Kultúrpara

2021. augusztus 8., vasárnap

Amikor egy emlék felenged, a múlt szivárog ki belőle...

Könyvajánló - Neil Gaiman: Óceán az út végén

"Neil Gaiman regénye a gyermekkor varázslatát mutatja a felnőttlét karcos szemüvegén át, az ártatlanság elvesztését a tapasztalat párás tükrében, hírnevéhez méltóan egy olyan történetben, amely semmihez sem hasonlít."

Rengeteg Gaiman könyvet olvastam már, de valahogy az Óceán az út végén eddig kimaradt. Aminek kifejezetten örülök, mert így a legújabb, felújított kiadás került a polcomra, melyben Elise Hurst különleges és gyönyörű illusztrációi is helyet kaptak az egyébként is érdekes történetet tovább színesítendő.

Gaiman eredetileg novellának szánt regénye egy varázslatos mese némi sötétséggel. Egy csodálatos történet a világról, ahol jelen van a gonosz, de ha van melletted valaki, aki sosem ereszti el a kezed, a jó képes győzedelmeskedni.

A történet főszereplője egy idősödő férfi, aki egy temetés miatt visszatér a kisvárosba, ahol rátörnek gyerekkori elfeledett emlékei. Sokan vagyunk így ezzel. Számos emlék eltemetve hever elménk eldugott kis bugyraiban, de egy illat, egy íz vagy akár egy hely képes felszínre hozni olyasmit is, amiről azt hittük már rég elveszett.

"A gyermekkori emlékeket néha elfedi és betakarja mindaz, ami később rárakódik, ahogy egy felnőtt zsúfolt szekrénye alján az elfeledett gyerekkori játékokat, de sohasem vesznek el végleg."

Így történt, hogy a férfit egy furcsa érzés elvitte egy ódon sussex-i házhoz, ahol vár ránk a Hempstock tanya benne az óceánnal. Hét éves volt, amikor a szülei túl elfoglaltak voltak anyagi gondjaikkal, ezért nevelőre bízták napközben a fiút és húgát. Így került az életükbe Ursula Monkton is, akiről hamar kiderült, hogy nem az, akinek mondja magát. Mindenkit képes volt az ujja köre csavarni, kivéve a magányos, felénk fiút, akinek életét az olvasás töltötte ki, egészen addig míg egy különös véletlen el nem vitte a dűlőút végére, ahol megismerte Lettie Hempstockot, anyját és nagyanyját, s velük egy különös világba cseppent.

A kertjük végében egy kis tavacska partján a férfit eldöntötték az emlékek. Lettie egykor azt mondta neki, hogy ez nem egy hétköznapi kacsaúsztató, hanem maga az óceán. Először a fiú értetlenül nézte a különös családot, ahol a tizenegy éves Lettie a kerti tavat óceánnak nézi, ahol a nagyi azt állítja ott volt, amikor a Hold keletkezett. Majd egy  napon a hétköznapi világ szövetén nyílt ajtón át megismerkedik egy másik világgal és minden új értelmet nyer.

A fiú ebből a másik világból egy rémes fenyegetést hoz magával, ezzel nem csak saját magát keveri hatalmas bajba, hanem újdonsült barátait is...

A szerző az érzelmek teljes palettáját kínálja a könyvében. Szomorúság, félelem, magány, barátság, bizalom, hűség, önfeláldozás. Igazi érzelmi hullámvasút ez a regény. Az egyik pillanatban együtt szárnyalsz a fantázia mezsgyéjén két ártatlan gyerekkel, a következőben pedig az életükért izgulsz, amikor a gonosz magával akarja rántani őket egy sötét, végtelen világba. Érdekes, eredeti történet, ami bekúszik a fejedbe, a szívedbe és még hosszú időn át ott is marad.

A posztban található illusztrációk számos másik gyönyörű alkotással együtt mind megtalálhatók a kötetben. Még több képet megtekinthettek az alkotó, Elise Hurst oldalán: elisehurst.com

neil_gaiman_ocean_az_ut_vegen_b1_2020.pngA kötetet az Agave Könyvek bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

A kiadó honlapján kedvezményes áron megrendelhető a borítóképre kattintva!

Fordította: Pék Zoltán

Érdekelnek a könyvújdonságok?

Kövess bennünket Facebookon!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése