Mindenek hajnala

Az emberiség új története mai régészeti leletek és az antropológia fényében. Tényleg úgy volt minden 10-20-30 ezer évvel ezelőtt, mint ahogy azt az elfogadott történelemtanítás kánonja citálja? 

KÖNYVAJÁNLÓ

MINDENEK HAJNALA

Az emberiség új története

Szerzők: David Graeber és David Wengrow
Fordítók: Ábrahám Zoltán és Tóth Gábor
Kiadó: Helikon Kiadó
Kötés: keménytábla, 688 oldal

Amikor történelmet tanul az ember középiskolában, gyakran csak letudandó tárgynak tűnik az egész, és abban a korban még nemigen gondolkodik el rajta a nebuló: de biztosan így és csakis így történhetett minden, ahogy leírták a tankönyvben? Nos, felnőttként a téma iránt érdeklődve, egyre gyakrabban fut bele az ember olyan tárgyi bizonyítékokat vizitálva abba, hogy a kánontól eltérő valóságok is lehettek, amelyek sehogyan sem illeszthetők bele a lineáris felfogású történelemtanításba. Pontosan ezzel foglalkoznak a Mindenek hajnala című kötet szerzői, David Graeber és David Wengrow, akik a Helikon Kiadó gondozásában megjelent műben szinte mindent megkérdőjeleznek arról, amit tudni véltünk eddig a Homo sapiens történetéről. Persze, a témában nem ők az egyetlenek, akik új narratívával közelítik meg az emberiség hajnalának történetét.

Szóba kerül a Göbekli Tepe, a Germus-hegység kőtemplomai, tizenhatezer éves sírleletek, és sok egyéb, figyelemre méltó felfedezés, amik teljesen átírják a történelmi kánonban elfogadott gyűjtögető-vadászó-halászó ősemberek mítoszát. A jégkorszak előtt is lehettek olyan civilizációk, akik sokkal fejlettebbek voltak a tipizált, akkori idők ősemberénél. A teljesség igénye nélküli citálásomban szó esik a műben az idők hajnalán elkövetett diszkriminációról - a nő Édenkert-típusú narrációjának elutasításáról; Uruk ősi település várostörténészek számára kihüvelyezhetetlen rejtélyeiről; a maják titokzatos szembefordulásával, ami a monumentális építkezéséket és emberáldozatokat illeti - ezernyi miért, amikre válaszokat csak nyitott elmével és rugalmas hozzáállással lehet kapni - persze, a leletek fényében.

A kötet kísérlet, amiben egy antropológus és egy régész megpróbálja rekonstruálni az emberi történelemről folytatott nagy léptékű dialógust, csak most mai bizonyítékokra támaszkodva.  Napjainktól számolva, durván 30 ezer évet értékelnek újra hivatásaik és a kapcsolódó diszciplínák mentén, kialakítva egy új narrációt ezzel kapcsolatban. Természetesen tisztában vannak azzal, hogy a kirakósnak nincs meg minden egyes darabja, de a tudományelvek kivetítésével és a törvényszerűségek figyelembevételével bizony sok mindenre értékelhető válasz adható. Nem mindig angyalok azok, akiket angyaloknak nevez a kánon, és nem mindig ördögök ők, akikre ezt a címkét aggatták rá, ahogy nem mindig olyan minősítés a helyes egy-egy emberiség sorsát megváltoztató találmánnyal, felfedezéssel kapcsolatban, mint ahogy azt a régészeti felfedezés sugallja.

A könyv alapvető koncepciója az, hogy az emberi társadalmak története nem lineáris fejlődési ív, értve ezalatt: gyűjtögetés → mezőgazdaság → városok → államok → modernitás, hanem változatos, kísérletező, sokszínű társadalmi formák hosszú sora, amelyekben az emberek sokféle módon szervezhették életüket, gyakran decentralizáltan, egyenlőségre vagy akár képzeletgazdag társadalmi formákra törekedve. A szerzők kritizálják a „civilizációs előrelépés” mítoszát, rámutatnak, hogy a mezőgazdaság vagy nagyvárosi lét nem feltétlenül vezetett állandó hierarchiához vagy centralizált hatalomhoz, és bemutatnak példákat olyan korai társadalmakra, amelyek hosszú időn át működtek hierarchiától mentes vagy ideiglenes hatalmi formákkal. 

Ez a könyv remek választás azoknak, akik érdeklődnek a történetírás iránt, akik szeretnék újragondolni az emberi múltat; társadalomtudományok iránt fogékony olvasóknak, akik szeretik a kritikai gondolkodást; antropológus vagy régész hallgatóknak, akik a mainstream narratívákon túli alternatív elméleteket is meg akarják ismerni; minden olvasónak, aki elgondolkodna azon, hogy az emberi társadalom története nem lineáris, hanem kísérletező és sokféle lehetőséget rejt.

A mű nem csak szakmai, de közérdeklődésű olvasók körében is sikeres, nemzetközi bestsellerré vált. 

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Tényleg volt az emberiségnek eredeti állapota? Valóban egyenes út vezetett a gyűjtögetéstől a letelepedésig, a mezőgazdaságtól a városokig, a városoktól pedig a kapitalizmusig? Vagy mindez nem több mítosznál, és az emberiség sokkal bonyolultabb és érdekesebb úton jutott el napjainkig?

Ebben a világszerte tudományos bestsellerré vált, Orwell-díjra jelölt, roppant szórakoztató könyvben két szikrázóan okos, mindig vitakész elme, az antropológus David Graeber és a régész David Wengrow alapjaiban kérdőjelezi meg az emberi történelemről alkotott eddigi képünket, és gondolja újra mindazt, amit a tulajdon, a városok, a demokrácia, a rabszolgaság vagy épp az egész civilizáció eredetéről tudni véltünk. „Mindannyian önmagunk megalkotásának kollektív projektjei vagyunk. Mi lenne, ha így közelítenénk meg az emberi történelmet? Ha a kezdetektől fogva képzelőerővel megáldott, intelligens, játékos teremtménynek tekintenénk az embert, olyan lénynek, aki megérdemli, hogy így értsük őt? Mi lenne, ha történetünk nem arról szólna, hogyan süllyedt fajunk az egyenlőség idilli állapotából a maiba, hanem azt a kérdést tennénk fel, hogyan kerültünk ilyen szoros fogalmi bilincsek csapdájába, hogy már elképzelni sem tudjuk többé önmagunk újrafeltalálásának lehetőségét?”

David Graeber (1961-2020) amerikai antropológus és anarchista aktivista, az Occupy-mozgalom egyik vezéralakja, a kortárs baloldali gondolkodás ikonja. Magyarul a Bullshit munkák szerzőjeként lett ismert, nagy történelmi áttekintései sorát pedig az adósság világtörténetéről írt munkájával (Debt: The First 5,000 Years) kezdte meg – és korai és váratlan halála miatt a Mindenek hajnalával zárta.

David Wengrow (1972) brit régész, a Londoni University College professzora. Véleménycikkei a Guardian és a New York Times lapjain jelentek meg, nagy kérdéseket boncolgató, átfogó történelmi könyvei az írás, a gazdálkodás és a városok (What Makes Civilization?), illetve a szörnyábrázolások (The Origins of Monsters) eredetét kutatják.

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a lenti képre kattintva
a kiadó oldalán.

Kövess minket Facebookon is!