Tényleg van ilyen, hogy legrövidebb út a nők szívéhez? És az a főzés öröme, produktuma, nem a pénz? Ki hitte volna! (A konkrét novella szerint kell ezeken túl is még valami a gyors eredményhez, de azt én itt el nem árulom neked. Találgassál csak!) A könyvpiacon megjelenő legújabb irodalmi szakácskönyv gasztroegyperceseket tartalmaz, örömfőzéssel körítve, legalábbis Fiala Borcsa könyvének alcíme szerint. Mindennek legmélyebb ízét az enni szerető emberek adják, citálom az ajánlás szövegéből a mondat első felét. Aki követi a szerző életútját, tudja, hogy nagyszájú, helyenként szabadszájú, de minden káromkodása, hirtelen kiköpött szava mögött mély emberismeret és szándékos emberszeretet húzódik, annak minden gyarlóságát, mögöttes gondolatát is ismerve.

Éééés imád főzni, de zabálni még jobban. Nyári élményeit követve, egzotikus miacsodákat is megkóstolt, bár nekem több receptje is egzotikusnak tűnik - mint például az erdélyi böff mindjárt kezdésként. A mellérendelt történet is ott van, szóval az irodista tökéletes nője, azannya'! Amíg lélegzetvisszafojtva figyeltem, hogy mitől tökéletes ez a nő, és hogyan csigázza a szerző kíváncsiságomat, hogy mileszmileszmilesz, addig hátbaszúr az utolsó bekezdéssel, jómagam pedig bosszús meghökkenéssel kacarászok, na b+ csibém.

Ételek a Fény utcai piacon történt könyvbemutatóról

Receptjei gyakran egyéniek (ahogy minden története is egyértelműen), a szabvány szakácstankönyv írói egyből máglya után kiáltanak, ahová való egy paprikáscsirke receptjének meggyalázója, mert hogy képzeli és különben is! Direkt elmentem a tankönyvért, fellapoztam az omniózus paprikáscsirkénél, a voilá! Ugyanakkor nem mindegy, hogy ki milyen változtatásokkal szereti-főzi az adott recepteket? Na, ugye, dehogynem. Mindegy, hogy újat-régit tesz-e hozzá metodikában az alany, a lényeg, hogy annak finom legyen, aki eszik belőle. Nem? És a puccantás vagy a kiverős mint konyhatechnológiai metodika, uram, segíts:) Aztán a saját maga által kitalált receptek - mint a padlizsános-fügés ravioli! Aminél a tahinin IS csavar egyet...

Novellái (helyenként) kicsit hajaznak a közismert Örkény egypercesekre: a rázósabbak meghökkentőek, abszurdba hajlók, a finomabbak megmosolyogtatóak, hitetlenkedve fejcsóválók, a középúton lévők meg ... egyszerűen nem nagyon léteznek. Ez a csaj vagy kivégzi áldozatát, vagy elnézően rittyent nekik egy "jóvanna', megmaradhatsz" véget. Hol a fejemet csóváltam, hol harsányan röhögtem, máskor megdöbbenve na b+-eltem. Sosem kipróbált tevékenységek elúszása Joli néninél, amikor sajnálja az ember, hogy nincs legalább két élete, amikor valami újat, valami mást is kipróbálhatna, mint ami a társadalmi konvenciók szerinti elvárás, de ott a baltás megoldóember is, aki.. huh. Önmagunk (önmaga) kifigurázásától sem riad vissza, új életet mindig másnap kezdünk (de ismerős!), mindig van mentségünk minden gyarlóságra - de emellett hogy lehet felelős vezetői állás betöltője, kajla fiai elhivatott nevelője, ki tudja? Talán úgy, hogy a kikacsintós humor mellett képes fegyelmezetten teljesíteni is, valamint kőkeményen ismeri önmagát és az életet...? Akár így is lehet. Mindenesetre, a szerző saját bevallása szerint: "halkan megjegyzem: ehhez a könyvhöz nagyon jól lehet sminkelni." Khm. Akkor hajrá!