemehetsz. Minden ajtót kinyithatsz. Csak a hetedik ajtó van zárva. És az a – ki tudja, külső vagy belső – parancs, meg ne próbáld a kulcsot elfordítani benne!
De te elfordítod. És titkokat találsz. Az életed titkait. Mert a hetedik ajtó benned van. Mélyen, belül, magad számára is rejtve, zárva.
Ebben a könyvben sok más történet mellett a hetedik ajtót nyitogatom. A lelakatolt hetedik ajtómat. Hol résnyire, hol sarkig tárva.
Amikor Szabó Magda édesanyja, Jablonczay Lenke szavait olvastam, melyeket halála előtt mondott: „Annyi titkom volt.” Akkor eszméltem rá, igen. Igen. Annyi titkom van.
Hogy okos dolog volt-e a kulcsot a zárban hagyni és most elfordítani… magam sem tudom. Talán az olvasó megfejti. Hisz neki gyónok.
Schäffer Erzsébet újságíróként kezdte pályáját, hosszú éveken át dolgozott a Nők Lapja munkatársaként. Írói munkásságát erősen meghatározza ez a háttér: érzékenyen figyeli az emberek történeteit, és különleges képességgel emeli ki a hétköznapokból a drámai, mégis univerzális pillanatokat. Művei gyakran novellák, tárcák, rövid prózák, amelyek az élet apró rezdüléseit ragadják meg – sokszor női sorsokon, családi történeteken keresztül.
A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a fedlapra kattintva
a kiadó oldalán.
a kiadó oldalán.
Kövess minket Facebookon is!
Megjegyzés küldése