A halálsor angyalai

Könyvajánló - Linda Polman: A halálsor angyalai

Milyen az élet a halálsoron? Megérdemli bárki a kivégzést? Miért szeret bele egy nő egy gyilkosba, aki a halálos injekciót várja? Izgalmas kérdések, amelyekre egy holland oknyomozó újságíró kereste a választ a texasi halálsoron. Egy olvasmányos, érdekes kötetben olvashatjuk halálraítéltekkel és családtagjaikkal készült riportjait és interjúit.

Linda Polman holland oknyomozó újságíró egy érdekes mikrokozmoszba vezeti be az olvasókat A halálsor angyalai című kötetben. Amerikai filmekben szerintem mind láttunk már olyat, hogy egy börtönben valaki a kivégzésére várva megismerkedik egy bájos nővel, akit még akár feleségül is vesz. Ezek a nők azért kapták a halálsor angyalai nevet, mert ők azok, akik lehetőségeikhez mérten fizikailag és lelkileg is támogatják a halálsoron várakozókat.

Az Egyesült Államok 32 államában még mindig van kivégzés. Évről évre derülnek ki esetek téves ítéletekről, ártatlanok kivégzéséről, de még mindig nem döntöttek úgy a vezetők, hogy véget vetnek neki. A halálsoron kivégzésüket várók hosszú éveket, 15-25 évet töltenek a rácsok mögött mielőtt elérkezik a halálos koktél vagy a villamosszék ideje. Ez idő alatt pedig lehetőségük van hirdetést feladni, hogy levelezőtársat keresnek, amire meglepően sok nő jelentkezik. Az éveken át tartó levelezés pedig nem egy esetben házassághoz vezet.

Egy texasi börtönben mintegy 280 rab vár a kivégzésre. A szerző évekig tanulmányozta a halálra ítélteket és hozzátartozóikat. Számos interjút készített az elítéltekkel, feleségeikkel, menyasszonyaikkal és ebben a kötetben elmeséli az ő történeteiket, miközben megismerteti velünk ezt az elzárt világot és a végrehajtás részleteit.

Egy cella a kötetben megismert halálsorról, Huntsville, Texas. © 2014 Reuters

Részletesen olvashatunk a teljes ügymenetekről, köztük magáról a halálbüntetésről, bűneikről, gyilkosságaikról, tárgyalásaikról, fellebbezéseikről, emellett kapunk egy kis betekintést az állam által kirendelt ügyvédekről, valamint a lelkészekről, családtagokról, levelezőtársakról és azon kevesekről, akik minden kivégzésen tüntetéseket tartanak a kivégzés ellen, de megismerkedünk azokkal a szervezetekkel, mozgalmakkal is, akik harcolnak a büntetések enyhítésén életfogytig tartó szabadságvesztésre.

Izgatottan és kíváncsian fogtam bele ennek a könyvnek az olvasásába, mert számomra teljesen érthetetlen, hogy egy nő miért akarna levelet írni, megismerkedni valakivel, akire a biztos halál vár, és még csak nem is ez a legnagyobb probléma, hanem mondjuk az, amikor egy többszörös gyilkosról beszélünk.

A kötet során kapunk egy képet erről a világról, a rabok kapcsolatairól, a családtagokról, a kivégzés menetéről, az azt megelőző harcról az életért vagy épp a megbékélésért. Nekem nagyon tetszett. Izgalmas volt egy olyan helyzetbe belesni, amelyről fogalmam sem lehet. Milyen lehet a négy fal között várni az időpontot, életed végének pontos idejét? És akkor itt vannak ezek a nők, akik egy kis színt visznek a mindennapjaikba. Kirittyentik magukat, csinosan, dögösen felöltöznek, flörtölnek vagy épp vigasztalnak. Kinek mire van szüksége. Nem mondom, hogy teljesen megértem őket, azt sem, hogy egyetértek ezekkel a nőkkel, de nem is ítélem el őket. Linda Polman izgalmas könyvét bátran ajánlom mindenkinek, aki belesne a halálsor kulisszái mögé.

Egy idézetet emelnék ki a végére, amely egy 28 éves angol hölgy mondata a kötetben. A nő a tévében látott egy műsort arról, hogy amerikai halálraítéltek levelező társat keresnek. Közölte a férjével, hogy kíváncsi, ezért ír az egyiknek. A pasi azt gondolta csak valami hülye hóbort, ezért ráhagyta a dolgot. Végül így ismerkedett meg a negyvenhét éves gyilkossal, aki a kivégzésére várva vallásossá vált és őszintén beismeri, hogy valóban gyilkolt, de vállalja a felelősséget a tetteiért. Azt gondolnám, hogy a halálra várva már nincs értelme titkolózni, de sokan még az utolsó pillanatban is ártatlannak vallják magukat. Kettejük között a levélváltások egyre sűrűbbé váltak, kötődés alakult ki, s végül a nő el is utazott az Államokba, hogy láthassa a férfit...és azóta már házasok. De miért ment hozzá? Hát elmondása szerint ezért:

"Ideális férjek. Nem tudnak megverni, nem zavar a horkolásuk, és saját maguk szedik fel a földről a koszos zoknijukat meg gatyájukat. [...] Nem tudnak mást megérinteni, csak a szívedet. Egy férfi, aki a halálsoron ül, csak a leveleivel tud meghódítani és megtartani egy nőt. Tulajdonképpen mindegyiknek el kellene töltenie egy kis időt a halálsoron. Sokkal rendesebbek lesznek tőle a nőkkel. - Azt, hogy végül ki fogják végezni őket, nehéz megemészteni, ha a szíved egy halálraítélté. - De azok a férfiak, akik nem a halálsoron ülnek, szintén meghalnak egyszer."

A kötetet az Athenaeum Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Fordította: Mátis Viola

Kövess minket a Facebookon is!

Főkép: részlet az angol nyelvű kötet borítójáról

Hugicám, a sorozatgyilkos

Elit egyetem, mézes-mázos Nyuszikák és gyilkosság...

Felnőttek nélkül: gyerekek harca a túlélésért egy szörnyekkel teli világban

Észak Velencéje, Szentpétervár

Könyvajánló - Szentpétervár (Marco Polo)

"Ott, ahol a Néva a Balti-tengerbe torkollik, az orosz táj közmondásos végtelensége összetalálkozik Európa városi kultúrájával, és egyedülálló hely tárul fel előttünk, amelynek neve: Szentpétervár. Egy metropolisz, amely akár rövidnek is mondható, mindössze 317 éves története során elképesztő magasságokban szárnyalt, és katasztrofális válságokon esett át."

A Marco Polo sorozat idei első kiadványa részletesen megmutatja miért érdemes ellátogatni Szentpétervárra. Az "Észak Velencéjeként" emlegetett város Oroszország második legnagyobb városa számos történelmi és kulturális látnivalóval. A kötet ezúttal is a már megszokott tematikát követi: számos látnivaló bemutatásán túl vannak tuti tippek szállásokra, gasztronómiára, vásárlásra, esős napokra, lazításra, esti szórakozásra és családi programokra. Ezeken felül találunk összefoglalót eseményekről, ünnepekről, linkekről, appokról, valamint kapunk néhány hasznos tanácsot, egy szótármellékletet a legfontosabb orosz kifejezésekkel és egy térképmellékletet. Ezúttal is találunk élménytúrákat a könyvben, amelyek segítenek, ha egy jól megtervezett útvonalon szeretnénk megismerni ezt a gyönyörű várost. Ezek közül választottam egyet, amely egynapos séta alatt ismerteti meg az utazót a legfontosabb látnivalókkal. A kötetben minden látnivalóról találhatóak érdekességek, történelmi adatok.

Ezen az átfogó túrán megnézhetjük a cári Oroszország legfontosabb, történelmét tanúsító építészeti emlékeket. Egy igazi egész napos program, a menetrend szerint reggel kilences indulás mellett éjjel egy óra után ér véget a móka. Nézzük milyen izgalmas látnivalókkal készültek a szerkesztők. A túra kiindulópontja az Admiraltyejszkaja metróállomás, ahonnan egy rövid séta után irány egy hangulatos cukrászda, ahol elfogyaszthatunk egy kellemes reggelit vagy egy finom kávét. Ezután kezdődhet a városnézés. Első állomás a Szent Izsák-székesegyház, ahol érdemes felmászni a 43 méter magas kolonnádra, ahonnan gyönyörű a kilátás, ráadásul még a kilométerekre található Szmolnij-székesegyház is látható.

Ha kigyönyörködtük magunkat, indulhatunk is tovább. Menet közben áthaladunk a Sándor-kerten, ahol vár már minket a város jelképe a Bronzlovas. Ezután a folyóparton sétálva gyönyörködhetünk a parton felsorakozó épületen, mint például a Művészeti Akadémia, a Mensikov-palota és a Kunstkammer. A kellemes andalgás során elékezünk a Palota térre. A teret építészeti remekművek keretezik, a Téli Palota (Ermitázs), a Vezérkari Épület, középen pedig az égbe nyúlik a Sándor-oszlop. Egy jó kis fiákerezés után átsétálunk a Palota hídon, hogy egy autentikus orosz ételeket felszolgáló étteremben megpihenjünk egy kicsit.

Az ebéd után kigyönyörködjük magunkat a sziget csúcsáról, a Sztrelkáról, majd két híddal később megérkezünk a Nyúl-szigetre, ahol a Péter-Pál-erőd területén vár bennünk a székesegyház. Az erődöt védelmi céllal építették, ám végül börtönként és temetkezési helyként is szolgált, napjainkban azonban egy csendes, múzeumkomplexum. Ezután sétáljunk tovább a Sándor parkba, ahol uzsonnázhatunk egy kellemes kávézóban, melyet egy mesterséges barlangban találunk. Most metrózunk egy kicsit, majd jöhet a szuvenír vásárlás egy hatalmas áruházban, a Gosztyinij dvorban, ráadásul itt találjuk az egyetlen olyan butikot Oroszországban, ahol árulnak fekete kaviárt. Majd a szerkesztők azt javasolják, hogy a Filharmónia Nagytermében látogassunk el egy operára vagy koncertre.

Ekkorra már ránk esteledik, így a város egyik legszebb részén, a Művészetek terén és környékén már az esti kivilágítást élvezhetjük. Sétáljuk körbe a Krisztus feltámadása templomot (lásd a főképen). Gyönyörködjünk ebben a színes, hagymakupolás templomban, mely óorosz stílusával kilóg a városképből, de pont ez volt a cél. Ugyanis 1881-ben ezen a helyen halt meg egy bombamerényletben II. Sándor cár. A szörnyű merénylet mementójául egy baldachint emeltek az útburkolat azon pontja felett, ahol a cár elszenvedte a halálos sérülést. Ezután a csatorna túlpartján jöhet a vacsora, majd egy ital valamelyik hangulatos bárban, klubban, esetleg egy biciklis riksás körtúra. A nap lezárásaként pedig jöhet egy különleges program, ugyanis az Istálló teret átszelve öt perc alatt elérhető a Néva menti Palotapart (Dvorcovaja naberezsnaja), ahol 1 óra 10 perckor felnyitják a Néva-hidakat, mely felejthetetlen és felemelő látvány.

A könyvet a Corvina Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, amelyet itt is köszönünk!

Többet szeretnél megtudni a könyvről? Kattints a képre és rendeld meg kedvezményesen a kiadótól!

Fordította: Balázs István

Kövess minket a Facebook-on is!

Barcelona páratlan fekvésű és szépségű város

Az egyik legvonzóbb skandináv főváros: Koppenhága

Prága, a Száztornyú város

Berlin, a napról napra változó multikulturális város

"Egy arctalan tolvaj, egy kétségbeesett herceg és egy szabadon engedett sötét hatalom"

Könyvajánló - Maya Motayne: Nocturna

Egy érdekes varázsvilág, színes karakterek
és kétségbeesett versenyfutás
egy legyőzhetetlennek tűnő sötét mágiával.

Az ősszel jelent meg a Libri Kiadó gondozásában Maya Motayne debutáló regénye, mely a Varázshamisítás című sorozat első kötete, a Nocturna. Engem már a keménykötéses, igényes kivitellel, a különleges borítóval és az alcímmel megvett magának a kötet. Aztán elolvastam a fülszöveget és máris tudtam, hogy ez a könyv nekem kell. Mágia, árulás, gyilkosság, egy szinte megzabolázhatatlan ősi mágia, amely képes elpusztítani a világot, egy alakváltó tolvaj és egy herceg furcsa szövetsége.

A kötet elején egy gyönyörű térkép fogadja az olvasót kontinensekkel, tengerekkel, városokkal, de a sorozat nyitányában San Cristobal városával ismerkedünk meg tüzetesebben. Ez egy olyan világ, ahol mindenkiben ott lapul a mágia és a királyi család népét arra ösztönzi, hogy mindenki elsajátítsa a varázslás fortélyait, majd az embereket képességeik alapján sororják kasztokba.

A regény csupán néhány napot ölel fel, talán pont ettől tudott olyan mozgalmas lenni, képes lebilincselni az olvasót (bár szerintem időnként voltak felesleges ismétlések, szájbarágós dolgok is). A történet egyik főszereplője a fiatal Alpher herceg, aki bátyja tragikus halála után hazatér, hisz mostantól ő a trónörökös. Váratlanul éri a helyzet, ráadásul nemcsak ő nem hisz abban, hogy képes lesz uralkodóként helyt állni, hanem a nép sem bízik benne, jövő nélküli hercegnek gúnyolják.

Alphi nem akarja elfogadni, hogy testvére meghalt, kétségbeesetten kutat valami megoldás után, hogy visszahozhassa bátyját az élők közé. A kutatás során botlik először

 az alakváltásra képes, tehetséges tolvajba, Finnbe.

Rajz: Alphi és Finn, Niruskyart

A lánynak kemény élete volt. Rettenetes nevelőapa, akinek kegyetlen képessége van, de akitől sikerül elmenekülni és igazi kaméleonként élni az életét. Képességének köszönhetően fel tudja venni más emberek alakját. Ha az ember tolvaj, bűnöző, akkor ennél több nem is kell, hogy bárhonnan olajra tudjon lépni.

Volt egy rövid találkozás a fiatalok, az alvilági kártyapartin, de végül a palotában hozza össze őket újra a sors, ahol egy, a hercegnek szánt mérgezett ital Alphi barátjának, Luke-nak majdnem az életébe kerül. Az ifjú herceg a fiú megmentése közben véletlenül egy rettenetes sötét mágiát szabadít a világra, mely elhozhatja a világvégét, a Nocturnát.

Nincs mese, cselekedni kell, így a fiatalok egy fura szövetséget alkotva együtt vágnak neki a kalandnak, hogy megzabolázzák a sötétséget, s ezáltal megmentsék a világot. A trióból a herceg karaktere nekem kicsit fura, zavaros, de majd reméljük alakul tovább a sorozat folyamán.

Végig Alphi és Finn körül zajlanak az események és váltott nézőpontban az ő jelenükön, múltjukon keresztül élhetjük át a kalandot. Ezt színesítve a szerző időnként más szereplő fejébe is beengedi az olvasót.

Nálam a tolvaj lány - herceg kapcsolat, a világot fenyegető sötét mágia és még pár apróság rögtön a Mágia árnyalatai trilógiát juttatta eszembe, ami semmit nem von le a könyv értékeiből. Valahogy minden kicsit más, érdekes, színes, bár nehéz volt kiverni a fejemből az utánérzést, mert nekem nagyon tetszett az a trilógia. Ezúttal is a harc lényege, hogy a jó és a rossz, a fény és a sötétség ismét egyensúlyban legyenek.

A fantasy kedvelői szeretni fogják Maya Motayne világát és szereplőit. Minden tipikus fantasy elemet magában hordoz, egy nagyon olvasmányos, kalandokban gazdag, fordulatos regény, ami nagyon jó világépítéssel párosul. Akad benne vér és kegyetlenség is, de azért humort is sikerült vinni a kötetbe. Kíváncsian várom a folytatást, mert maradtak bőven nyitott kérdések a kötet végén.

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál mindig kedvezménnyel szerezheted be!

Köszönjük, Libri Könyvkiadó!

Fordította: Weisz Böbe

Ha tetszett, vagy érdekelnek a könyvek és sok más érdekes téma, kövess minket Facebookon is, hogy ne maradj le a frissekről!

Különös szövetség egy tolvaj, egy vérmágus, egy kalóz és egy sötét mágus között

Jelen, múlt és jövendő összeolvasztása

Elbűvölő, pszichopata feleségem

 

Könyvajánló - Samantha Downing: Elbűvölő feleségem

Átlagos házaspár, két kamaszodó gyerek, az életük megszokott, már-már unalmas. Valamivel izgalmasabbá kell tenni. Ők a gyilkolást választják.

A férfi, aki elmeséli elbűvölő felesége történetét rendre Tobiast játssza el, a siket, jóképű harmincast, a siketségével vonzza magához a nőket. Nem tudjuk meg a valódi nevét, ő a történet narrátora. Már rögtön az elején tudjuk, hogy a felesége, Millicent, nem teljesen százas, de nem is sejtjük, ahogy ő sem sejti, hogy mennyire nem az. 

Millicent nővére, Holly bentlakó volt a pszichiátrián, miután sorozatosan bántalmazta, ollóval, késsel vagdosta a húgát, majd akkor telt be a pohár, amikor elkötötte a szülei járgányát, és szándékosan, minden előzmény nélkül belehajtott egy falba, hogy a húga meghaljon. Térfigyelő kamera vette fel az esetet, és ezután nem volt visszaút, Holly pszichiátriára került, és vagy 20 évig ott is maradt. Egész addig, amíg egy napon kiengedték, és felkereste Millicentet, aki immár a férjével és két gyerekével, Roryval és Jennával élt. És innen indult az egész... immár három áldozatuk van, és épp a negyediket készítik elő, amikor egy évvel Lindsay elrablása után előkerül a holtteste, csak pár hete halott.

Tobias számára pedig világossá válik, hogy az elbűvölő felesége a lányt, akit ő rabolt el, de a továbbiakat a feleségére hagyta, majdnem egy évig fogságban tartotta valahol, mielőtt megölte. És most újabb lányt akar, főleg mert mindent úgy rendezett, hogy egy 20 évvel korábban arrafelé tevékenykedő sorozatgyilkos, Owen Oliver módszerére emlékeztessen. Tobias örömmel veszi magára Owen személyiségét, de közben folyamatosan agyal. Lehet, hogy nem is ismeri annyira a feleségét, mint hiszi? Talán ez az egész olyan nyomot hagy a kapcsolatukban is? Mi lesz ennek az egésznek a vége? Ahogy haladunk előre a történetben, egyre betegebb, egyre vadabb dolgok derülnek ki, és nem is hinnénk az elején, hogy merre futtatja ki Samantha Downing a történetet.

Jól megírt, élvezetes történet ez, ahol jó döntés volt az egyik elkövető, Tobias szemszögéből, E/1-ben elmesélni, mi történt. Megismertük így az egész családot, az okos, eszes fiút, Roryt, az ügyes lányt, Jennát, és a mindig tiptop, mindig a helyzet magaslatán lévő ingatlanost, Millicentet, meg persze a férfit, aki szereti magát a siket Tobias bőrében látni. Érdekes volt belelátni egy ilyen furcsa kapcsolat mozgatórugóiba, és amikor a férfi a gyerekekről beszélt, azokat nagyon szerettem. Egy kevésbé pszichopata nő mellett normális életet élhetett volna. 

A szerző és a könyv eredeti (jól sikerült) borítója, melyet szerencsére a magyar kiadás is megszerzett :)

Kettejük kapcsolata, már ami főleg a sorozatgyilkos kapcsolatot, és nem a házastársit jelentette, nagyon jól ki volt egyensúlyozva, és Samantha Downing vagy ösztönösen, vagy sokat kutakodva, ki tudja, de tökéletesen bemutatta a bűnöző párosok egymáshoz való kapcsolatát. Pontosan ugyanígy működik a valóságban is, mindig van egy fő ötletelő és egy alárendelt fél, igaz, a valóságban nagyon ritkán nő az előbbi - itt most így volt. A kapcsolatuk dinamikája, és a férfi gondolatai lendítették előre újra és újra az egészet. A fülszöveg J. D. Barker stílusához hasonlítja, és van benne valami: olvasmányos, okosan felépített, jó kis krimi volt ez, noha egyáltalán nem a hagyományos krimi, semmiképp ne zseniális nyomozókat várjatok ettől a könyvtől. Nagyrészt a narrátor fejében járunk. 

Samantha Downing a Kaliforniában, a Bay Area-ban született, jelenleg New Orleansban él. Saját bevallása szerint egy tucatnyi regényt írt már, de ez az első, amit publikált. Remélem, sokat fog még írni, mert ez egy nagyon jól sikerült regény lett. :)

Köszönöm a lehetőséget az Agave Könyvek csapatának! A borítóra kattintva elérhető a könyv kedvezményes áron, közvetlenül a kiadótól.

Kövess minket Facebookon!

 

 

Agave Könyvek, Budapest, 2019
352 oldal
Kötés: puhatáblás, füllel
ISBN: 9789634196211
Fordította: Bosnyák Edit

Madame Tussaud életének rémisztő és csodálatos regénye

Könyvajánló - Edward Carey: Kicsi

Egy aprócska, svájci árva, aki számos veszteség után
képes volt felépíteni a világ egyik leghíresebb birodalmát.
Vajon hogyan csinálta?

Anna Maria Grosholtz-ról a világon szinte mindenki hallott. Elsőre talán vakarod a fejed, de ha azt mondom, hogy ez a születési neve Madame Tussaud-nak, máris egyetértően bólogatsz. Ma már a világ különböző pontjain, három kontinens tizenhárom nagyvárosában megtalálhatók a nevével fémjelzett viaszmúzeumok. Még sosem jártam egyikben sem, talán ennek is köze lehet hozzá, hogy szinte semmit nem tudok Madame Tussaud-ról. Egy regény, még akkor is, ha csak részben fedi a valóságot, gondoltam jó alap egy kis ismerkedéshez.

Edward Carey-t megihlette a legendás viaszszobrász története és a valóság némely elemét megszínesítve írt egy nagyon összetett, olvasmányos, érdekes, bájos, de időnként sötét, sőt, bizarr mesét sorsról, szerelemről, fájdalomról, céltudatról. A kötetet pedig még egyedibbé teszik a szerző által készített illusztrációk.

A regény során Marie, azaz Kicsi életét egészen 1761-os születésétől kezdve ismerjük meg. Édesapját a háborúban elvesztette, anyával dr. Philippe Curtius szolgálatába álltak Bernben. Anatómus doktor volt, aki viaszból készített megrendelésre szerveket, testrészeket. Marie sokat tanult tőle az emberi testről és bele is szeretett a viaszszobrászatba.

Sajnos hamarosan árvává vált, de a kicsit bogaras doki magához vette a kislányt és Franciaországba vitte. Párizsban egyengette az üzletét, ahol viaszból készült fejeket és teljes testeket készített. Marie-t aprócska termete miatt Kicsinek nevezték, de amilyen cuki a becenév, olyan kemény volt a sorsa. A doktor folyamatosan tanítja, de emellett először cselédként kell dolgoznia, majd a király húgának tanított szobrászatot a Versailles-i palotában. A doki üzlete közben egyre szárnyalt.

Aztán az egész világ a feje tetejére állt, amikor kitört a forradalom, de Marie talpraesett csajszi, az a fajta, aki a jég hátán is feltalálja magát. Nem szeretném lelőni a teljes történet, legyen elég még annyi, hogy egy igazán mozgalmas életút vár az olvasóra egy olyan emberről, aki nyílt, őszinte, kitartó, bátor és reménnyel teli még azután is, hogy elvesztett szülőket, barátokat, szerelmet, gyermeket, túlélt egy forradalmat, majd nulláról felépítette a saját kis birodalmát.

Ez a különös, morbid történet sokak kedvence lehet, és még csak Tussaud rajongónak sem kell lenni hozzá. Egy egész életen átívelő, olvasmányos regény, mely már az első oldalakon beszippantja az olvasót. Egy kis 18. századi Franciaország, egy darabka forradalom, sorsfordító találkozások, veszteségek, dráma, egy páratlan életút összetett története.

Köszönöm a lehetőséget az Európa Kiadónak!

A kötet elérhető a borítóra kattintva, kedvezményes áron. 

Fordító:Siklós Márta

Főkép: facebook.com/europakiado

Kövess minket Facebookon!

10 perc 38 másodperc

Audrey Hepburn és a második világháború

A vallás kísérlet arra, hogy a hívők értelmet találjanak a világban

Egy fordulatos fantasy sárkányokkal gyerekeknek

Könyvajánló - Liz Flanagan: Sárkánylány

Egy bájos, humoros, fordulatos,
könnyed történet egy varázslatos világban.
Fiatal szerethető hősök, barátságok, hűség,
bátorság, kitartás és izgalmas kalandok.

A Metropolis Media elhozta a magyar olvasóknak Liz Flanagan díjnyertes regényét, a Sárkánylány című kötetet, amely Nagy-Britanniában levette a lábáról a 9-11 éves gyerekeket, így lett a tavalyi év legjobb gyerekkönyve a szigetországban.

A történet helyszíne Arcosi szigete, mely egykor sárkányoknak és lovasaiknak adott otthont, de a sárkányok már emberöltők óta kihaltak. Vagy mégsem... Az egyik főszereplő Milla, a tizenhárom éves árva, aki szolgálóként dolgozik. Egy nap kedvenc narancsfáján üldögélve szemtanúja lesz, amint egy csuklyás férfit meggyilkolnak. A lány látta, hogy a tragédia előtt a férfi egy zsákot akasztott a fára. Miután lecsillapodnak a kedélyek a lány megnézi a zsákot, amely igazi kincseket rejt: négy sárkánytojást és úgy dönt vigyázni fog a tojásokra.

A kötet során megismerjük még egy gazdag család sarjait, a tizenhat éves ikreket. Az egyik iker Tarya, aki fivére, Isak és annak mestere segítségével kijátssza apjuk óhaját, miszerint úrinőként kell viselkednie, és Isak páncéljában titokban ügyes kardforgatóvá válik. Milla dolga, hogy a két fiatal időben megjelenjen a fontos eseményeken, hogy az ikrek apja elégedett legyen.

A képen Liz Flanagan egy dedikáláson (forrás: lizflanagan.co.uk)

Közben megérkezik a herceg a szigetre és természetesen sokan pályáznak a különleges kincsre. Hisz ki tudná legyőzni azt, akinek tűzokádó sárkányai vannak? A szigetet elfoglalja és gyötri az ott élő őslakosokat, ami még saját fiának, a nemes lelkű Vigónak sem tetszik. A négy fiatalon múlik, hogy lesz-e újra béke a szigeten.

Milla ügyesen gondozza a tojásokat, amelyből ki is kelnek a sárkányok és a szerző részletesen leírja, hogy miként kell gondozni ezeket a páratlan élőlényeket. Az teszi őket még különlegesebbé, hogy születésükkor választanak magunkat egy társat, akihez utána örökké egy telepatikus kapcsolat fűzi őket.

Egy bájos, humoros, fordulatos, könnyed történet egy varázslatos világban. Fiatal szerethető hősök, barátságok, hűség, bátorság, kitartás és izgalmas kalandok. Bármelyik tízéves örömét lelheti ebben az különleges történetben, mely gyönyörű borítót kapott. Bár azt is be kell ismernem, nekem jobban tetszik a brit kiadás.

Köszönöm a lehetőséget, Metropolis Media!

A borítóra kattintva elérhető a könyv a kiadó oldaláról, kedvezményes áron.

Fordította: Tamás Dénes

Kövess minket Facebookon!

Egy város, ahol tilos álmodni

A cselekvés nulla foka

Ügynök a terepen, avagy a Brexit és John le Carré

Könyvajánló - John le Carré: Ügynök a terepen

"Az Ügynök a terepen lankadatlan feszültséggel felépített, hol szívszaggató, hol sötét humorban bővelkedő története hátborzongató portrét fest a világ működéséről."

John le Carré legújabb regényét az Agave Könyvek rekordsebességgel hozta el a magyar olvasóknak. A regény tökéletesen mutatja, hogy mennyire jól ismeri a szerző világunkat. Az Ügynök a terepen napjainkban játszódó kémregény, melyben vannak kemény jelenetek, árulások, összeesküvések, de nyers, sötét humorban sincs hiány.

A történet narrátora és egyben főszereplője Nat, aki jó pár éve a titkosszolgálatot erősíti. Számos országban szolgálta Nagy-Britanniát fedett ügynökként. Már nyugdíjazásáról álmodozik, amikor kap egy utolsó ügyet. A Brexit felforgatta a világot és sokan remélik, várják az ország bukását az Unióból való kilépés után, ezért Nat-re bízzák egy londoni állomás, a Menedék vezetését.

Az állomáson dolgozók mindennek mondhatók, csak épp nem egy profi ügynökökből álló csapatnak, de akadnak azért tehetségek, mint például a próbaidős ügynök, Florence. Fiatal, tehetséges és lelkes, ám nem sokáig dolgoznak együtt. Ismerkedünk a titkosszolgálattal, közben pedig a tollaslabda iránti szenvedélyét. Szabadidejében szívesen időzik egy tollasklubban, ahol megismerkedik Eddel, aki utálja Trumpot, a Brexitet és a munkáját is. A srác apránként beeszi magát teljesen az életébe. Először a közös tollas, aztán sörözés, politikai viták és végül a munkájába is beeszi magát, majd mindannyiuk életét veszélybe sodorja.

Nehéz spoiler-mentesen írni erről a regényről. Van itt minden, ami kell: izgalmas karakterek, Brexitért "tapsikoló" Trump, oroszok, akik alig várják a brit bukást, ukrán oligarchák, és persze Edről kiderül, hogy nem épp az, akinek vallja magát. Florence is visszatér és már indulhat is a hatalmas kalamajka.

Le Carré ezúttal is megmutatta mennyire jó író. Izgalmas, hihető karaktereket alkotott. Részletesen felépítette őket. Mind olyan emberek, akik hétköznapi problémákkal bírnak, magukkal cipelik a múltbéli konfliktusaikat és magánéletük sem fenékig tejfel. Érdekes volt bepillantani Nat munkájába. Egy élet, ahol számos országban más-más szerepeket kell venni. Ez az átlagembernek elképzelhetetlen, de érthető, hogy kemény próba elé állíthat egy házasságot ez az életmód, de feleségével mindent legyőztek és mindig számíthatott rá.

"– Ha a Hivatal baszogat, te viszont ennek ellenére úgy döntesz, hogy kitartasz – mondja Prue határozottan –, számíthatsz a feltétel nélküli támogatásomra. Tudod, míg a halál el nem választ. Világosan fejeztem ki magam?
– Igen. Köszönöm.
– Ha a Hivatal baszogat, te viszont valami hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntesz, hogy elmehetnek a picsába a nyugdíjaddal együtt, van elég pénzünk. Meg fogjuk oldani."

A sorokból egyértelműen süt a szerző bírálata Trumpról és a Brexitről is, miközben haladunk a cselekménnyel. A történet is hibátlanul van felépítve, telve feszültséggel, közben vannak szívszorító részek, és kapunk egy szép kis fordulatot is, amire én nagyon nem számítottam. Süt a regényből, hogy Carré mennyire otthon van a témában. Legyen szó akár a kémek világáról (még jó, hogy ismeri, ő maga is aktívan kivette ebből a részét az 50-es években, így kicsit olyan érzésem volt, mintha a kulisszák mögé leshetnénk), akár a politikáról vagy épp a lélek bugyrairól, élete 88 éve alatt begyűjtött tudása, tapasztalata köszön vissza az oldalakról.

Az eleje kicsit nekem vontatott volt, lassan indult be a történet, de aztán felpörgött és faltam az oldalakat. Tetszett, hogy nem minden dől el a felső körökben és a regény végével meglepett, nem ehhez vagyok szokva a szerzőtől, de tetszett. Ismét egy jó kis kötet kaptunk, még ha fikció is, a politikai háttér java fedi a valóságot. Nat-et pedig nem lehet nem kedvelni. Tisztességes veterán a mocsok közepén. Persze ő is esendő ember, múltbeli hibákkal, támogatással és pont ezektől igazán hiteles.

Köszönöm a lehetőséget az Agave Kiadónak!

A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelhető a kötet a kiadó honlapján.

Kövess minket Facebookon!

Kettős szerepben: sose bízz egy kémben!

A kémek öröksége - hogyan ítéli meg a jelen a múltat?

Fejleszd az agyad Agytornával!

Könyvajánló - Philip Carter és Ken Russel: Agytorna

Kíváncsi vagy miben vagy tehetséges? Itt egy szuper könyv, amely segít tesztelni az agyad. Sőt! Ha megvan a gyenge pontod, akkor szuper gyakorlófeladatok várnak. Kalandra fel! Fejleszd az agyad Agytornával!

Egy nagyon izgalmas és hasznos kötetet dobott piacra a napokban a Bioenergetic Kiadó. Ez nem más, mint az Agytorna című kötet, melynek alkotói Ken Russel és Philip Carter. Mindketten az IQ tesztek elismert szakértői. A kötetben rengeteg izgalmas és érdekes feladat kapott helyet, melyek célja, hogy átmozgassa az agy azon pályáit, melyeket előfordulhat, hogy évek óta nem használtunk.

Az agyunk rendkívül összetett, ezért az idegtudomány folyamatosan újabb és újabb dolgokat derít ki. Mindenki agya teljesen egyedi, életünk során minden benyomás képes változtatni a felépítését, az agy képes tanulni. A kötet elején találunk egy leírást az agyról, arról miként fejlődik magzatkortól az öregkorig. Arról is kapunk infót, hogy miért vagyunk fogékonyabbak gyerekként és egy érdekes tanulmány összefoglalóját is olvashatjuk, amely a londoni taxisokon végzett vizsgálatokról szól.

Az elméleti fejezetekben olvashatunk arról, hogy miért érdemes folyamatosan edzeni az egyik legfontosabb szervünket, miért fontos a megfelelő táplálkozás, avagy hogyan együnk agykímélő módon, és az sem maradhatott ki, hogy a testmozgásnak milyen pozitív hatásai vannak az agyunkra.

Miután már megismertük egy kicsit agyunk működését, jöhet a gyakorlati rész. Aki találkozott már IQ teszttel, annak ismerősek lesznek a feladattípusok. Minden feladatnál adott egy idő, ami alatt kell elvégezni, és persze megvannak a megoldások is, hogy tudjuk ellenőrizni. Az elején tesztek vannak, melyek segítenek feltérképezni az agyat, hogy az olvasó lássa, hol kell még fejleszti.

Különböző érzékeket tudunk vizsgálni a feladatokkal. Először a térérzéket tesztelhetjük, aztán jönnek a mintafelismeréses, majd a numerikus és verbális készségeket vizsgáló feladatok. Ha ezekkel megküzdöttünk jöhetnek a logikai és a kreativitást elemző feladatok. Ezt pedig minden kategóriában villámkérdések zárják.

Rengeteg színes, érdekes teszt és gyakorlat van a kötetben, kifejezetten élveztem őket. Az elején felnőtteknek javasolják, hogy ne lustuljon el az agyunk, de én simán odaadnám tizenéves gyereknek is. Ők is biztos, hogy jó kis kihívásnak fognák fel a feladatokat. Akár jó kis családi vetélkedőt is lehet tartani azonos korú vagy közel azonos korú gyerekek között vagy baráti társaságban a könyv segítségével.

Szeretnél többet tudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel be is szerezheted, és még egy beleolvasót is találsz!

Köszönjük, Bioenergetic Kiadó!

Érdekelnek a könyvújdonságok? Kövess bennünket Facebookon!

Duplázd meg a tanulóerődet!

10 szuperétel - ezeket edd, ha egészséges akarsz lenni!

A legfontosabb masszázstechnikák lépésről lépésre egyetlen könyvben

Edward Snowden, aki leleplezte az Államok világméretű megfigyelőrendszerét

Könyvajánló - Edward Snowden: Rendszerhiba

Edward Snowden volt CIA és NSA alkalmazott "bombát robbantott" 2013-ban, amikor szigorúan titkos kormányzati dokumentumokat hozott nyilvánosságra, melyekből kiderült, hogy az amerikai titkosszolgálatok mindent elkövetnek azért, hogy az Államokban és határaikon túl is, képesek legyenek minden ember telefonhívásait és netes tevékenységét lehallgatni.

Majd hat évvel az ügy kirobbanása után írt egy könyvet, amelyben elmeséli, hogy IT-sként miként járult hozzá a rendszer kiépüléséhez, és miért döntött úgy, hogy ezt már nem veszi be a gyomra. A kötet ősszel egyszerre jelent meg húsz országban, köztük nálunk is a 21. Század Kiadó jóvoltából.

"A nevem Edward Joseph Snowden. Valaha a kormánynak dolgoztam, de most már a közjóért dolgozom. Majdnem három évtizedre volt szükségem, hogy ráébredjek, van különbség, és amikor ez megtörtént, támadt némi gondom a munkahelyemen. Ennek eredményeként immár azzal töltöm az időt, hogy igyekszem védeni a társadalmat attól az embertől, aki valaha voltam – a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) hírszerzője, egyike azoknak a fiatal informatikusoknak, akik úgy vélték, hogy egy jobb világ építésében segédkeznek."

Ez egy nagyon-nagyon jól megírt kötet. Sodró lendületű, szenvedélyes, érdekes memoár egy zseniális elme tollából, aki saját bőrét vitte vásárra, mert ezt tartotta helyesnek. Néhányan talán félnek az esetleges szakzsargontól, őket megnyugtatom, hogy részletesen, laikusok számára is közérthető nyelven beszél a szakmai útjáról. Aki megveszi ezt a könyvet, az elsősorban gyanítom a kiszivárogtatásra kíváncsi, de ennél sokkal többet ad a kötet, ráadásul nagyon regényes, olvasmányos stílusban. Érdekes volt olvasni az életét. Gyakorlatilag nem is volt karrierválasztási lehetősége, hisz beleszületett a helyzetbe. Generációkon keresztül a családja valamilyen úton módon az amerikai kormánynak dolgozott. Haditengerészet, CIA, NSA, stb. Kitaposták neki az utat és a legjobbkor született, hogy informatikusként parádézzon a titkosszolgálatoknál. Egy ilyen esemény felborítja a hozzátartozók életét is, ezért külön örültem, hogy a kötet végén azt is megtudjuk, hogyan élte meg a kiszivárogtatást a kedvese.

9/11 megrengette a világot, ekkor kezdett el az amerikai kormány azon dolgozni, hogy komolyabb megfigyelés alá vehessék az országukat és esetleg vele együtt a világot is. Így elkezdtek tehetséges informatikusokat toborozni, így került be ő is 22 évesen az NSA-hez, majd hozzáértésének és talpraesettségének köszönhetően egy évvel később már a CIA-nál is rálátása volt a komolyabb rendszerekre. 

Diplomáciai fedőtevékenységként álcázva a világ több országában is informatikus hírszerzőként legfontosabb dolga az volt, hogy olyan rendszert építsen ki, ami megkönnyíti a titkosszolgálatok dolgát. Néhány informatikussal együtt a CIA-t és az NSA-t elhozták a 21. századba.

Részt vett egy olyan rejtett hálózat kiépítésében, amely még egy nukleáris támadás esetén is biztonságban tudná az adatokat. Ekkor még nem érezte problémásnak, hogy olyan dolgot alkot, amely tartósan képes bárki netes lábnyomát megőrizni. Aztán jött a felhő, így már a világon bárhol legyen is egy ügynök, képes volt hozzáférni a gyűjtött adatokhoz.

Ekkor még nem is feltétlenül értette, hogy mi is történik, hiszen sokszor csak részfeladatok voltak az ő kezében. Ám hét év munka után bekerült a legfelső körökbe és akkor állt össze neki az egész. Akkor döbbent rá, hogy mi is történik és feláldozva saját jövőjét, kezdett el bizonyítékot gyűjteni, melyeket aztán eljuttatott újságírókhoz.

"Egy ananászföld alatt mélyen húzódó alagútban – Pearl Harbor korabeli, hajdani repülőgépgyárában – ültem egy terminálnál, ahonnan gyakorlatilag korlátlan hozzáférésem nyílt a világon jószerével minden férfi, nő és gyermek adatforgalmához, aki valaha is tárcsázott egy telefonszámot vagy hozzányúlt egy számítógéphez. Ezek közül az emberek közül 320 millió amerikai honfitársam volt, akiknek a rendes, mindennapos életvitele került megfigyelés alá, viszolyogtató módon megsértve nemcsak az Egyesült Államok Alkotmányát, hanem bármely szabad társadalom alapértékeit."

Ezek után bujkálnia kellett és azóta is vannak kétségek, hogy hol is lehet valójában. Elvileg Moszkvában... A történetet nagy vonalakban szinte mindenki ismeri, nemzetközi szinten volt hatalmas híre. Volt, aki üdvözölte a lépést, hogy kitálalt és volt, aki nem értett egyet a döntésével.

Az internet lehetőséget adott arra vállalatoknak, hogy gyakorlatilag ingyen kémkedjenek utánunk a közösségi oldalaknak hála. Hisz számos információt önként adunk oda nekik, ezért a kormányok nem sajnáltak erre pénzt áldozni. Aztán az USA mohóvá vált és úgy döntöttek több kell nekik, mint a vásárlási szokásaink, érdeklődési köreink, tartózkodási helyünk, stb. Az emberek beleegyezése nélkül hoztak létre egy mindenre kiterjedő megfigyelőrendszert, ha viszont erről bárkinek szólt volna, akár hivatalos személynek, az életfogytiglani börtönt jelentett volna számára egy szövetségi börtönben. Azért ez nem könnyű dilemma. Titoktartási szerződés vagy hazája alapelveire tett esküje? A könyvben leírja mennyire tanácstalan volt és miként viaskodott a lelkiismeretével.

A magánszféra alapvető emberi jog kell hogy legyen. Ebben hisz Snowden is, így amikor azt látta, hogy az országok kormányai számára ennek fontossága súlyosan csökkent, ráadásul a sajtót is előszeretettel irányítják, aláássák a hiteles újságírókat, ha épp az szolgálja az érdekeiket. És mit tesz a legtöbb kormány?

"A valóság bemutatását szándékosan összekeverik a dezinformációval, olyan technológiákra támaszkodva, amelyek képesek példátlan, globális mértékű zavarrá fokozni az álhírek kavalkádját."

Snowden bevezeti az olvasót az életébe, amit egy bájos történettel nyit: 1989-ben, hatévesen a szülinapi partija napján rafináltan a ház összes óráját visszaállította pár órával, hogy ne kelljen a szokásos időben lefeküdni. Mesél a tengerparti kisvárosról, az otthonáról, a házról, a családjáról, a mindennapjairól, az első számítógépről, amivel találkozott. Ó, a jó öreg Commodore-64. Közben kitér az internet, a www születéséhez, a hálózat működéséhez, és arról ír, hogy miként vált olyan szerves részévé az életünknek a világháló, mint a levegő. Ő is az utolsó olyan generáció tagja, akinek nincs digitalizálva a gyerekkora. (Ha engem kérdeztek, ez jó. Kortársak vagyunk a pasival, és meg sem tudnám számolni hány olyan beszélgetésben vettem részt, ahol annak örültünk a barátaimmal, hogy erről vagy arról nincs fotó, vagy milyen jó volt elsikkasztani pl egy hétvégére a rossz jegyet, hogy elodázzuk az érte járó büntetést. Ezek ma már lehetetlenek.)

Aztán hétévesen, első találkozása a számítógépek világával elég volt, hogy egy életre rákapjon. Majd egy költözés a vidékről városba, ahol nem bántak kesztyűs kézzel vele társai különcsége miatt, de szerencsére sikerült túllendülni rajta, ráadásul lekötötte első szerelme, a számítógép, melyet apja hazavitt.

Azok a részek, amikor az első találkozásairól beszél a betárcsázós nettel és hasonló múlt századi finomságokkal, nosztalgiával töltöttek el. A fiatal Snowden szívta magába a tudást, függővé vált, kinyílt előtte a világ és mindent tudni akart róla. Akkoriban a net még a felvilágosításról szólt, nem a pénzről, mint napjainkban. Egy izgalmas, új világ.

Aztán mesél a hackerekről, az ő motivációikról, és arról, ő miként kezdett el szembemenni a szabályokkal gyerekként, tiniként. Arról is őszintén ír, hogy viselte az otthoni problémákat, hogyan kezelte, hogy egy betegség hónapokra ledöntötte a lábáról és azt is végignézhetjük, hogyan lett felelőtlen kölyökből céltudatos felnőtt, aki weboldalakat tervezett az egyetem alatt. Majd elmeséli azt, miként élte meg 9/11-et, ami végül arra sarkallta, hogy felmenőihez hasonlóan a hazáját szolgálja.

Jönnek az élmények a hadseregről, majd egy sérülés, szerelem, és a sikeres felvétel a hírszerzéshez 22 évesen. És innen jönnek az kormánynak végzett feladatok. Az alvállalkozói munkának álcázott CIA feladatok, a történetek a hírszerzésről, a kíváncsi kalandozásairól a CIA adatbázisaiban és részletes képek kapunk a szerkezeti felépítésről, külföldi munkáiról, majd arról, hogy miként lépdelt felfelé a ranglétrán, majd az NSA-nél végzett munka, míg végül eljutott a legbelső körökig, ahol szembesült a hírszerzés tömeges adatgyűjtési rendszerének céljaival és képességeivel.

"Ha esetleg felötlene bennetek a kérdés: Igen, tényleg járt ember a Holdon. A klímaváltozás valós. Ami a chemtrailt illeti, az ostobaság."

Elég jól ismerte a rendszert, az intézményt és tudta, hogy megszüntetni nem tudja a problémát, ezért a szabadságát kockáztatva a médiához fordult, bízva abban, hogy a nyilvánosság nyomása elég lesz egy reformhoz. Komoly dilemma volt ez számára. Hisz ki ő, hogy meghozzon egy ilyen döntést? Van joga hozzá? Részletesen beavat az akkori érzelmeibe, gondolataiba, majd a cselekvés fázisaiba is és a következményekbe számára és az ügynökségek számára.

"Az előkészületeim egy halni készülő ember előkészületei voltak. Felvettem minden pénzt a bankszámláimról, és egy ócska acél lőszeres dobozba tettem, hogy Lindsay majd megtalálja, és ne foglalhassa le a kormány. Ide-oda járkáltam a házban, régóta halogatott dolgokat intéztem el, ablakokat javítottam meg, villanykörtéket cseréltem ki."

Bocsánat, egy kicsit hosszúra nyúlt most az ajánlóm, de még így is csak futólag érintettem néhány fontosabb pontot. Ez egy tanulságos, kemény történet nagyon jól megírva. Ajánlom bárkinek!

Köszönöm a lehetőséget a 21. Század Kiadónak!

A borítóra kattintva elérhető a kötet kedvezményes áron a kiadótól.

Fordította: Tomori Gábor

Kövess minket Facebookon!

Vigyázz a madárra, ha kertedbe repül... meg akkor is, ha nem