Kultúrpara

2017. január 23., hétfő

Mi a skizofrénia?

 A skizofrénia nem új keletű dolog, tüneteit már a Bibliában is körülírták, a "mesüge" névvel illették, ami egyébként többféle mentális betegséget is jelölt, ma általában egyszerűen úgy fordítják, hogy bolond. A skizofrénia viszont előkelő helyen szerepelt a mentális betegségek között, évszázadokon át veszélyes elmebajként kezelték és sok esetben kínozták a betegeket, gondoljunk csak a lobotómiára, a különféle elektromos árammal való kezelésekre, ördögűzésekre, amelyekbe sokszor belehalt a beteg. A betegség okai a mai napig sem egyértelműek, de a kutatások folyamatosak. 

 


A skizofrénia öröklődési aránya eléri a 80%-ot, de a betegséget okozó valamennyi gént még nem ismerik a kutatók. A kanadai Montreali Egyetem genetikusai 2011-ben elkezdték vizsgálni a betegek DNS-ét. Olyan embereket választottak, akiknek a szülei nem szenvednek a betegségben. Különféle biokémiai módszerekkel 14 beteg kb. 20 ezer génjét vizsgálták, új mutációkat kerestek - és 8 beteg esetében fel is fedeztek olyan mutációkat, melyek az ő génjeikben benne vannak, ám a szüleik nem hordozzák. Ezek a mutációk olyan génekben is előfordultak, amelyeknek semmi köze a skizofréniához. Simon A. Girard, a genetikusok vezetője szerint ez a szám túl magas ahhoz, hogy pusztán a véletlen okozza. Ő már korábban is kimutatta, hogy az egyedi mutációk szerepe nagy fontosságú az olyan betegségek kialakulásában és súlyosságában, mint a skizofrénia, az autizmus, vagy a mentális retardáció. Az viszont még nem derült ki, hogy miért is jönnek létre ezek a zavarok. Az amerikai Massachussets államban lévő Amhersti Egyetem biológiaprofesszora, Paul W. Ewald szerint a skizofrénia egy terhesség alatti, vagy újszülött kori fertőzés eredménye. Szerinte ha a különféle mentális fogyatékosságok csak véletlen mutációk következményei lennének, akkor sokkal kevesebb lenne a megbetegedések száma.

Erik Baumann skizofrén beteg rajza

A skizofrénia szó immár 106 éves, Eugen Bleuler svájci pszichiáter adta a kórkép nevét, két szóból: a görög skhizein (hasadás) és phren (lélek) szavakból, magyarul nevezhetnénk lélekhasadásnak is, de a köznyelvben sokszor és pontatlanul használt kifejezés nem csak a skizofréniára, de egyéb személyiségzavarokra is a tudathasadás.

A betegség kezelésében a 60-as években történt áttörés, amikor elkezdték alkalmazni az antipszichotikus gyógyszereket. Ezek lettek mára a terápia alapjai. A 70-es években azonban tovább folyt a vita arról, hogy tulajdonképpen mi is a skizofrénia. Napjainkban is folynak a kutatások, amelyek segítenek az okok megfejtésében, és egyre hatékonyabban tudják kezelni is a tüneteket. 2002-ben fény derült arra, hogy a betegség hátterében az idegsejtek szabályozásának és összekapcsolódásainak a genetikai meghibásodása áll. Az idegsejtek száma már a születés előtt kialakul, de 12-18 éves kor között aktiválódik az összes idegi áramkör, ezért nem ritkán a betegség első tünetei csak fiatal felnőttként érik a beteget. A genetikai előfeltételek többnyire nagy kockázatú környezetben alakulnak ki, ha a családban előfordult súlyos mentális betegség, akkor fokozottan kerülni kell az alkoholt, drogokat, tudatmódosító szereket, mert ezek rendszeres használata is előidézheti a gyógyíthatatlan skizofréniát az erre hajlamosaknál. 

Névtelen beteg által készített rajz


A skizofrénia neuropszichiátriai betegség, amelynek okait egyelőre csak sejtik. A betegség a valóság torz felfogásában, a gondolkodás széthullásában, valamint társadalmi elszigetelődésben nyilvánul meg. Jellemző tünetei a hallucinációk, téveszmék, koncentrációs zavarok. Az első tünetek leggyakrabban a betegek 20. életéve előtt megjelennek. A WHO adatai szerint a világon nagyjából 21-22 millió ember szenved skizofréniában, és kevesebb mint a fele kap gyógykezelést. A leggyakoribb a paranoid skizofrénia, amely rohamokban tör elő, majd azok után a beteg életvitele a korábbi normális szintre áll vissza. Némelyeknél a rohamok után a betegség szinte tünet nélkül, hosszú időre eltűnik, másokat gyakran kínoz. A harmadik, szerencsére a legritkább csoportba olyanok tartoznak, akik egész életükben folyamatosan együtt élnek a betegség tüneteivel, a hallucinációkkal, téveszmékkel. 

Kezelni lehet, gyógyítani nem!

A skizofrénia kezelésére a feljebb is említett antipszichotikumokat használnak, amelyek befolyásolják a gondolkodási folyamatokat, megszabadítják a betegeket a hallucinációktól, tompítják a téveszméket vagy megváltoztatják a velük szembeni viszonyokat, csökkentik a mániás és depressziós tüneteket. Fontos azonban, hogy a tüneteket tudják kezelni, enyhíteni, ám a betegség egyelőre legalábbis gyógyíthatatlan, vagyis a skizofréniában szenvedő embereknek veszélyes saját magukra és a környezetükre nézve is, ha abbahagyják a gyógyszerek szedését. Persze nem csak gyógyszeres kezelés létezik, egyes tüneteket, pl. a hallucinációt illetően jó eredményekkel alkalmazzák a mágneses stimulációt. Ennek lényege, hogy a fej körül mágneses mezőt generálnak, amellyel az agykérget stimulálják pár cm-es távolságból. Egy adott frekvencia használata mellett olyan hatás érhető el a krónikus hallucinációk tüneteinél, amilyen gyógyszeres kezelés mellett lehetetlen volt. Ezek mellett próbálkoznak a skizofrénia művészi kezelésével is, számos skizofrén beteg alkotott festményeket, amelyek ijesztően ábrázolják a képzelgéseiket vagy énképüket.

Karen Blair festménye

A koncentráció javítására segítségükre lehet egy számítógépes szoftver, amelyet a San Franciscó-i Egyetem professzora, Sophia Vinograd fejlesztett ki. Ez egy játékhoz hasonló program, amely új kapcsolatok létrehozására ösztönzi az agysejteket, s így az egészséges agysejtek képesek lehetnek átvenni a már nem működő agysejtek szerepét.

A kanadai orvosok a skizofréniát összehasonlították az autizmussal, és nem csupán a kettő közötti kapcsolatot tudták kimutatni, hanem az autizmust a skizofrénia egyik formájaként írták le. Ezzel azonban nem mindenki ért egyet. A Vancouveri Egyetem kutatói Bernard Crespi vezetésével megpróbálták felkutatni azt a gént, amely mindkét betegségnél szerepet játszik. A vizsgált betegek genomjában sikerült eltéréseket találniuk. Az autistáknál néhányszor ismétlődő rövid DNS-szakaszokat mutattak ki, a skizofréniában szenvedőknél ezek a szakaszok teljesen hiányoztak. Így kiderült, hogy az ismétlődő szakaszok az autizmusra, a szakaszok teljes hiánya pedig a skizofréniára hajlamosítanak. A kanadaiak ezért azt feltételezik, hogy az autizmus és a skizofrénia lényegében ugyanannak az érmének a két oldala: ugyanazon DNS-szakaszok mutációja, hibája okozza mindkettőt. Sokak szerint a két betegség pontosan egymás ellentéte, de ha ez így lenne, akkor az egyikben segítő kezelések erősítenék a másik tüneteit, és fordítva, de ez nem igaz: a skizofrénia és az autizmus tüneteit ugyanazon módszerekkel tudják hathatósan kezelni.

Névtelen alkotás

A különféle mentális betegségek, így a skizofrénia tanulmányozása során is a kutatók egyre többször dolgoznak mesterséges aggyal. Az agykutatás laboratóriumi körülmények között is folytatható, mégpedig az őssejtek segítségével, amelyeket Petri-csészékben tenyésztenek.
A San Diegó-i Salk Biológiai Intézet kutatói skizofréniában és autizmusban szenvedő betegek sejtjeit vizsgálták. Valódi bőrsejtekből indukálják a pluripotens őssejteket, vagyis olyan differenciálatlan sejteket, amelyekből bármilyen más sejt is létrejöhet. Ezekből neuronokat alkotnak, és látják a növekedésüket, valamint a különféle gyógyszerek hatásait. Ha nem lennének ezek az őssejtek, akkor nem tudnák megfigyelni az emberi neuronok viselkedését, növekedését és kapcsolataikat sem.

Egy elmegyógyintézetben készült rajz, az alkotó paranoid skizofréniában szenvedett

A vizsgálatok szerint a skizofrén betegek neuronjai megegyeznek az egészségesekével, de szinapszisuk eltérő. Ez azt jelentheti, hogy az antipszichotikumok megváltoztathatják a neuronok tulajdonságait. A kutatók laboratóriumi körülmények között hagyták, hogy a neuronok maguktól szinapszisokat, vagyis kapcsolatokat hozzanak létre, majd vizsgálták az így kialakult viszonyaikat és viselkedésüket. Így rájöttek arra, hogy a dopamin hiánya, illetve a feketeállomány, a középagy szürkeállománya és az agykéreg között lévő kapcsolat összefügg a Parkinson-kór kialakulásával. Hosszú út áll még a kutatók előtt, de ha sikerül megérteni a neuronok működését, nem csak a skizofréniát és autizmust lehetnek képesek gyógyítani, hanem sokféle mentális  és idegrendszeri betegséget is. 

Tetszik, amit olvastál?

Akkor kövess minket a Facebookon is!

2017. január 19., csütörtök

Valami belülről felzabál és neked véged...

Könyvajánló - Nick Cutter: A falka

afalka_2.jpg

„Egyes thrillerektől borzongunk, másoktól libabőrösek leszünk. A falkától kiugrunk a bőrünkből… Cutter vizuális megoldásai súlyosan nyomasztóak és rendesen betalálnak. Nem szégyen csak jól megvilágított, forgalmas helyeken olvasni.” Kirkus Reviews ajánlója

A beharangozóhoz képest az első rész egy elég mókás lap, a Hátborzongató Hírek Hálózata egy vicces cikkével kezdődik, melyben egy fura, csontsovány, éhenkórász végigeszi az étlapot, majd a parkolóból egy lopott autóval távozik a Prince Edward-sziget egy kis településén. Az online lap nem tűnik komoly hírújságnak, látva, hogy az ajánlóban milyen cikkek találhatóak:

„SAJTBURGER ÖLTE MEG AZ ŰRLÉNYT!
DÉMONI LEGYET FOGOTT A RADARPÓK IRAKBAN!
ÁMOKFUTÁST RENDEZETT EGY KISBABA TUPELÓBAN!
EGY PARKBAN SZÍVTA KI A CSÖPPSÉG VÉRÉT A CHUPACABRA!”

És eddig tartott a móka, mert éles váltásként megérkezel a rettegés szigetére, a tökéletes horror helyszínére: egy állandó emberi jelenléttől mentes sziget az óceánon, melyen csak egy faház áll.  Ha ez nem lenne elég, a csónak, amivel érkezel távozik és három napra erre a helyre vagy zárva. Ehhez adj hozzá egy falkát, mely öt tini srácból és a cserkészvezetőjükből áll, és már nincs is más dolgod, mint hátradőlve várni a katasztrófát...

Az első estén Tim, az őrsparancsnok whiskyt kortyolgatott, míg a házban a srácok rémtörténetekkel ijesztgették egymást, amikor meghallotta a motorcsónak zúgását.

„Tim Riggs ott ült a szúnyoghálós verandán, valami leírhatatlan okból fakadó, tétova rosszérzéssel – a szél metsző süvítéssel fújt át a beteges fák között, míg egy másik, kevésbé meghatározható zaj araszolt felé az óceánpartról – és várta, hogy az ismeretlen gonoszság megérkezzen.”

Ki érkezett a csónakkal? Ó, igen! A fura zabagép fickó a történet elejéről. Hihetetlen részletes képet kapunk a szerzőtől arról, hogy mennyire ki volt éhezve. A csónakból kiszállva, hogy markolta és lapátolta be a szájába az sziklafalról az algát, majd ahogy átharapja az élő rák páncélját...ijesztő és undorító, mégis vonz, hogy olvasd tovább!

Felnéz és meglátja a vaksötétben a faházat, a kiszűrődő halvány fényeket és elindul felé. Tim már várta a csónakból érkező idegent. Szerencsére nem volt ijedős fajta, közel egy évet töltött Afganisztánban, az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet tagjaként. Combjához szorított késsel várta az érkezését, de mikor meglátta mégis földbe gyökerezett a lába a határtalan rémülettől.

„...egy olyan lényt pillantott meg, ami minden ízében a legsötétebb gyermekkori rémálmából lépett elő: egy tengerből kimászó, oszladozó szörnyet...egy víz áztatta, izmokkal átkötözött csontváz, amiről szürke, csipkeszélű cafatokban lógott a bőr...”

Az orvos megsajnálta, beengedte, megetette, egy kis dulakodás a rádió körül, majd mikor az illető elaludt körülnézett. Nincsenek iratai. Ki ez a férfi? Mi történt vele? Miért tette tönkre a rádiót? És a csónakot? Hisz az a szabadulás egyetlen lehetősége. Körözés alatt álló férfi, esetleg pusztulása előtt álló vírusgazda?

Közben ki-kikacsintunk a szigeten kívüli helyzetre, ahol ez idő alatt a hadsereg kordonokkal lezárta a rakpartot, repülési és vízre szállási tilalommal, a faház körül pedig az események egyre furcsább fordulatokat vesznek...

„Az idegen már maga mögött hagyta az emberi külsőt. Inkább olyasféle alak volt, amit egy sötét lelkű gyerek rajzolna krétával...van egy olyan érzés, ami az észlelhető, színtiszta rémület fölött működik. Ez az érzés az esztelen kutyasíp frekvenciáján vibrál.”

Olyan jól vannak leírva a helyszínek, az illatok, a zajok, mintha ott lennél. Ettől lesz igazán jó a könyv. Érzed az izgalmukat, a félelmüket a szereplőknek. És hála a jó fogalmazásmódnak olvastatja magát, észre sem veszed és órák teltek el, te pedig már a végére értél.

Az újságcikkforma és az interjúk használata nagyon tetszett, rengeteg fontos információt kap belőle az olvasó, ami a főszereplők számára ismeretlen. Telitalálat a sztori! Mitől olyan jó? Talán attól, hogy nem a tipikus vérben tocsogós horror, hanem egy olyan történet, ami megtörténhet...

Többet szeretnél megtudni a könyvről? Kattints a képre!

Ha tetszett az összeállítás, kövess minket a Facebook-on is!

2017. január 16., hétfő

Vidal Sassoon: a plafonba állított olló

Vidal Sassoon: a plafonba állított olló


Könyvajánló - Vidal Sassoon: Vidal

 

Tudtad, hogy a hajköltemények koronázatlan királya
hét évig árvaházban nevelkedett?
Olyan szegénységben, hogy már fájt, és nagyon, de nagyon
nem szerette a fodrászinasságot, meg az egész hajszakmát sem.

Innen szép nyerni.

Korombeli (ötvenplusz) asszonyoknak nem kell elmagyarázni, ki volt az a Vidal Sassoon, de nem ám!

A nyolcvanas években az az osztálytársnőm, akinek nem "szasszonra" frizőrözte a fodrász a haját, egyszer és mindenkorra elvágta magát a menőségtől. Már pedig tini korban a menőség - vagy annak látszata - elképesztően fontos dolognak tetszett tizenéves agyunkban.

Jöttek tehát a "szasszonok", rövidre vágva, fül kinyírva, vagy félhosszún, ki-bebodorítva, hajlakk felhőbe borítva a'la magyarosan a vágás napján, hogy aztán másnap és két hét múlva is csak megmosva is igazán jól mutasson. Na jó, már amelyik. Emlékszem, kislányként rettenetesen bosszús voltam, amikor éjjel elaludtam a hajam, és reggel az egyik oldalon kifelé állt pár tincs, a másikon meg befelé, és akármit is csináltam velük, azok makacsul ragaszkodtak a felvett pózhoz. Ahogy mérgesen igazgattam, vizeztem, húzkodtam, anyukám megsajnált, és vigasztalni kezdett: és ha még tudnád, hogy sokan meg fizetnek azért, hogy így, kifelé bodorítsák a hajukat.... engem az nem érdekel, lamentáltam sírósan, nekem befelé bodorodjon mindenhol és kész. Ó, hajwax, és egyéb fodrászkellékek... se pénz nem volt rá, se tudás nem volt róluk...

Jellegzetes, sikkes Vidal-kreálmány

Tehát Vidal Sassoon, a hajcsodák megálmodója.
Aki hét évig árvaházban élt, majd amikor visszakerült a szüleihez, a szegénység miatt néha visszasírta az intézetet, hiszen ott enni, fürödni - ha szabott időben is - de legalább lehetett. Pályaválasztás előtt az anyja szerezte be fodrásznak, ahol kezdetét vette a hajmosói karrierje. Nem mondhatni, hogy tetszett neki ez az egész, de csinálta, mert csinálnia kellett és pont.

Aztán bevonult katonának, ahol rasszista zaklatás miatt végül bevitték a pszichiátriára. Sassoon ugyanis zsidó származású volt, a II. világháború akkor ért véget, és Angliában akkoriban vetítették le, mi történt a zsidó emberekkel német munkatáborokban. Érzékenysége ezért hatványozódott minden zsidózásra. Tehát leszerelték, ő pedig folytatta pályafutását a fodrász szakmában, amely trendjétől egyszerűen rosszul volt: kőkemény, merev, berakott frizurák lakkal tartósítva: iszonyat! Még nem volt Vidal kezében benne az a tudomány, amely az általa elképzelt sikkes hajalkotásokat kivitelezni tudta volna, de végre izgatni kezdte mestersége, és bárkitől hajlandó volt tanulni.

Közben megalakult Izrael állam, amelynek katonákra volt szüksége. Vidal naná, hogy menni akart és ment is, ami az akkori East Enden, az akkori Londonban nem is volt olyan veszélytelen vállalkozás. Mindenesetre odaért. Kőkemény alapkiképzés után sorra bevetésekre indult Izrael földjén. Egy évet töltött ott, amikor az anyja távirata utolérte: azonnal induljon haza, mostohaapja munkaképtelenné vált, a család éhen hal Vidal nélkül. Ő pedig ment, mert a család egész életében mindenekfelett állt.

Nagyon nem akart újra fodrászként  dolgozni, de nem volt választása: katonának nem kellett Angliában, a fodrászaton kívül máshoz meg nem értett. Kénytelen-kelletlen újra fodrászként dolgozott. És ha már a muszáj nagy úr, azt kellett kihoznia belőle, amit csak tudott. Abban a korban, és ma is, a szakmában rendezett versenyek voltak képesek az embert kiemelni a középszerűségből. Vidal pedig elindult, hogy naggyá legyen.
Mondjuk, hogy ennyire naggyá, azt talán ő sem gondolta volna.
Mint ahogy azt sem, hogy nem a versenyek által lesz belőle világhírű mesterfodrász.

A mesterfodrász idős korában

Önfejű és öntörvényű alak lehetett ez a Vidal Sassoon. Amikor úgy érezte, változásra van szükség, hiába dolgozott London nagyon jó hírű szalonjában, a plafonba állította az ollóját és elment ebédelni.
Ja.
Párizsba.
Két hétig.
Aztán ott hagyta a jó nevű szalont, hogy egy még jobb hírű, felkapott szalonban dolgozhasson. Itt is ellesett mindenkitől mindent, amit csak lehetett: csuklómozdulatokat, arccsontozathoz alkalmazkodó apróságokat a hajvágásban, amelyektől igazán egyedi lehetett a frizura: kifejező és varázslatos. Partnerséget ajánlottak neki, de elképzelései nem illettek bele a tulajdonos üzletpolitikájába: Vidal tehát nem fogadta el. Már saját szalonra vágyott.
Saját szalonra.
A többi pedig történelem.
A múlt század hatvanas, hetvenes éveiben a sajtó képviselői a szó szoros értelmében tábort vertek Vidal Sassoon Bond Street-i szalonja előtt, és minden kilépő személy frizuráját lekapták fényképezőgépjeikkel.
Igen, még a személyzet frizuráit is.
Magazinszerkesztők lógtak a telefonokon, hogy interjút kérjenek tőle, topmodellek, színésznők harcoltak szalonbeli időpontokért, tinilányok hada kísérte bárhová - visítozva! - ha Vidal kilépett a szalonból.

Ennek a története ez a könyv: hogyan vonszolta el a 14 éves Vidalt anyja egy fodrászatba, hogy inas legyen, hogyan alakult az élete és miként lett belőle világhírű mesterfodrász.
Szerencséje lett volna?
Nem hiszem.
Csak szerencse ehhez nem elég.

A könyv rengeteg olyan eseményről, epizódról emlékezik meg személyes jelleggel, amely máshol eddig még nem kapott sajtónyilvánosságot Vidal Sassoon életéről. Nem csak életrajzi regény, hanem személyes történelem egy kivételes korban élő, kivételes emberről, aki sosem felejtette el, honnan indult és hová érkezett.
Egyiket sem értékelte sem alul, sem érdemen felül.
Ami bekövetkezett, ahhoz mind a kettőre szükség volt.

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre!

vidal3.jpg

 

Köszönjük, Alexandra Kiadó!

 

Tetszik, amit olvastál?

Akkor kövess minket a Facebookon is!

2017. január 13., péntek

Amikor rajtad kívül mindenki tudja, hogy meg fogsz halni...

Könyvajánló - Gabriel García Márquez: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája

Az ijesztő a sztoriban, hogy miközben ez a fiú is a kikötőben várta a püspököt,
megtudjuk, hogy ott is sok ember volt tisztában azzal,
hogy meg akarják ölni...
és senki nem szólt neki.

egy-elore-bejelentett-gyilkossag-kronikaja--75422.jpgJelenet az 1987-ben a könyv alapján készült azonos című filmből

Santiago Nasar vidám, szelíd, nyíltszívű fiú. Huszonegy éves, magas, göndör hajú srác, aki odáig volt az egyházi ceremóniákért. Emiatt volt, hogy élete utolsó napján fehér lenvászon ünnepi ruhát viselt. A püspök érkezését várta izgatottan együtt a falu népével. Sajnos hiába, mert még a lábát sem tette a faluba a püspök, a hajóról dobott néhány keresztet, és tovább is haladtak a tengeren. Mindeközben botrány készült a településen egy ifjú házaspár körül.

A vizsgálóbírónak mindenki elmeséli, mit tud, mit látott, hogyan emlékszik a gyilkosság napjára. Kicsit bosszantó, hogy úgy érezzük a történet összes szereplője ismeri az elkövetés okát, csupán az olvasót tartja Márquez bizonytalanságban.

Aznap valaki egy borítékot csúsztatott be az ajtó alatt Santiagoék házánál, de későn találtak rá...

„...egy cédula volt benne, melyen figyelmeztetik Santiago Nasart, hogy meg fogják ölni; azt is megírták neki, hogy miért, és hogy hol várnak rá, meg az ellene készülő merénylet egyéb és pontos részleteit...”

Néhány jelenet a manapság is élő falusi pletykák hangulatát hozta el nekem. Ahogy sorra veszik a tanúk szavait, egyik szerint ahhoz képest, hogy február volt, nyári meleg jellemezte az időjárást aznap, másik szerint borús volt az ég. Mindenki kicsit színezett az eseményeken.

Az ijesztő a sztoriban, hogy miközben ez a fiú is a kikötőben várta a püspököt, megtudjuk, hogy ott is sok ember volt tisztában azzal, hogy meg akarják ölni... és senki nem szólt neki. Merem remélni, ha ilyesmi készülne ellenem, azért valaki oldalba bökne, hogy „Hé, te! SOS le kéne lépned a városból!”

Egy furcsa, kemény témával foglalkozó, mégis könnyed, néhol humoros, kifordított krimi ez a történet. Mitől kifordított? Már rögtön az elején pontosan tudjuk, hogy kik és hogyan követték el a gyilkosságot. A továbbiakban végig a miértet keressük...hogy keveredett ez a kedves, rendes fiú olyan helyzetbe, hogy ilyen brutálisan elbánjanak vele?

Ha többet akarsz megtudni a kötetről, kattints az alábbi képre!

1_10.jpg

A kötetet a Magvető Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre, amelyet ezúton is köszönünk!


2017. január 6., péntek

Mert színezni jó...

Könyvajánló - A tenger mélyén (Szórakoztató, lazító, stresszoldó színező)

Szerkesztőtársam kedvcsináló ajánlója után nem volt választásom, színesceruzát kellett ragadnom. Ebben segítségemre volt az Alexandra Kiadó egyik felnőtteknek készült színezője: A tenger mélyén. Külön öröm számomra a téma. Akik jártak már az otthonomban, ezen biztos nem is lepődtek meg. Legyen elég annyi, hogy legutóbb egy kedves ismerős először járt nálam és az volt az első kérdése, hogy mennyi az egy négyzetméterre jutó delfinek száma a lakásban? :D  

A kötetben gyönyörűen kidolgozott ábrák várnak rá, hogy egyedivé varázsoljuk. A tengeri állat- és növényvilág szebbnél-szebb rajzokban mutatkozik meg. Teknősök, delfinek, halak, növények, korallok, kagylók és még sorolhatnám.

Felkészülésem a színezésre :)

Folyamatosan hallani róla, hogy milyen pozitív hatásai vannak, ha mondjuk egy fárasztó munkanap után vagy épp a vizsgaidőszakban két kemény vizsga közötti pár szabad órában a színezés mellett döntenénk.

Milyen pozitív hatásai vannak? A meditációhoz hasonlítják, segít lecsillapodni, megnyugtatja az agyat. Nincs időnk közben a negatív gondolatokra. Tökéletes kikapcsolódás a rohanó világban. Ahhoz vagyunk szokva, hogy 2-3-4 dologra figyelünk egyszerre, de amikor leülünk színezni csak a vonalakra, színekre figyelünk, ezáltal a koncentrációs képességünk erősödik, fejlődik.

Így fest az én tengeri világom :)

A gyereknek azért ajánlják a színezést, mert a kéz-szem koordináció fejlődésében is segít, hogy igyekeznek a vonalak között maradni. A motorikus képesség fejlesztése felnőttkorban is ugyanúgy fontos. Miközben igyekszünk megtalálni a harmóniát az alkotásunkban észre sem vesszük és a kreativitásunk is fejlődik, amit akár a munkánkban, akár az élet egyéb területein is hasznosíthatunk.

A dolog izgalma még, hogy nincs jó vagy rossz megoldás. Csak annyi a dolgod, hogy élvezd a magadra fordított időt. Hasznos és kellemes kikapcsolódás utazás közben, a munkahelyi 10 perces szünetben vagy egy stresszes nap végén az otthon melegében. Kifejezetten kellemes szórakozás! Ajánlom mindenkinek, hogy egyszer üljön le és próbálja ki milyen, amikor mindent és mindenkit kizár és csak egy darab papír, pár ceruza, toll vagy ecset és ő maradnak...üdítő élmény.

Többet szeretnél megtudni a könyvről? Kattints a képre!

747150f.jpg

 

 

 

 

 

 

2017. január 3., kedd

Bomba robbantotta a világ egyik legegzotikusabb strandját

2_7.jpg

Nem, nem elírás és nem is egy fura vicc, tényleg így van! Létezik Mexikóban egy igazi édenkert, Playa de Amor, ismertebb nevén Hidden Beach, mely az ország egyik legnépszerűbb strandja. Nem meglepő, lenyűgöző természeti kincs, gyönyörű homokos tengerparttal, a Marieta-szigetek gyöngyszeme. Mindenki erről beszél, mindenki ott akar lenni!

3_5.jpg

Gyakorlatilag egy félig vízzel telített lyuk a sziget belsejében, melyet egy alagút köt össze a tengerparttal és nemcsak a természetnek köszönheti mai formáját. Vulkáni tevékenységek során alakult ki évezredekkel ezelőtt, de végleges alakját a huszadik század elején a szigeten végzett bombakísérletek okozták, legalábbis a közelmúltban végzett vizsgálatok alapján erre jutottak a tudósok.

4_5.jpg

A környező lakatlan szigeteket akkoriban igen gyakran használták ilyen célokra, számos barlang és szikla ezeknek a bombázásoknak köszönheti egyedi formáját, melyen az erózió is alakított az elmúlt évszázadban.

5_4.jpg

Ez a rejtett paradicsom nehezen közelíthető meg, dagály idején csak profi úszók és búvárok juthatnak a tavacska közelébe. Rengetegen szeretnék megcsodálni és megmártózni a vízében, de ez nem ilyen egyszerű. Aki a világ egy legegzotikusabb strandjára szeretne eljutni annak külön engedélyre van szüksége a mexikói kormánytól, de ez sajnos nem mindenkinek adatik meg.

1_9.jpg

A sziget és közvetlen környezete természetvédelmi terület, mely egy híres tudósnak, Jacques Cousteaunak és egy erőteljes nemzetközi összefogásnak köszönhető. Hála a védettségnek csodálatos élővilág jellemzi a szigetet és a körülvevő vízi világot is. Otthona púpos bálnáknak, delfineknek, teknősöknek. A Playa de Amor pedig 2008 óta az UNESCO Világörökség része.

Ha tetszett az összeállítás, kövess minket a Facebook-on is!

2017. január 2., hétfő

A jó útikönyv 10 ismérve

Könyvajánló - Salzburg és környéke (Marco Polo)

Az utazások elengedhetetlen kelléke a jó útikönyv. Sokan persze nem értenek egyet ebben, azt mondják minek a könyv, mikor ott az internet. Sajnos azért előfordul, hogy olyan helyen jár az ember, ahol épp nincs térerő vagy a legrosszabbkor merül le a mobil. Ilyenkor jön jól a régi, bejáratott módszer, a nyomtatott könyv.

Manapság rengeteg útikönyvvel találkozik az ember lánya, könnyű elveszni a végtelen mennyiségű kötet között. Mi alapján válasszak, mitől lesz jó számomra? Vegyük szépen sorra a jó útikönyv ismérveit. Itt kell megjegyeznem, hogy ez teljesen szubjektív lista, mely a saját tapasztalataimon alapul.

1. A legfontosabb: akkor jól használható a könyv, ha minden lényegi információt megtalálhatunk benne. Naprakész nyitva tartási idők, belépő díjak, elérhetőségek, közlekedés. Ebből a Marco Polo sorozat legújabb kötete jelesre vizsgázott.

2. Nem elég, hogy tartalmazza a szükséges infót, meg is kell azt benne találni. Vannak olyan kötetek, ahol feleslegesen túl sok jelölést használnak, ezzel megnehezítve az utazók dolgát, de jelen esetben azt kell mondanom, hogy egyértelmű, átlátható jelölésrendszer: pipa.

3. Elengedhetetlen kelléke az utazóknak a térkép. Senki nem akar az útikönyv mellett még térképet is hurcolni magával. És igen, tudom, hogy ingyen vagy párszáz forintért letölthetünk okostelefonunkra térképet. De mi történik, amikor kora reggeltől késő estig úton vagyunk és lemerül a telefon? Na, ezért jó, hogy ebben a kötetben 13 oldalon keresztül térképek is találhatóak.

4. Azért utazom, hogy más kultúrákkal ismerkedjek, így külön öröm, hogy oldalakat szentelnek a történelemnek, a művészeteknek, a földrajzi adottságoknak, a helyi szokásoknak, ünnepeknek, a helyi ízeknek, a szórakozási lehetőségeknek és ellátnak néhány instrukcióval a vásárláshoz is.

5. Az alapvető látnivalók mellett hasznos, ha van benne egy-két ajánlott kirándulás, sétaútvonal, ami nem feltétlenül jutna eszünkbe. Itt sem kell csalódnunk a könyvben, figyelemfelkeltő, színes képekkel mutatja be a látványosságokat és tippeket ad autós ill. gyalogos élménytúrákhoz is.

6. A fontos helyi információk mellett nem árt pár praktikus tanács utazóknak, esetleg néhány szó az időjárásról és a Marco Polo kötet megfejeli ezt még egy legfontosabb kifejezéseket tartalmazó szótármelléklettel is.

7. Rám az jellemző, ha nyaralunk kicsit lazábban kezelem az anyagiakat. Olyasmit is megveszek, amire otthon vélhetően azt mondanám, hogy drága, nem kell. És azt gyanítom ezzel nem vagyok egyedül. Ezért külön örültem, hogy minden fejezet végén található egy praktikus ajánlat, sőt még egy príma ingyen helyek lista is került a könyvbe. Újabb pirospont a kötetnek.

8. Mivel általában egész nap cipeli magával az ember a könyvet, ezért célszerű, ha könnyű és kis helyen elfér. Mégsem lenne túl kellemes egy 1000 oldalas féltéglát cipelni a táskánkban. Kicsit sokat kérek, hiszen sok információt szeretnék kis helyen, de ezen a teszten is átment a Corvina Kiadó új kötete, a maga 10,6 mm * 19 mm-es méretével.

9. Korábban ugyan nem éreztem szükségét, de a modern világban abszolút hasznos és jelen van itt is: egy összefoglaló linkekről, blogokról, appokról, videókról és zenékről, melyek által mind közelebb kerülünk a meglátogatott ország kultúrájának megismeréséhez.

10. Utolsó helyre került a listán, de azért nem elhanyagolható: az egyik legkedvezőbb árú útikönyvek egyike. Tartalmas és olcsó? Viccelsz? Kell!

Összefoglalva: minden megvan benne, ami elvárható egy jól használható útikönyvtől. Ideális társ a pár napos városlátogatásokhoz, vele biztos nem maradunk le semmi fontosról.

Többet szeretnél megtudni a könyvről? Kattints a képre!

salzburg.jpg

A könyvet a Corvina Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, amelyet itt is köszönünk!

Ha tetszett az összeállítás, kövess minket a Facebook-on is!