Mese az emlékező tóról

Már csak pár napod maradt a sorsod megváltoztatására.
Van merszed megtenni az ehhez szükséges lépéseket?

Sarah Addison Allen 2014-ben íródott, magyar nyelven 2017-ben megjelent regénye több egy egyszerű családtörténetnél. Nekem ez volt az első könyv, amit az írónőtől olvastam. Kicsit félve kezdtem neki a történetnek, mert korábbi könyveit ismerőseim csak dicsérték, leginkább a megkapó történetek miatt. Azonban sokkal többet tartogat a könyv, mint a főhősnők gyászfolyamatát. Engem lenyűgözött, hogyan lehet egy kihagyott lehetőséget ilyen egyszerűen mégis valóra váltani, illetve folyamatosan érezhető a remény jelenléte is. Allen legfőbb erősségének mégis azt érzem, hogy le merte írni: a jövő megváltoztatható, ha teszünk érte, illetve az emberek is képesek változásra, ha találnak hozzá megfelelő célt.

A könyv olvasását befejezve az a gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy mindenkinek szüksége van egy ilyen tóra – és itt a tavat inkább átvitt értelemben gondolom, hiszen nem a víz, hanem a helyszín lényeg. Rögtön ezután arra is rájöttem, hogy én szerencsés vagyok, mert volt gyerekkoromban hasonló helyem, ahova felnőtt fejjel is a jó emlékekkel feltöltődve térhettem vissza.

Mielőtt teljesen átcsapnék szentimentálisba, inkább nézzük meg közelebbről is, miről szól a 283 oldal.

Eby Pim-et, testvérét, Marilee-t és unokahúgát, Quinn-t, valamint annak lányát, Kate-et egy dolog mindenképp összeköti a rokonságon kívül: mind a négyen fiatalon vesztették el férjüket. Azonban máshogy kezelik a helyzetet: Marilee és Quinn a Morris lányok „módszerét” alkalmazva, másokat hibáztatva gyászukba temetkeznek, mintha az ő életük is véget ért volna a férjükével együtt. Kate is meginog, ám neki két személy is segít talpra állni: egyrészt lánya, a cserfes, vidám Devin, másrészt zsarnoki természetű anyósa, Cricket. Utóbbi elől utaznak el régen látott rokonához, Eby-hez, aki nem engedte meg magának, hogy gyásza feleméssze. Neki is volt segítsége, a Párizsban megmentett Lisette személyében, aki hálából, illetve bűntudata és szeretethiányos családja elől menekülve követte őket Amerikába.

Eby és férje, George európai nászútjukról visszatérve vásárolták meg a Lost Lake üdülőt, amely eleinte jól, nyaranta teltházzal működött, a 13 kabin közül ritkán állt valamelyik üresen, ám a közelben nyílt vízipark és hozzá tartozó szálloda apránként elcsábította a vendégeket. Csökkenő forgalma és egy kihagyhatatlan(nak tűnő) ajánlat miatt Eby arra készül, hogy eddigi életét feladva megváljon a tóparti ingatlantól és ismét beutazza Európát. Ezen tervének azonban a reménybeli vevőt kivéve senki sem örül.

Ellenérzéseit Lisette fejezi ki leghamarabb, aki a beköltözés óta vezeti az üdülő konyháját. Hozzá csatlakoznak az időközben megérkező, visszatérő törzsvendégek: az idős, ám jó kedélyű Bulahdeen, a férjfaló, de mégis magányos Selma és a nyugdíja ortopédus Jack - azonban négyen sem tudják jobb belátásra bírni Eby-t, csak egy búcsúbulihoz tudják beleegyezését szerezni.

Ebbe a helyzetbe csöppen Kate és Devin, akik egy régi, elfeledett képeslapra bukkanva határozzák el, hogy nyaruk egy részét a tónál töltik. Nem sejtették, hogy már csak a búcsúra érnek oda, azonban kiveszik részüket a leltározásból és a buli előkészületeiből is. Eközben Kate találkozik a gyerekkorában itt töltött két hetének egy meghatározó személyével, Wes-szel is. Részben a találkozás hatására elkezdi újragondolni jövőképét, eddig ismeretlen lehetőségeket felmérve. A férfi azonban nem tud felhőtlenül örülni a viszontlátásnak, hiszen első (és egyben utolsó) levelében, melyet a lánynak írt annak viharos hirtelenségű távozása után, egy szörnyű titkot osztott meg vele. Viszont Kate úgy viselkedik, mintha meg sem kapta volna – lehet, hogy ez is anyja cenzúrájának áldozatává esett?

Közben beindul a búcsúbuli gépezet és a kezdetben szűkkörűnek tervezett összejövetel vendéglistája hirtelen a kisváros lakóinak nagy részével bővül. Sikerül-e ennyi embernek meggyőzni Eby-t, hogy összefogással még megmenthető Lost Lake?

Fény derül-e Wes titkára, és mi lesz az ő telkének sorsa?

A sok döntés, aggódás és győzködés közben talán a legfontosabb kérdésre is választ kapunk: hogyan kerül aligátor a tóba?

Ha többet szeretnél tudni a könyvről kattints a képre!

Kövess minket a Facebook-on is!

A képek forrása, itt.