Karácsony van, amikor az emberek igyekeznek önmagukban megszólítani a jót, mélyen átgondolni, kinek tartoznak őszinteséggel, figyelemmel, hangsúlyos jelenléttel. Ehhez jelent segítséget a Jókai karácsonya című kötet, amiben az idealizmus és a morális kötelesség kézen fogja egymást és közel két évszázad távolságából is fényes fókuszt ad a témában. 

KÖNYVAJÁNLÓ

JÓKAI KARÁCSONYA

Szerző: Jókai Mór

Kiadó: Corvina Kiadó

Kötés: keménytábla, védőborító, 216 oldal

            puhatábla, élfestés

Jókai Mór nevét már életében országosan ismertté tették művei, közel két évszázaddal később csak a romantika nagy mestereként emlegetjük. Mai napig vannak olyan Jókai művek, amelyek kötelező olvasmányként vannak számontartva, a jelenlegi diákok egyetértésével, vagy éppen nem egyetértésével. A lényeg, ha a reformkorról és a dualizmusról szóló irodalmat szeretnénk olvasni, Jókai Mór prózáját nem lehet megkerülni.

Ez a helyzet a Corvina Kiadó gondozásában megjelent igényes kötésű Jókai karácsonya című kötettel is. A mű olyan Jókai szemelvényeket tartalmaz, amelyek a karácsonyról szólnak, az akkori idők mély érzésű, egyenes és becsületet kihangsúlyozó modorában. Nem minden részlet, novella van hurráoptimizmussal feltöltve, Jókai gyakran és szívesen ecsetelte kora társadalmi problémáit, amiben az elesettek és valamilyen módon pórul jártak sorsát tárja az olvasók elé.

Ahogy műveinek nagy részében, úgy itt is fontos hangsúly tevődik a megbékélésre, erkölcsi megújulásra, ahol korábbi lelki sérülések, családi konfliktusok oldódnak az ünnepben, a szolidaritás mindig jelen van, a jótékonyság fő erkölcsi vonulat, a karácsonyi csoda jelenvalósága pedig nem kérdés - akkor sem, ha ez nem a klasszikus természetfeletti megjelenésére utal, hanem a véletlenek, a sorozatos jó döntések vagy a szerencsés egybeesések hoznak váratlan fordulatot a műben, ötvözve a romantikus idealizmust a realizmussal.

Jókai általában narrátorral mondatja ki azokat az igazságokat, amelyek túlmutatnak önmagukon, a bölcsesség érzékeltetése, moralizálása érzelmi hitelességen alapul. A mű befogadásához múlt emlékei és a ünnep pillanatai között gyakoriak a váltások, ezek a karakterek jobb megértéséhez is szolgálnak. Szereplői tipikus karácsonyi figurák, a meggyötört családfő, a segítőkész szomszéd, a megtérő ellenség, a kiszolgáltatott gyermek - ugyanakkor Jókai emberi gesztusokkal, helyzetekkel árnyalja ezeket az archetípusokat. A moralitás jellemzően nem monológokban merül ki, hanem cselekedetek által kap színezetet, ami jelentőségteljesebb, mert beszélni a jóról mindenki tud ugyebár, de tenni is magasabb mérce, amivel jobban kidomborodik a hit és a tisztaság, a jóba vetett bizalom. Az ajándék mindig túlmutat az anyagiasságon, luxuscikkek helyett szimbolikus dolgokra fókuszál: megbocsátásra, figyelemre, aktív jelenlétre, törődésre.

A jelenlegi Jókai Mór műveinek részleteit tartalmazó kötetnek a legfontosabb funkciója megszólaltatni az emberben a jót, társadalmi szolidaritásra intve az egyént, fontos szerepet kap az érzelmi őszinteség, a cselekvő jóság és a meg­békélés motívuma, ami kortalan. Ha valaki szeretne egyszerre nosztalgikus, de nem üresen idealizáló történeteket olvasni, amelyek a személyes felelősséget hangsúlyozzák, Jókai karácsonyi elbeszélései jó választásnak bizonyulnak.

Szerintem olvassátok! 

Fülszöveg

Jókai varázslatos világok teremtője, Magyarország legolvasottabb írója, nemzedékek kedvence volt. Manapság leginkább kötelező olvasmányként találkozunk vele, valószínűleg kevesen veszik le a polcról egy-egy regényét csak úgy, a maguk szórakoztatására. Pedig érdemes, mert kivételes tehetségű író volt, a magyar kultúra egyik legkiemelkedőbb korszakának zsenije. Rengeteget írt, természetesen karácsonyi tematikájú novellákat is, hiszen az a típusú ünneplés (feldíszített fenyőfával, ajándékozással, jellegzetes menüsorral), amit mindannyian ismerünk, éppen az ő életében terjedt el és vált hagyománnyá. E könyvben tizenkét karácsonyi története szerepel (plusz egy szilveszteri ráadás), a kisprózákon kívül néhány, a témába vágó regényfejezettel kiegészítve, így az olvasó újra fölfedezheti magának a magyar romantika legfontosabb alkotóját, s nem mellesleg újra és újra elámulhat sziporkázó humorán és fantáziáján, nyelvi és érzelmi gazdagságán – ez utóbbira talán még sosem volt annyira szükségünk, mint manapság.

Jókai Mór (1825–1904) a 19. századi magyar irodalom egyik legtermékenyebb és legnépszerűbb írója, a romantikus próza mestere. Pápán és Pozsonyban tanult, majd ügyvédi pályára készült, de hamarosan az irodalom felé fordult. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején aktívan részt vett a közéletben, később képviselőként is dolgozott. Regényeiben – mint Az arany ember, A kőszívű ember fiai vagy Egy magyar nábob – a nemzeti identitás, erkölcs és emberi eszmények kérdéseit ábrázolta gazdag fantáziával és humorral. Életműve a magyar irodalom egyik legnagyobb hatású és legmaradandóbb öröksége.