Egy szövetség, amely nem a vágyra épült: Becstelen szerelem

Mary Jo Putney General Press Kiadónál megjelent legújabb műve, a Becstelen szerelem igazi gyöngyszem a romantikus művek sorában, amelyet hidegben, melegben egyaránt olvasni javaslok. A 19. században játszódó cselekmény bemutatja a kiszolgáltatott női sorsot, amikor már abból felhördülés lesz, ha egy nő vívóleckéhez nadrágot húz, de férfiaknál is egészen izgalmas a becsületbeli ügyek sora. Mihez kezd két pária a Társaság kiközösítésével, hogyan szolgáltatnak egymásnak igazságot összefogásuk eredményeképpen?

Könyvajánló - Mary Jo Putney: Becstelen szerelem

Nem az őrült szenvedély uralja ezt a művet, és ez nem is baj. Két, már nem teljesen tapasztalatlan főhős égette meg magát azt megelőzően, hogy egy estélyen találkoznak - amire az isten sem tudja, miért hívták meg őket, hacsak nem azért, mert a személyüket belengő botrány megfűszerezi a hangulatot.

Lucas Mandeville (Foxton) a Királyi Haditengerészet tisztje, aki... hát becsületét vesztett férfi. Hosszú évekig raboskodott, és végül hadifogolyként úri becsületszavát adta, hogy nem szökik el fogvatartóitól. Igen ám, de akadt egy magát mélyről ezredessé felküzdött ember, aki folyamatosan "törődött" vele, lehetetlenné tette az életét. Választhatott: engedi halálba szekálni magát, vagy megszökik, elveszítve a 19. században nagyra tartott úri becsületét. Úgy döntött, az élete fontosabb, de választása miatt az úri társaság kigolyózta soraiból: kitiltotta a klubokból és senki sem ül le vele kártyázni.

Hasonló módon izgalmas suttogás, vésztjósló sziszegés kíséri a sötét hajú szépség, Kendra Douglas lépteit is, ha bárhol feltűnik a társaságban. Óriási vétke van: elvált asszony! Az érkezése a bálban skandallum, de Foxtont ez már nem érdekli, a férfinak mostanra semmije sem maradt, amit félthetne, ezért táncra kéri az elvált asszonyt.

Kendrának több bűne is van, amiért nem szívesen látják úri társaságban, a válás csak hab a tortán. Az asszony egy csinos, vonzó férfi felesége lett és csak később derült ki, hogy Lord Denshire alapvetően önző és aljas ember. Kendra nagyapja jelentős hozományt adott vele a házasságba, és még jelentősebb vagyon is megillette őt nagyapja halála után, de az örökhagyó jogi útvesztőkkel annyira körülbástyázta a pénzt és egyéb értékeket, amire a házasságban érvényes általános vagyonjogi szabályok, miszerint a nő vagyonával simán rendelkezhet a férj, nem vonatkoztak. Denshire szórta a pénzt különféle szenvedélyeire, majd saját vagyona elfogytával feleségéhez fordult pénzért, de Kendra egy alkalmon túl semmiféle kedvtelését sem finanszírozta. Denshire erre dühromot kapott, bosszút esküdött, és befeketítette az asszony jó hírét - ennek  következtében elváltak és az asszony elveszítette fia, Christopher felügyeleti jogát is. 

Kendra azonban nem hajlandó ebbe belenyugodni, csak még nem tudja, honnan és hogyan fogjon hozzá becsülete visszanyeréséhez. Ehhez kapóra jön Foxton hasonló problémája, és összefognak. Persze, a két átvert lélek nem sokra jutna, ha nem kerülnének olyan emberek társaságába, akik náluk jobban értenek az összeesküvéseknek.

Mary Jo Putney a New York Times bestsellerszerzője. Angol irodalmat és ipari formatervezést tanult a syracusai egyetemen, utána dizájnerként dolgozott Kaliforniában és Angliában, majd Marylandbe költözött. 1987 óta az írásnak él, ez idáig több mint negyven regénye jelent meg. Munkássága elismeréséül 2013-ban elnyerte az amerikai romantikus regényírók szövetségének életműdíját.

A 26. oldalon járunk, van még hátra a cselekményből bő 250 oldal, ahol jól szórakozhat az olvasó, és amiről egy árva szót sem ejtettem még. Egyrészt azon izgulhat, hogy - ahogy az egy romantikus műben kötelező - összejönnek-e a főhősök, és ha igen, akkor milyen módon. A vonzalom felébredése, akár küzdelem is ellene, az összetartozás érzése és megvalósítása örök talány marad, személyes attitűdökkel átitatva. A kor, amelyben játszódik a cselekmény, önmagában csiklandós: lassú folyású, mai szemmel észvesztésig körülményes és illendő, de mégis humoros és helyenként elnéző mosolyra késztető, felgyorsult világunkban pedig egyenesen üdítő változatosság.

A regény komoly látképe a nők 19. századi angliai sorsának, ahol a válás csak gazdagok kiváltsága volt, annyira sokba került és annyira körülményes volt. Egy elvált asszony, akire (például) ráfogták a házasságtörést és hamis tanúkkal bizonyítani is tudták, pária lett saját környezetében, automatikusan elvesztette saját gyermeke felügyeleti jogát is. Plusz, a kor jogi szokásai szerint a feleség meg sem jelenhetett a válóperén, nemhogy tanúskodjon önmaga védelmében, minden nélküle zajlott. Félelmetes időszak volt, nem? 

Kövess bennünket Facebookon!