Könyvajánló - Joy Kenward: A tudatos írás öröme
Joy Kenward könyve éppúgy tartalmaz kreatívírás-gyakorlatokat, mint meditációs technikákat, amelyek megkönnyítik, hogy az alkotáshoz szükséges tudatos jelenlét a mindennapjaink része legyen. Legyen szó akár arról a célról, hogy az elkészült mű eladható és sikeres legyen, esetleg hogy új utakat keressünk az írásunk fejlesztésére, vagy csupán gördülékenyebben fejezzük ki magunkat, az írás tudatos, örömteli megközelítésének alkalmazása mindenképpen a segítségünkre lesz.
„Miért fontos a tudatos jelenlét a hétköznapi vagy a művészi önkifejezéshez? Mert a ma rendelkezésünkre álló végtelen információ nemcsak azt nehezíti meg, hogy eligazodjunk közöttük, hanem a létrehozásukat és kimondásukat is akadályok elé állítja. Az elménk folyamatos mozgása, kapcsolattartása a külvilággal, fantáziánk teremtő működése szintén szűrőket, kapukat és fókuszpontokat igényel annak érdekében, hogy belőlük (tartalmas) beszéd, írás, művészet váljon.
Ez a könyv ezen szűrők, kapuk és fókuszpontok kialakítását segíti azzal, hogy ötvözi a kreatív írás és a mindfulnessmeditáció technikáit. Akár tapasztalt író valaki, akár csak kedvtelésből »írogat«, vagy a belső párbeszéd céljával vezet naplót, forgathatja ezt a könyvet annak érdekében, hogy új szemléletmódot, mélyebb megértést és ezáltal teljesebb élményt nyerjen tevékenységéről, saját »íróságáról«.”
(Részlet a fordító, Jakobovits Kitti tanácsadó szakpszichológus és irodalomterapeuta előszavából.)
Joy Kenward könyve ritka egyensúlyt teremt: egyszerre szól azokhoz, akik az írásban szeretnének elmélyülni, és azokhoz, akik a mindennapi életükben keresnek tudatosabb jelenlétet, figyelmet és csendet. A kreatív írás és a mindfulness találkozása első hallásra talán szokatlannak tűnhet, ám hamar kiderül, hogy valójában szoros összefüggés van a kettő között. Az írás folyamata ugyanis nem csupán a szavakról szól, hanem arról a belső figyelemről is, amely lehetővé teszi, hogy felismerjük, mi zajlik bennünk, és azt világosan, szabadon, őszintén ki tudjuk fejezni.
A könyv gyakorlatok sorával vezet végig ezen az úton: rövid írói feladatok, légző- és meditációs technikák váltják egymást, miközben megtanuljuk, hogyan halkíthatjuk el a belső kritikust, hogyan kapcsolhatjuk ki a túlterhelt gondolatokat, és miként érhetjük el azt az állapotot, amelyben az írás nem küszködés, hanem természetes áramlás. Nem ígér gyors sikert, sem hirtelen áttörést, hanem inkább lassú, apró, de mélyreható változást: hogy az írás többé ne kötelesség vagy erőfeszítés legyen, hanem olyan tevékenység, amelyben önmagunkhoz kerülünk közelebb.
A könyv nagy erénye, hogy nem tesz különbséget „író” és „nem író” között. Kenward szemlélete szerint mindenkiben ott rejlik a történetmondás képessége, a belső hang, amely csak arra vár, hogy meghallják. Legyen szó regényről, versről, naplóról vagy akár egy személyes levélről, mindegyik ugyanarra az alapélményre vezet vissza: arra, hogy a szavak révén formát adunk a bennünk kavargó világnak. Az írás ebben az értelmezésben nem kizárólag művészi tevékenység, hanem önismereti gyakorlat is, amely által lassan feltárul, kik vagyunk, mit érzünk, mire vágyunk.
A modern kor információs túlterhelése közepette különösen aktuális ez a megközelítés. Az állandó ingeráradat, a folyamatos figyelemelterelés sokszor éppen azt a csendet és összeszedettséget veszi el tőlünk, amely nélkül sem alkotni, sem mélyen élni nem tudunk. Kenward könyve arra hívja fel a figyelmünket és arra ösztökél, hogy időről időre megálljunk, és megtanuljuk újra érzékelni a legegyszerűbb dolgokat: a toll mozgását a papíron, a belső hang finom rezdüléseit, a gondolataink ritmusát. E lassúbb, figyelmesebb jelenlétből fakad aztán az a fajta írás, amely nemcsak technikailag pontosabb, hanem érzelmileg is hitelesebb.
Ma, amikor a kézzel írás visszaszorul, és sokan pedzegetik, hogy egyáltalán miért kell megtanítani az iskolában a folyóírást, még fontosabb ez. Egyre több és több kutatás és tapasztalat bizonyítja, hogy a kézzel írt sorok jótékony hatással vannak az agyra, a belső békére, a tudatosságra. Én magam egy ideje tudatosan írok kézzel,nem mindennap, de heti többször, egy személyes naplót.
Bevallom, Kenward írásgyakorlatai közül csak néhányat csináltam meg, de feltett szándékom többet elvégezni belőlük a közeljövőben.
A tudatos írás öröme nem pusztán kézikönyv, hanem inspiráló mű is: segít abban, hogy az ember ne csak szavakat gyártson, hanem saját belső világából, tiszta forrásból írjon. Rámutat arra, hogy az alkotás nem a végeredményről szól elsősorban – nem arról, hogy könyv lesz-e belőle, vagy mások elismerik-e –, hanem magáról a folyamatról, amelyben az ember összekapcsolódik önmagával és a jelen pillanattal.
Joy Kenward tapasztalt író és írástanár, aki az évek során nemcsak az írás technikai oldalát sajátította el, hanem annak belső, lelki dimenzióit is. Tanításaiban a kreativitás kibontakoztatását mindig a tudatossággal kapcsolja össze, hiszen szerinte a valódi alkotás ott kezdődik, ahol az ember lecsendesíti az elméjét, és megengedi magának, hogy a szavak a legmélyebb belső forrásból szülessenek. Munkássága egyaránt épít a spirituális hagyományokra és a gyakorlati írásmódszertanra, így olvasóit nemcsak írói, hanem emberi értelemben is gazdagítja.
A kötet Magyarországon az Animus Kiadó jóvoltából jelent meg, elérhető kedvezményes áron a borítóra katitntva.
Megjegyzés küldése